Szilvapálinka

A Felső-Tisza és a Szamos vidékének öntéstalaján, a Kárpátok peremvidékének kedvező éghajlati viszonyai között, a kedvező mikroklíma hatására tudott meghonosodni évszázadokkal előtt a penyigei v. nemtudom-szilva. Ezen a területeken nagy hagyománya lett a gyümölcstermesztésnek (szilva, alma, stb.).

Az itt élők nem csupán nyersen értékesítették termékeiket, de hagyományos receptek szerint a páratlan zamatú gyümölcsökből késztermékeket is előállítottak. (lekvárok, aszalványok, pálinkák stb.).
Az ártéri dzsungelgyümölcsösök mikroklímája különösen kedvez egy a nép körében csak “nemtudom” szilvának emlegetett “speciálisfajta” termesztésének. Több száz éves hagyomány alapján a gyümölcsösök mellé aszalóházakat, lekvárfőzőket, pálinkadesztillálókat építettek. Szezonban kiköltözött a család egy- két hétre, leszedték, elkészítették, kifőzték a szilvát, haza már csak a készterméket hozták az ártérről.
Mára már törvényi szabályzásnak köszönhetően szabályozott körülmények között zajlik a pálinkafőzés. Egyeduralkodó lett a kisüsti pálinkafőzés. Ilyenkor a falu levegőjét átjárja a főzés illata. A főzési folyamat eléggé összetett, gépesítése változó. Főzető szeret jelen lenni a főzés alakalmával a későbbi félreértések elkerülések végett és a főzőüstök feltöltése is legalább kétemberes feladat.

A népi hagyomány szerint a várakozók (főzetők) beszélgetnek, és kóstolgatták frissen főtt “nyers” pálinkájukat, miközben nyárson szalonnát sütögettek.
A kisüsti pálinka fontos jellemzője fajsúlyossága, ízben, illatban való gazdagság, világos tiszta aromák. Ezért is alakulhatott ki egy nagyon széles fogyasztótábor, mely igényli és megfizeti ezeket a gondos odafigyeléssel készült párlatokat. Ezt fölmérve csak a minőségnek van létjogosultsága a mennyiséggel szemben.
A társasági illemszabályok a tömény szeszes italok fogyasztására is vonatkoznak. A pálinkázgatás mára már túlmutat az alkoholizmuson, fogyasztása kultúrává növekszik.

Nagyobb étkezésnél elmaradhatatlan étvágygerjesztő valamilyen tömény szeszes ital. Ez inkább valamilyen édeskés pálinka szoktak fogyasztani, mint például barack, körte, cseresznye. Az étkezés végén újra szerephez jut a pálinka. Desszerthez valamilyen édes likőrt szoktak ajánlani.
A származási hely, a hagyományokra épülő termékek a fejlett piacgazdaságban értéket képvisel. Az EU tagállamaiban már sikeresen működő mezőgazdasági termékek eredetvédelmét Magyarországon is bevezették. Így alakult ki a földrajzi eredetvédelem, mely térségünknek két meghatározó gyümölcsére is kiterjedt Szatmári szilvapálinka és Szabolcsi almapálinka néven.
Az EU csatlakozási tárgyalások során a magyar tárgyaló delegáció azt is elérte, hogy a közösségen belül előállított gyümölcspárlatok közül kizárólag a magyar termékek viselhessék a pálinka nevet. Így 2002 július 1-től csak 100%-ban gyümölcspárlatot tartalmazó ital viselheti a pálinka nevet. Tehát az Európai Unió elfogadta a PÁLINKA név kizárólagos magyar használatát, így lett a pálinka hungarikum.