Sárospatak, Zempléni-hegység, Trencsén
Sárospatak
Sárospatak város az Észak-Magyarország régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Bodrog-völgyében, a Sárospataki járás székhelye. A történelmi forrásokban gyakran Pataknak nevezett város fontos kulturális központ, bájos történelmi település és népszerű turisztikai célpont is egyben. Többek között itt volt a Rákóczi fejedelmek rezidenciája. Bizonytalan források szerint itt születhetett Árpád-házi Szent Erzsébet, bár ennek színhelyét mások Pozsonyba teszik.
Sárospatak várát több híres nemesi család is birtokolta, többek között a Dobó család (itt volt Balassi Bálint esküvője Dobó István lányával, Krisztinával), a Lorántffyak, majd a Rákóczi-család. itt ajánlották fel I. Rákóczi Györgynek az erdélyi fejedelemséget.
A Rákóczi-szabadságharc viszontagságai nem kímélték a várost; hol a kurucok, hol a labancok birtokolták. 1708-ban itt tartották az utolsó kuruc országgyűlést. A város lakói aktív részt vállaltak az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban is.
1871-ig mezőváros volt, de ekkor, mivel e rang ezzel az évvel az egész országban megszűnt, nagyközséggé alakult. A 20. század elejétől 1956-ig járási székhely volt. Várossá 1968-ban nyilvánították.
Napjainkban Sárospatak rangos iskolaváros, ugyanakkor hangulatos történelmi jellege miatt csábító turistacélpont is.
Zempléni-hegység
A Zempléni-hegység a Bodrog és a Hernád között húzódó Eperjes–Tokaji-hegység déli, Magyarországon található része. A Nagy-Milictől Tokajig húzódik. Különböző sajátosságokkal bíró életközösségei gazdag és változatos növényvilágnak adnak otthont, melyek közt számos védett növényfaj akad.
A hegységet hivatalosan Zempléni-hegységnek, a földtani irodalomban Tokaji-hegységnek nevezik. Ez utóbbi pontosabbnak tekinthető, mivel a hegység keleti fele található csak Zemplénben, a nyugati Abaúj területére esik, a névadó Zemplén település pedig ma Szlovákiában található. A Zempléni-hegység elnevezés az I. világháború után kezdett elterjedni, először a turistatérképeken.
A Zempléni-hegység az Északi-középhegység részét képezi. Legmagasabb hegyeként a Nagy-Milicet (895 m) szokták megjelölni. A 100 legmagasabb magyar hegycsúcs listáján négy zempléni található.
Leglátványosabban fennmaradt vulkáni tevékenység tanújelét mutató hegye a Kopasz-hegy (Tokaji-hegy). Délkeleti és délnyugati része puha tufa, amelyet vastag lösz borít, ez a Hegyalja nevű híres szőlőtermő vidék.
Trencsén
Trencsén a Vágmente központja, a híres Trencséni vár alatt terül el. A város nemcsak gazdag történelmi múlttal, hanem virágzó jelennel is rendelkezik. Meg kell említeni azt is, hogy a várost szoros szálak fűzik a szomszédos cseh és morva vidékhez.
Trencsén ma kerületi és járási székhely, és Szlovákia legfontosabb városai közé tartozik. A város gazdag kulturális és társadalmi életet él, ezt elősegítette a Trencséni Egyetem megalapítása is. A város több eseménynek is helyet ad, amelyek rengeteg látogatót vonzanak a városba.
A város egyik legrégebbi emléke a vár sziklájába vésett felirat, amelyben a római légiósok ünneplik a kvádok felett aratott győzelmüket 179-ben.
A mai város helyén álló településről, amely a hatalmas vár alatt feküdt, az első írásos emlék 1111-ből származik. A település leggyorsabban annak a Csák Máténak az uralma alatt fejlődött, aki a mai Szlovákia csaknem egész területét az uralma alá hajtotta. Csák Máté fénykorában 30 szlovák vár birtokosa volt. A középkorban a város több jogot és kiváltságot is szerzett, és Luxemburgi Zsigmond magyar király szabad királyi város rangot adományozott Trencsénnek. Ebben az időben a város hasonló jogokkal rendelkezett, mind Buda – a Magyar királyság fővárosa.
A 19. század második felében Trencsén a Vágmente középső részének fontos kereskedelmi és gazdasági központjává vált. Ekkor fejeződött be a Trencsént Zsolnával összekötő vasútvonal megépítése is. A 20. század második felében a városban főleg a textilipar, az élelmiszeripar és a gépipar fejlődött. Később a kiállítások és vásárok rendezése is fejlődésnek indult. A város történelmi központja 1989 után éledt fel újra, ekkor ugyanis a műemlékek nagy része felújításra került.