Nagyszőlős, Huszti-kapu, Huszt
Nagyszőlős
Nagyszőlős város Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járásban. Ma 24 275 lakosának 14%-a (3400 fő) magyar.Beregszásztól 35 km-re délkeletre a Fekete-hegy nyugati lábánál fekszik.
Nevét a város feletti Fekete-hegy déli oldalán levő szőlőültetvényekről kapta, a terület kiváló szőlőtermőhely.
1262-ben Zceuleus néven említik először. Ugocsa vármegye egyik legrégibb települése, első lakói valószínűleg királyi vincellérek voltak. A Fekete-hegyen már a honfoglalás után kisebb erődítményt emeltek eleink, hogy védje a vidéket a besenyő betörések ellen, ám ez később elenyészett.
A trianoni békeszerződésig és 1939–1944 között Ugocsa vármegye székhelye volt. 2020-ig a Nagyszőlősi járás székhelye volt.
A város feletti Fekete-hegy sziklateraszán állnak a 13. századi Ugocsavár romjai, melyet 1308-ban említenek először. 1315-ben Károly Róbert király megostromolta és leromboltatta. A területet a 15. században a ferencesek kapták meg, akik erős kolostort építettek az egykori vár mellé. Ez 1558-ban néptelenedett el. A romokat a nép Kankó-várnak nevezi valószínűleg a barátok kalikóból szőtt durva csuhája alapján. A várromtól délre 14. századi kis kápolna áll. Későbbi várát 1399-ben a Perényiek kezdték építeni, helyén ma a barokk Perényi-kastély áll. A kastélyt 1573-ban említik először, a 17. és 18. században barokk stílusban építették át.
Huszti-kapu
Huszti-kapunak a Tisza folyó Huszt melletti kiérkezését nevezzük a Kárpátok bércei közül a magyar Alföldre.
A Tisza Kárpátalján, az Északkeleti-Kárpátokban található Csornahora-hegységben ered, két forráságból. A forrásokat és a további csatlakozó vizeit levezető Fekete- és a Fehér-Tisza Rahó városánál egyesülnek, majd hosszasan kanyarogva a hegyek között (pl. az ukrán-román határon), Huszt városa után (Huszti-kapu) lépnek ki a Nagyalföldre. Magyarországra Tiszabecsnél lép be a folyó.
Huszt
Huszt területi jelentőségű város Ukrajnában, Kárpátalján, a Huszti járás székhelye.A város Nagyszőlőstől 24 km-re északkeletre, a Nagy-ág és a Husztica patak tiszai torkolatánál épült.1329-ben Huszth alakban említik.
A hagyomány szerint Huszt várát 1090-ben, Szent László korában kezdték el építeni, és 1191-ben, III. Béla idején fejezhették be. Erről azonban írásos bizonyítékokat nem találtak. Legvalószínűbb, hogy az építkezések a tatárjárás után kezdődtek. A vár első írásos említése 1353-ból való.
Elhelyezkedése miatt a 12. századtól fontos stratégiai szereppel bírt a környék védelmében. Egyrészt az aknaszlatinai sóbányák útját biztosította, valamint a Toronyai-és a Tatár-hágó védelmét is innen látták el. Jelentősége meg is látszik a számtalanszor gazdát cserélt épület történetén. A régió szinte minden fontos történelmi alakja megfordult itt az évszázadok során, köztük vitézek, írók, költők.
A Rákóczi-szabadságharc egyik központja volt, csak a szabadságharc bukása után jutott az osztrákok kezére. 1766-ban villámcsapás sújtott a várba, amelynek következtében a tetőszerkezete kigyulladt, és a keletkezett tűzben lakosságának jelentős része is odaveszett. A rommá vált erődítményt soha nem építették újjá. De napjainkban, romos állapotában is nagyszerű látványt nyújt.