Tarpa Nagyközség Önkormányzati Képviselő-testületének 15/2009.(I.01.) számú rendelete az önkormányzati tulajdonban lévő külterületi utak használatáról

 

Tarpa Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete (A továbbiakban: Képviselő-testület) azzal a szándékkal, hogy a község külterületi útjait megóvják az utókor részére, valamint annak állandó használatát biztosítják az itt lakó gazdálkodóknak, a turistáknak, az alábbi rendeletet alkotja meg:

 

1.§.

 

Képviselő-testülete, mint tulajdonos Tarpa község - a Beregi Tájvédelmi Körzet területén fekvő település -, megóvja a község területén levő önkormányzati tulajdonú földutakat azzal, hogy korlátozza azok használatát.

 

2.§.

 

Az utak használatának korlátozása nem terjed ki Tarpa nagyközség lakosságára, illetve mindazon gazdálkodókra, akik Tarpa községben termőföld tulajdonnal, vagy használattal rendelkeznek.

 

3.§.

 

(1) A korlátozás alól a Képviselő-testület által meghatározott irányelvek alapján felmentést adhat az út kezelője, azaz a jegyző.

 

  (2) Az út használati díj összege : 10 Ft/m2/nap.

 

(3) A felmentés a Képviselő-testület döntése alapján lehet ingyenes, vagy a használatért ellenértéket köthet ki.

 

4. §.

 

Nem kaphatnak felmentést az úthasználat alól az alábbi járművek, amennyiben azt nem helyi lakosok használják termőföldjük megközelítése céljából:

terep és crossmotorok,quadok, terepjárók és ezekkel egyenértékű gépkocsik, vagy teherautók.

 

 

5. §.

 

( 1 ) E rendelet szabályainak megszegői szabálysértést követnek el, a szabálysértés büntetési tétele max. 30.000 Ft.

 

( 2 ) A feljelentést bárki megtehető a polgármesteri  hivatalban.

 

6. §.

 

(1 ) E rendeletet 2010. január 1. napján  lép hatályba .

 

(2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző helyben szokásos módon gondoskodik. 

 

                                           Dr. Kelemen Béla                                                                            Vassné Szűcs Róza

                                            polgármester                                                                                               jegyző

 

 

 

Tarpa Nagyközség Önkormányzatának 14/2009.(XI.30.) számú rendelete az önkormányzat 2009. évi költségvetéséről szóló 2/2009.(II.20.) számú költségvetési rendeletének módosításáról

 

 

Az önkormányzat képviselő-testületet a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény 91. §. (1) bekezdésében, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. Törvény 65. §. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a 2009. évi pénzügyi tervének (költségvetésének) módosításáról az alábbi rendeletet alkotja:

 

1.§.

 

Az eredeti költségvetési rendelet 3. sz. melléklete helyébe a jelen rendelet 1. sz. mellékletet kerül.

 

2.§.

 

Az eredeti költségvetési rendelet 4/21.sz. melléklete helyébe a jelen rendelet 2.sz. melléklete kerül.

 

3.§.

 

Az eredeti költségvetés 4. számú mellékletet és a 4/ alszámú mellékletek helyébe a jelen rendelet 3. számú melléklete kerül.

 

4.§.

 

Az eredeti költségvetés 7. sz. melléklete helyébe a jelen rendelet 4. számú melléklete kerül.

 

5.§.

 

Az eredeti költségvetés 8. sz. melléklete helyébe a jelen rendelet 5. számú melléklete kerül.

 

6. §.

 

Az eredeti költségvetés 9. sz. melléklete helyébe a jelen rendelet 6. számú melléklete kerül.

 

7.§.

 

Az eredeti költségvetés 10. sz. melléklete helyébe a jelen rendelet 7. számú melléklete kerül.

 

 

8.§

 

 A rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. E rendelet egyidejű hatályba lépésével hatályát veszti a 12/2009.(X.05.) számú rendelete. 

  

 

Vassné Szűcs Róza                                       Dr. Kelemen Béla

jegyző                                                            polgármester

 

 

Tarpa Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2009.(X.05.) RENDELETE A TEMETŐKRŐL ÉS A TEMETKEZÉSRŐL

 

Tarpa Nagyközség Önkormányzat  Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. §. (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, élve  a temetőkről és temetkezésről szóló 1999. évi XLIII.  törvény (Tv.)  41. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazással, figyelemmel a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv rendelkezéseire  az alábbi rendeletet alkotja.

 

 

Általános rendelkezések

 

A rendelet hatálya, a köztemető fenntartása, üzemeltetése

 

1.      §.

 

A rendelet hatálya  084/1 és 084/2  hrsz. alatt felvett Tarpa  Önkormányzatának (továbbiakban: Önkormányzat) és Református Egyház nevén nyilvántartott  temetőre az ottani temetésekkel kapcsolatos temetkezési tevékenységekre, valamint a köztemető összes látogatójára. terjed ki.

Az Önkormányzat a köztemető fenntartására és üzemeltetésére vonatkozó törvényi kötelezettségét – Református Egyházzal kötött fenntartói megállapodás   útján teljesíti.

 

 

               Temető létesítése, lezárása, megszüntetése, újra használatba vétele

 2.      §.

 

A temető létesítésére, lezárására, megszüntetésére, ismételt használatba vételére a Tv. és annak végrehajtására kiadott 145/1999.(X.1.) Kormányrendelet ( Vhr.)   szabályait kell alkalmazni.

 

 

Temetési hely, sírjel

 

3.      §.

 

(1) A temetőben a következő temetési helyek állnak rendelkezésre:

 

a.)    koporsós temetés esetén egyes és kettős sírhely

b.)    urna, koporsós temetési helyre rátemethető

 

 

 

(2) A temetőben rendelkezésre álló felnőtt  sírhely:

 

a.) szélessége: egyes sírhelynél 1,5 m, kettős sírhelynél 2,5 m

b.) hosszúsága: 2,5 m

c.) mélysége: 2 m

d.) egymástól való távolsága: 0,6 m.

 

 

(4) A sírhelybe legfeljebb 2 darab urna helyezhető el.

(5) Síremléket (sírjelet) felállítani az üzemeltető véleményének kikérésével lehet.  Felállítása, kicserélése előtt  a síremlék (sírjel) vázlatát, vagy leírását be kell mutatni az üzemeltetőnek, aki azt nyilvántartásba veszi.

 

(6) Síremlék köré – a sírhely határain belül – szilárd burkolatú kísérő járda építhető.

 

(7) Síremlék (sírhely) szabályszerű felállítását, átépítését, lebontását az üzemeltető ellenőrzi.

 

(8) A kegyeletsértő síremlék (sírjel) lebontását a jegyző elrendelheti.

 

 

                                           Temetői hely feletti rendelkezési jog

 

4.      §.

 

 

(1)   A 3. § (1) bekezdésben felsorolt temetési helyek feletti rendelkezési jog időtartamára (használati idejére) a Vhr. 18. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

 

(2)   A rendelkezési jog megszerzéséért valamint meghosszabbításáért (újra váltásáért) megváltási díjat kell fizetni.

 

(3)   A megváltási díj, valamint a temetői közszolgáltatási díj mértékét e rendelet melléklete tartalmazza.

 

 

                                           Temetői infrastrukturális létesítményei

 

5.      §.

 

(1)     Az Önkormányzat a temető rendeltetésszerű használatához a következő létesítményekkel és közművekkel rendelkezik:

     

a.       temetőhöz vezető út

b.      ravatalozó

c.       halotthűtő

d.      kerítés

e.       kutak (ivóvíz)

f.        illemhely

g.       hulladéktároló

 

(2)  a.    Sírgondozás céljára vizet bárki ingyenesen használhat, a keletkező hulladékot, koszorú és

             virág   maradványt az erre kijelölt lerakóhelyen díjtalanul lerakhatja.

b.      A mozgássérültek parkolási engedélyük birtokában, az egészségi állapotuk, vagy életkoruk miatt mozgásukban korlátozott személyek pedig a temető üzemeltetőjének írásos engedélye alapján a temetőben kiépített utakat gépjárművel ingyenesen használhatják.

c.       A  temetőben biztosított illemhelyet a temető látogatók és a temetőben vállalkozási tevékenységet folytatók díjtalanul használhatják.

 

                                 A sírhely gondozás szabályai, növényzet elhelyezése

  

6.      §.

 

(1) A sírhelyet a temetési hely felett rendelkezési jogosultsággal rendelkező személynek gondoznia kell.  A sírhely gondozása során keletkezett hulladékot nem lehet a sírhely mellett, illetve a sírok között tárolni, azt a hulladékgyűjtőben kell elhelyezni.

 

(2) A sírhely gondozásakor a szomszédos sírhelyeket megrongálni, beszennyezni nem szabad.

 

(3) A temető látogatók lágyszárú növényeket elhelyezhetnek a sírhely földjébe, illetve cserépbe, úgy, hogy azok a sírok közötti mozgást ne akadályozzák.

 

(4) Egyes nem lágyszárú növényeket ültetni, padokat, pihenő helyeket elhelyezni csak az üzemeltető engedélyével szabad.

 

 

                                             A temető rendje,  a temetői munkák

 7.      §.

 

 

(1)   A temetőben végzendő munkálatok során a Vhr. 23. §-ában foglaltak szerint kell eljárni.

 

(2)   A vállalkozók az (1) bekezdésben előírt rendelkezésen túlmenően tevékenységük során, a temetői létesítmények és közművek használatakor a rendeltetésszerű használat szerint kötelesek eljárni.

 

(3)   A temetőben és annak közvetlen környezetében tilos minden olyan magatartás, amely a kegyeleti érzést és a szertartások rendjét sérti, valamint a látogatókat megbotránkoztatja.

 

(4)   Tilos

a.       a temetőbe kutyát bevinni, a vakvezető kutya kivételével

b.      az üzemeltető előzetes hozzájárulása nélkül a temetőbe építőanyagot beszállítani, építési vagy bontási munkát megkezdeni, a bontási anyagot elszállítani

c.       hulladékot, koszorú- és virágmaradványt a temetőben elégetni                                                                         

d.      a sírokat és a temető infrastrukturális berendezéseit megrongálni

   e.    a sírhelyeket,  urnatemető helyeket bekeríteni.

 

 

(5)   A temető bejáratánál jól látható helyen tájékoztató táblát kell elhelyezni, amelyen fel kell tüntetni a temető nyitvatartási idejét

 

(7)  A temető nyitvatartási ideje: munka- és ünnepnapokon 7.00 – 20.00 óráig.

 

 

                   A rendelet betartásának ellenőrzése, szabálysértési rendelkezések

 

8.      §.

 

(1)   A rendelet betartásának ellenőrzését a hivatal végzi.

 

 

(2)   Aki e rendelet 7. § (4) és (5) bekezdésében foglalt magatartási szabályokat megszegi,  szabálysértést követ el,  és 30.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.

 

 Záró rendelkezések

 9.      §.

 

 

Ezen rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. 

Ezzel egyidejűleg hatályát  veszti a temetőkről és a temetkezésről szóló 3/2006./III.29./Kt. rendelet.

 

 

10.§

 

 

E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló , az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének figyelembe vételével készült és azzal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

 

 

 

 

Vassné Szücs Róza                                                              Dr. Kelemen Béla

       jegyző                                                                             polgármester

 

 

 

TARPA NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 12/2009. (X.05.) számú rendeletet az önkormányzat 2009. évi költségvetéséről szóló 12/2009.(II.20.)számú költségvetési rendeletének módosításáról

 

Az önkormányzat képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV.

Törvény 91. §. (1) bekezdésében, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. Törvény 65. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a 2009. évi pénzügyi tervének (költségvetésének) módosításáról az alábbi rendeletet alkotja 

 

a.      §.

 

Az eredeti költségvetési rendelet 3. sz. mellékletet helyébe a jelen rendelet 1. sz. mellékletet kerül.

 

b.      §.

 

Az eredeti költségvetési rendelet 4/20. sz. mellékletet hely be a jelen rendelet 2. sz. melléklete került.

 

c.       §.

 

Az eredeti költségvetés 4. számú melléklete  és a 4/ alszámú mellékletek helyébe a jelen rendelet 3. számú melléklete  kerül.

 

d.      §.

 

Az eredeti költségvetés 7. sz. mellékletet helybe a jelen rendelet 4. számú mellékletet kerül.

 

e.      §.

 

Az eredeti költségvetés 8. sz. melléklete helyébe a jelen rendelet 5. számú melléklete kerül.

 

f.        §.

 

Az eredeti költségvetés 9. sz. melléklete helyébe a jelen rendelet 6. számú melléklete kerül.

 

g.      §.

 

Az eredeti költségvetés 10. sz. melléklete helyébe a jelen rendelet 7. számú mellékletet kerül.

 

8.§

 

A rendelet  kihirdetés napján lép életbe.

 

 

Vassné Szűcs Róza                                       Dr. Kelemen Béla

                    jegyző                                                      polgármester

 

 

 

Tarpa Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2009. (VII.24.) számú rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól, a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról.

 

 

Tarpa Nagyközség  Önkormányzatának Képviselő-testülete a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. tv. 77. §-a / a továbbiakban: törvény/ alapján és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv rendelkezéseire is az alábbi rendelet szerint szabályozza a helyi közművelődési tevékenység támogatásával kapcsolatos feladatait:

 

I. rész

Általános rendelkezések

Alapelvek

 

1. §

 

Tarpa Nagyközség Képviselő-testület Önkormányzata biztosítja mindenkinek azt a jogát, hogy

 

a) megismerhesse a kulturális örökség javait és ezek jelentőségét a történelem alakulásában, a nemzeti, nemzetiségi és etnikai kisebbségi önismeret formálásában, valamint ezek védelmével kapcsolatos ismereteket a  helytörténeti gyűjtemény tevékenysége, a könyvtári szolgáltatások, a nevelés, az oktatás, a közművelődés, az ismeretterjesztés, a sajtó és a tömegtájékoztatás útján,

 

b) igénybe vegye a nyilvános könyvtári ellátást, a muzeális és közművelődési intézmények szolgáltatásait,

 

c) műveltségét, kézségeit életének minden szakaszában gyarapítsa, közművelődési jogai érvényesítése céljából létrehozandó közösségei működéséhez támogatást igényeljen,

 

d) művelődési céljai megvalósításához közművelődési színteret, szervező, szervezeti és tartalmi segítséget kapjon.

 

2. §.

 

Az önkormányzat közművelődési intézménye nem lehet elkötelezett egyetlen vallás, politikai irányzat mellett sem. A közművelődési tevékenység során tilos bármilyen hátrányos megkülönböztetés; a törvényben és a rendeletben rögzített jogok megilletnek minden személyt nem, kor, vallás, politikai, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési különbségtétel nélkül.

 

A rendelet hatálya

3. §

 

E rendelet hatálya kiterjed:

 

a helyi közművelődési tevékenység megvalósulásában résztvevő természetes és jogi személyekre,

az önkormányzat közművelődési intézményeire, közösségi színtereire és azok fenntartóira, alkalmazottaira, illetve működtetőire;

a rendelet által szabályozott, közművelődési megállapodás vagy más úton támogatott intézményekre, szervezetekre, vállalkozásokra, azok fenntartóira és működtetőire;

a képviselő-testületre és szerveire, a polgármesteri hivatalra.

 

II. rész

Az önkormányzat közművelődési feladatai

 

4. §

 

Az önkormányzat a helyi közművelődési tevékenység támogatása során feladatának tekinti:

 

- az iskolarendszeren kívüli, öntevékeny, önképző, szakképző tanfolyamok, életminőséget és életesélyt javító tanulási, felnőtt oktatási lehetőségek segítését;

 

- a gyermekek és fiatalok művelődési, művészeti és közösségi életének segítését;

 

 - a település környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, hagyományainak feltárását, megismertetését, a helyi művelődési szokások gondozását, gazdagítását;

 

- a környezetkultúra javítását, városesztétikai kultúra fejlesztését;

 

- a kegyeleti kultúra és az ünnepek kultúrájának gondozását;

 

- az ismeretszerző, amatőr alkotó, művelődő közösségek tevékenységének támogatását, különös tekintettel a kiemelkedő értékeket produkáló művészeti és szellemi alkotóközösségek, műhelyek tevékenységére;

 

- a helyi társadalom kapcsolat-rendszerének, közösségi életének, érdekérvényesítésének segítését;

 

- a szabadidő kulturális célú eltöltéséhez a feltételek biztosítását;

 

- a hátrányos helyzetű rétegek kulturális elesettségének mérséklését;

 

- az egyetemes, a nemzeti és a kisebbségi kultúra megismertetését, gyarapítását;

 

- a különböző kultúrák közötti kapcsolatok kiépítésének és fenntartásának segítését;

 

- egyéb, művelődést segítő lehetőségek biztosítását.

 

III.

Az önkormányzat közművelődési feladatellátásának szerkezete és intézményei

 

5. §

 

(1) Az önkormányzat a törvény 78. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint a rendelet 4. §-ában foglalt feladatai ellátása érdekében közművelődési intézményt és közösségi színteret biztosít.

 

6. §

 

(1) Az önkormányzat egyes közművelődési feladatainak ellátásába az 5. §-ban megjelöltön kívül az alábbi intézményeket és szervezeteket vonhatja be:

 

a.) az önkormányzat nem közművelődési alapfeladatú intézményeit;

b.) a település területén nem önkormányzati és nem közművelődési alapfeladattal, de közművelődési tevékenységi körrel rendelkező intézményeket;

c.) Tarpa településen működő közművelődési célú társadalmi szervezetet;

d.) a településen székhellyel, vagy fiókteleppel rendelkező közművelődési tevékenységi körű vállalkozásokat, gazdasági társaságokat.

 

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt intézményeknek és szervezeteknek a közművelődési feladatellátásba való bevonása, az önkormányzat által fenntartott intézmények és közösségi színtér által el nem látott feladatok teljesítése érdekében történhet.

 

7. §

 

Az önkormányzat a 6. §. (1) bekezdése b.)-d.) pontjában szereplő intézményekkel és szervezetekkel e rendeletben meghatározott közművelődési feladatok megvalósítására közművelődési megállapodást köthet.

 

Az önkormányzat közművelődési intézményei,

közösségi színterei

 

8. §

 

(1) Az önkormányzat a város hagyományait is figyelembe véve fenntartóként az alábbi közművelődési intézményeit működteti:

 

Közművelődési , és közművelődési feladatokat is ellátó közgyűjteményi intézmény:

II. Rákóczi Ferenc Müvelődési Ház és Könyvtár

(Tarpa, Kossuth út 25.)

 

(2) Az önkormányzat a város hagyományait is figyelembe véve tulajdonosként a 6. § (2) bekezdés d.) pontjában biztosított jogkör szerint az alábbi közösségi színteret biztosítja:

 Tájház ,  Hagyományőrző porta  ( Tarpa, Petőfi u. 11. )

 

9. §

 

Az önkormányzat közművelődési intézményének feladata:

 

- a település szellemi, művészeti értékeinek, hagyományainak feltárása, megismertetése, a helyi művelődési szokások gondozása, gazdagítása;

 

- a gyermekek és fiatalok művelődési, művészeti és közösségi életének segítése;

 

- az időskorúak művelődési, művészeti és közösségi életének segítése;

 

- az iskolarendszeren kívüli öntevékeny, önképző, szakképző tanfolyamok, életminőséget és életesélyt javító tanulási, felnőtt oktatási lehetőségek biztosítása;

 

- a hátrányos helyzetű rétegek kulturális elesettségének mérséklése;

 

- az ismeretszerző, az amatőr alkotó, művelődő közösségek tevékenységének támogatása, művelődési alkalmak szervezése, ismeret -és készségfejlesztő körök, hobbi -és gyűjtőkörök összefogása, gondozása;

 

- a helyi társadalom kapcsolatrendszerének, közösségi életének, érdekérvényesítésének segítése; a szabadidő kulturális célú eltöltéséhez a feltételek biztosítása;

 

- a település természeti, kulturális közösségi értékeinek közismertté tétele, a településhez kötődés erősítése, a helyi ismeretek cseréje, közvetítése, a helyi értékeket védő és gazdagító kezdeményezések ösztönzése, hatékonyságának segítése;

 

- a közös művelődés, együttlét, az esztétikai élmények közös megéléséhez, az egyetemes, a kisebbségi és a helyi kultúra megismerését elősegítő művelődési alkalmak folyamatos biztosítása,

 

- művelődési kapcsolatok együttműködésének építése, gondozása, az intézmények művelődési tevékenységéhez szükséges helyi, térségi, regionális, országos és nemzetközi kapcsolatok kiépítése;

 

- a település és környéke helytörténeti dokumentumainak, tárgyainak gyűjtése, feldolgozása, nyilvántartása, állandó helytörténeti kiállítás és időszakos kiállítások szervezése;

 

- egyéb művelődést segítő lehetőségek biztosítása.

 

10. §

 

(1) Az önkormányzat egyes közművelődési közfeladatai ellátása és segítése érdekében közalapítványt hozhat létre.

 

(2) A közalapítvány közművelődési feladatait, szervezetét, az alapítóhoz való viszonyát alapító okirat tartalmazza.

 

11. §

 

Az önkormányzat közösségi színtér működtetéséhez közművelődési megállapodás alapján hozzájárulhat.

 

 

Az önkormányzat közművelődési feladatai ellátásába

kiemelten bevonandó intézmények és szervezetek

12. §

 

Kiemelten fontos közművelődési feladatellátó intézmények:

 

a.) II. Rákóczi Ferenc Müvelődési Ház és Könyvtár

 

b.)  Helytörténeti Gyűjtemény   Tájház

 

c.) Az önkormányzat nevelési, oktatási intézményeinek közösségi színterei

 

d.)  Beregi Citerazenekar

 

IV. rész

A közművelődési tevékenység irányítása és

ellenőrzése

13. §

 

(1) A törvény és a jelen rendelet által meghatározott közművelődési feladatokkal kapcsolatos fenntartói, felügyeleti és más jogköröket a képviselő-testület, illetve átruházott hatáskörben a polgármester és az Oktatási  Bizottság gyakorolja.

 

(2) A hatáskör átruházását, az önkormányzat képviselőt-testülete a Szervezeti és Működési Szabályzatában határozta meg.

 

14. §

 

(1) Az önkormányzat közművelődési intézményeinek törvényességi ellenőrzését a vonatkozó jogszabályokkal megegyezően látja el.

 

(2) Az önkormányzat intézményeinek szakmai ellenőrzését a képviselő-testület szakmai beszámolók és /vagy szakértői vélemény alapján a Képviselő-testület vagy az Oktatási  Bizottság véleményének figyelembevételével látja el.

 

15. §

 

Közművelődési Tanács a törvény 82., 83. §-aiban meghatározott módon alakítható.

 

V. rész

A közművelődési tevékenység finanszírozása

16. §

 

(1) Az önkormányzat közművelődési feladatainak ellátása érdekében biztosítja a közművelődési intézmények és közösségi színtér/színterek fenntartásához, illetve a 4. §. szerinti alapfeladatok teljesítéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket, valamint a közművelődési megállapodásban rögzített feladatok finanszírozását.

 

(2) Az önkormányzat évente a közművelődési feladatainak finanszírozására az e célra adott állami támogatás összegénél kevesebbet nem fordíthat.

17. §

 

Tarpa települési székhelyű társadalmi szervezetek a Művelődési Házban az intézmény vezetésével történő megállapodás szerint jogosultak rendezvény tartására.

18. §

 

A 6. §-ban felsorolt intézményeket és szervezeteket a vállalt közművelődési feladatok arányában az önkormányzat pénzügyi támogatásban részesítheti. A pénzügyi támogatás nem veszélyeztetheti a rendeletben, illetve az intézmények alapító okiratában rögzített alapfeladatok megvalósítását.

 

VI. rész

A közművelődési megállapodás

19. §

 

(1) Az önkormányzat a törvény 79. §-a, valamint jelen rendelet 7. §-a szerint meghatározott feladatokra közművelődési megállapodást köthet.

 

(2) A közművelődési megállapodás megkötését a jelen rendelet 6. §-ában meghatározott intézmények és szervezetek kezdeményezhetik.

 

20. §

 

(1) Közművelődési megállapodás megkötésének kezdeményezését pályázati formában Oktatási  Bizottsághoz kell eljuttatni. A bizottság a pályázatot országos szakértői névjegyzékben szereplő közművelődési szakértő véleménye alapján bírálja el.

 

(2) Közművelődési megállapodás megkötésére vonatkozó javaslatot a Oktatási Bizottság terjeszti a képviselő-testület elé.

 

VII. rész

Záró rendelkezések

21. §

 

Jelen önkormányzati rendelet 2009.szeptember 1. napján  lép hatályba, egyidejűleg a 7/2002. (VII29.) KT. számú rendelet hatályát veszti.

 

22.§

 

E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló , az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének figyelembe vételével készült, és azzal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

 

 

Vassné Szücs Róza                                       Dr. Kelemen Béla

     jegyző                                                        polgármester

 

 

Tarpa Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2009.(VII.24.) rendelete az ivóvízellátás, valamint a szennyvízelvezetés, és – tisztítás díjainak meghatározásáról és az áralkalmazási feltételekről

 

 Tarpa Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete az árak megállapításáról szóló módosított 1990. évi LXXXVII. Törvény 7.
§ (1) , valamint 11. § (1) bekezdéseiben kapott felhatalmazás alapján ,   és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv rendelkezéseire is az önkormányzati tulajdonú közüzemű vizmüből szolgáltatott ivóvízért, a közüzemi csatornamű használatáért fizetendő díjak megállapításáról , a díjalkalmazás feltételeiről szóló 11/2004./VIII.19. rendelet ( továbbiakban: Rendelet ) módosításáról az alábbi rendeletet alkotja:

 

1.§

 

A Rendelet preambulumának helyébe az alábbi rendelkezés lép:

 

„Tarpa Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete az árak megállapításáról szóló módosított 1990. évi LXXXVII. Törvény 7.
§ (1) , valamint 11. § (1) bekezdéseiben kapott felhatalmazás alapján ,   figyelemmel  a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv rendelkezéseire is az önkormányzati tulajdonú közüzemű vizmüből szolgáltatott ivóvízért, a közüzemi csatornamű használatáért fizetendő díjak megállapításáról , a díjalkalmazás feltételeiről  az alábbi rendeletet alkotja:

 

2.§

  

A Rendelet 4.§ - a helyébe jelen rendelet 1. sz. melléklete lép.

3.§

A  Rendelet kiegészül az alábbi 9. §-al:

 

„ 9.§ „ E rendelt a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének figyelembe vételével készült, és azzal összeegyeztethető szabályzást tartalmaz.”

 

4.§

 

 (1)  Jelen rendelet kihirdetésének napján hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti Tarpa Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2007./IX.04./számú rendelete az önkormányzati tulajdonú közüzemi vimüből szolgáltatott ivóvízért, a közüzemi csatornamű használatáért fizetendő díjak megállapításáról, a díjalkalmazásról szóló rendelete, a víz- és csatornadíjak megállapításáról szóló 11/2004./ VIII.19./ sz. rendeletet módosító 7/2008./V.15./ rendelete.

 

(2) Jelen rendelet  kihirdetéséről és egységes szerkezetbe foglalásáról a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.

 

 

                                                        Vassné Szűcs Róza                                                              dr. Kelemen Béla

                                                                    jegyző                                                                                polgármester

 

 

Tarpa Nagyközség  Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2009.(VII.24.) sz. rendelete a mezőőri szolgálatról

 

 

Tarpa Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a mezőgazdasági termőföld területek őrzése érdekében a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény ( továbbiakban: Tv.) 19.§-ban kapott felhatalmazása alapján, és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelve rendelkezéseire is  a település mezei őrszolgálata létesítésének feltételeiről és működésének szabályairól az alábbi rendeletet alkotja.

 

1.§.

 

(1)   A rendelet hatálya Tarpa nagyközség közigazgatási területéhez tartozó termőföldek védelmére, illetve azok tulajdonosaira, bérlőire, használóira terjed ki.

(2)   Az (1) bekezdésben megállapított külterület védelmét az alábbi területi beosztásban 2 körzetben 2 mezőőr látja el:

I.                    körzet: külterületen a szennyvízteleptől jobbra eső rész Bérek-Pazmicson át Tivadarig. Tivadartól Halas-patakháton át Csepresig a Gulácsi uttal bezárólag.

Árterületen: A harasztostól jobbra eső terület – Csekei-szeg vízkivétel Gacsánszeg-Vongaszegen át Tiszahát – Dorogngóval bezárólag.

 

II.                 körzet: külterületen: a szennyvízteleptől balra eső terület, Kelencen át Kistóháttal bazárólag. A hetei út mindkét oldala Hetéig, a beregsurányi út mindkét oldala Márokpapiig, illetve Beregsurányig.

Árterületen: A harasztostól a Badallai-szeggel bezárólag a csonkatöltésig.

 

2.§.

 

(1)      Az 1.§-ban meghatározott terület védelmét, a mezei őrszolgálati feladatokat az Önkormányzat mezőőrök alkalmazásával látja el.

(2)      A mezei őrszolgálat a Megyei Földművelésügyi Hivatal általi nyilvántartásba vételét követően kezdheti meg működését.

 

3.§.

 

(1)     A mezőőr feladata, hogy a mezőgazdasági termőföld, mezőgazdasági termények és termékek, gépek, felszerelések és eszközök, mezőgazdasági, valamint geodéziai építmények  őrzését biztosítja, megakadályozza a hulladék-, építési törmelék illegális lerakását.

(2)     A mezőőr az őrzött vagyont veszélyeztető vagy károsító cselekmény elkövetésén tetten ért személyt személyazonosságának igazolására, a jogellenes cselekmény abbahagyására és a terület elhagyására köteles felszólítani.

(3)     A mezőőr azt a járművet, amelyről alaposan feltételezhető, hogy azon a működési területről származó jogellenesen szerzett szállítmány van, köteles feltartóztatni, a jármű vezetőjét és a járművön, illetve az abban tartózkodókat igazoltatni.

(4)     A mezőőr azt a személyt, aki a nála vagy a feltartóztatott járművön lévő szállítmány megszerzésének jogszerűségét nem valószínűsíti, köteles a legközelebbi rendőri szervhez bekísérni.

(5)     A mezőőr a károsító cselekmény elkövetésén tetten ért személytől a jogellenesen szerzett terményt, terméket, tárgyat, állatot, az elkövetéshez használt eszközt köteles elvenni és azokat a legközelebbi rendőri szervnek átadni.

(6)     A mezőőr köteles a jogtalanul legeltetett, illetőleg felügyelet nélkül talált állatot a tulajdonosnak átadni.

(7)     Az (1) – (6) bekezdésekben meghatározott feladatok ellátását a Tv. kötelezően írja elő a mezőőrök számára.

(8)     A mezőőr együttműködik  Tarpa nagyközség körzeti megbízottaival, a Tarpa Rendőrőrs munkatársaival.

 

4.§.

 

(1)    A mezei őrszolgálat megalakítási, fenntartási és működési költségeit a január  1-i  állapot szerint a földhasználó, ha az ismeretlen, akkor a tulajdonos által fizetett mezőőri járulékból kell fedezni.

(2)    Amennyiben a földhasználó vagy a tulajdonos személyében változás történik, úgy azt a változástól számított 30 napon belül be kell jelenteni a Polgármesteri Hivatalba.

(3)    A központi költségvetés az (1) bekezdésben foglalt feladatokhoz hozzájárulást biztosít.

(4)    A mezőőri járulék összege minden aranykorona után 5.-Ft/év.

(5)    Akinek az összes földhasználata az 7 aranykoronát  nem haladja meg, mentes a járulék megfizetése alól.

(6)    A járulékot minden évben július 31-ig kell megfizetni.

(7)    A mezőőri járulék adók módjára behajtható köztartozásnak minősül.

(8)     Mentesül a mezőőri járulék megfizetése alól az, akinek a belterületi ingatlanával határos külterületi tulajdona van.

 

5.§.

 

(1)   A mezőőr feladatát Tarpa nagyközség polgármestere utasításai szerint végzi, a mezőőr felett a munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja.

(2)   A mezőőr szakmai felügyeletét a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Földművelésügyi Hivatal és a Vásárosmaményi  Városi Rendőrkapitányság látja el.

 

6.§.

 

(1)   E rendelet 2010. január 1-én  lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a. 6/1999.(IV.16.)sz Kt , módosító 1/2002./I.20./Kt. sz.. rendelet és a legeltetési szabályrendeletről szóló 8/1993./VI.15./ Kt. számú rendelet  hatályát veszíti.

(2)   A mezőőri tevékenységre vonatkozóan a Tv. rendelkezéseit, valamint a végrehajtására kiadott 29/1998.(IV.30.) FM és a 26/2004. (III.03.) FVM-PM együttes rendeletet kell alkalmazni e rendelettel együtt.

 

7.§

 

           E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács  2006/123/EK irányelvének figyelembe vételével készült, és azzal összeegyeztethet szabályozást tartalmaz.

 

 

                                                      Vassné Szűcs Róza                                                       Dr. Kelemen Béla

                                                              jegyző                                                                          polgármester

 

 

 

Tarpa Nagyközség Önkormányzatának 8/2009.(VII.29.) rendelete egyes önkormányzati rendeletek jogharmonizációs célú módosításáról

  

1. §

 

Tarpa Nagyközség Önkormányzatának  az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodás szabályairól  szóló 8/2004./VI.25./sz.  rendelet preambulumának helyébe az alábbi rendelkezés lép:

 

„ A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló , többször módosított 1990. évi LXV. törvény ( továbbiakban: Ötv. ) 16.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazása alapján, figyelemmel a az Ötv. 79-80. §-aiban , és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv rendelkezéseire is, az államháztartási törvényben foglaltakra, Tarpa Nagyközség Önkormányzatának vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól az alábbi rendeletet alkotja: „

 

 2.§

 

A Tarpa Nagyközség Önkormányzatának  az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodás szabályairól  szóló 8/2004./VI.25./sz.  rendelet kiegészül az alábbi 13.§ -al :

 

„13. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a

Tanács 2006/123/EK irányelvnek figyelembe vételével készült , és azzal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.”

 

 

3.§

 

 

Tarpa Nagyközség Önkormányzatának  a település igazgatási területére vonatkozó Helyi Építési Szabályzatának megállapításáról   szóló 9/2006./VI.02./ sz.  rendelet preambulumának helyébe az alábbi rendelkezés lép:

 

„ A Képviselő-testület az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Tv. 6.§ (3) bekezdés a.)pontjában kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv rendelkezéseire is az alábbi rendeletet alkotja:

 

4. §

A Tarpa Nagyközség Önkormányzatának  a település igazgatási területére vonatkozó Helyi Építési Szabályzatának megállapításáról szóló 9/2006./VI.02./ sz.   rendelet kiegészül az alábbi 18.§ -al :

 

„18. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a

Tanács 2006/123/EK irányelvnek figyelembe vételével készült , és azzal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.”

 

5.§

 

Tarpa Önkormányzatának Megyei  a Helyi Hulladékgazdálkodási Tervéről szóló 14/2007. (XI. 08.) rendelet preambulumának helyébe a következő rendelkezés lép:

 

  „ A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16.§ (1) bekezdése, valamint a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLII törvény 35.§ -ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján , figyelemmel a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv rendelkezéseire Tarpa Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testület a következő rendeletet alkotja: „

 

6.§

 

Tarpa Önkormányzatának  a Helyi Hulladékgazdálkodási Tervéről szóló 14/2007. (XI. 08.) rendelet kiegészül a 5.§-al:

 

 

„5. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a

Tanács 2006/123/EK irányelvnek figyelembe vételével készült , és azzal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.”

 

7. §

Tarpa Nagyközség Önkormányzatának a közterület használatáról szóló 13/2007./X.01./ sz.  rendelet preambulumának a helyébe a következő rendelkezés lép:

 

„ A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV törvény 16.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv rendelkezéseire is az alábbi rendeletet alkotja: „

 

8.§

 

Tarpa Nagyközség Önkormányzatának a közterület használatáról szóló 13/2007./X.01./ sz. rendelet kiegészül a 13.§-al:

 

 

„13. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a

Tanács 2006/123/EK irányelvnek figyelembe vételével készült , és azzal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.”

  

9. §

Tarpa Nagyközség Önkormányzatának a közterület tisztántartásáról és a települési szilárdhulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról szóló 7/2004./V.5././ sz.  rendelet preambulumának a helyébe a következő rendelkezés lép:

 

„ Tarpa Önkormányzat a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. Törvény (a továbbiakban: Hgt.) kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv rendelkezéseire is az alábbi rendeletet alkotja: „

 

10.§

 

Tarpa Nagyközség Önkormányzatának a közterület tisztántartásáról és a települési szilárdhulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról szóló 7/2004./V.5././ sz.  rendelet  kiegészül 31.§-al:

 

 „31. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a

Tanács 2006/123/EK irányelvnek figyelembe vételével készült , és azzal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.”

                                              

                                                 

11.§

 

 

(1)        Jelen rendelet kihirdetésének napján hatályba. Kihirdetéséről és egységes szerkezetbe foglalásáról a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.

 

    

(2)        Jelen rendelet a hatályba lépését követő napon hatályát veszti.

 

  

                                                    Vassné Szűcs Róza                                                              Dr. Kelemen Béla

                                                               jegyző                                                                            polgármester

 

 

Tarpa Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2009. (VI.01.) számú rendelete a szociális igazgatásról és  szociális ellátásokról

 

 

Tarpa Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben kapott felhatalmazás alapján a következő  rendeletet alkotja:

                                                       

 

        Általános rendelkezése

 

1.§

A rendelet hatálya kiterjed:

 

 

(1)   Tarpa Önkormányzat közigazgatási területén élő lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra, a bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre, a letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre, valamint a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre.

 

 (2)   Az  Szt . 6.§ -ában meghatározott , az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó hajléktalan személyekre, amennyiben a hajléktalan személy az ellátás igénybevételekor nyilatkozatában Tarpa község közigazgatási területét tartózkodási helyként megjelölte.

 

 (3)   Az Szt. 7.§-ának (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében a fentiekben foglaltakon túlmenően az Európai Szociális Kartát megerősítő országokban a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 2001. évi XXXIX. Törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is.

 

      (4) Az Szt. 32/B. §-ának (1) bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka    

            tekintetében a Szt 3.§-a (3) bekezdésének b./ pontjában meghatározott

            személy körre.

 

(5)A személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében  TARPA

Önkormányzat által szervezett és nyújtott ellátásokra.

 

        Eljárási rendelkezések

2.§

 

 

(1)     Az e rendeletben szabályozott valamennyi  szociális ellátásra érvényes általános eljárási szabályokat a 3-5 .§-ok határozzák meg.

 

(2)     Az egyes ellátási formákhoz kapcsolódó speciális eljárási szabályokat adott ellátási formák részletezik.

 

 

Az  eljárás megindítása

 

 

3.§

 

(1) Az eljárás megindítása történhet:

     - kérelemre, illetve

    - hivatalból.

  

A kérelmet a Polgármesteri Hivatalban kell előterjeszteni. A kérelmet az e rendeletben meghatározott dokumentumokkal ( igazolásokkal, nyilatkozatokkal ) együtt kell benyújtani.

 

(3)     A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelem tartalmazza

a)      az ellátást igénylő személynek az Szt. 18.§-ának a),c) és h) pontjában szereplő adatait,

b)      az igényelt szociális ellátás jogosultságai feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat.

 

(4)     A jogosultság megállapításához szükséges , a (3)bekezdés b)pontja szerinti adatok igazolására az ellátást igénylő személy csak akkor köteles, ha a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. Törvény (a továbbiakban: Ket. ) 36.§-ának (2)-(3) bekezdésében foglaltak szerint az adat, illetve igazolás nem szerezhető be.

 

(5)     A jövedelemtől függő szociális ellátások esetében a jövedelem típusának megfelelő igazolás vagy annak fénymásolata a jövedelemről tett nyilatkozat melléklete.

 

(6)     Ha az önkormányzat vagy annak jegyzője hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50 %-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető.

 

 (7)     Ha az ellátást megállapító szerv az Szt. 10. §-ának (6) bekezdésében foglalt jogkörében a jövedelmet vélelmezi, akkor az egy főre jutó együttes havi fenntartási költség számításánál csak a saját jövedelemmel rendelkező személyeket – ide nem értve az Szt. 4.§ (1)bekezdésed)pontjának  db)-Dc) alpontjában meghatározott , vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket , továbbá fogyatékos gyermeket – lehet figyelembe venni azzal, hogy a családi pótlékot, árvaellátást és a tartásdíj címén kapott összeget jövedelemként figyelembe kell venni.

 

(8)     A havi vélelmezett jövedelem nem haladhatja meg a család (háztartás ) által lakott lakás és a tulajdonában álló vagyontárgyak egy főre jutó együttes havi fenntartási költségének háromszorosát.

 

(9)     A (7) bekezdés szerinti fenntartási költségnek minősülnek a közüzemi díjak, a lakbér, a telefondíj, a kötelező és önkéntes biztosítási díjai, az adó- és adójellegű befizetések, valamint a hiteltörlesztés.

  

 (10)  )A szociális ellátásra jogosultság elbírálásához, ha a kérelmező életvitele

alapján vélelmezhető, hogy a jövedelemigazolásban feltüntetett összegen felül egyéb jövedelemmel is rendelkezik, a kérelmező  kötelezhető arra, hogy családja vagyoni viszonyairól a     63/2006/III.27./Korm. rendelet 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozzon.

 

 (11) A jogosultság megállapításakor

       a) a havi rendszerességgel járó – nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből ( a továbbiakban együtt: vállalkozás ) származó – jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét, benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát

kell figyelembe venni, azzal, hogy a b) pont szerinti számításnál azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányosa összegében kel beszámítani.

 

(12) A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kel hagyni

      a) a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet,

     b) a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a

         vállalkozási       tevékenység megszűnt.

 

4.§

 

Az ellátások megállapítása

 

(1) A szociális ellátások megállapításáról  - e rendeletben meghatározott kivételekkel – a Képviselő-testület határozattal dönt.

 

(2) A Képviselő-testület a polgármester hatáskörébe rendeli a temetési segély ellátással kapcsolatos döntést.

 

5.§

 

A pénzbeli ellátások kifizetése , folyósítása

 

(1)      A pénzbeli ellátások kifizetése  a – 4.§ szerint hozott – határozat alapján a polgármesteri hivatal pénzügyi ügyintézőjének feladata.

 

(2)      A rendszeres pénzbeli ellátásokat

 

-          postai úton,

-          házipénztárból készpénzben, vagy

-          folyószámlára való átutalással

      fizeti ki a hivatal.

 

(3)      Az eseti segélyeket, illetve támogatások nyújtása, a hatáskörrel rendelkező szerv döntését  követően legfeljebb 15 napon belül , házipénztárból, készpénzben történik.

 

A pénzbeli ellátások ellenőrzésének szabályai

 

(1)   A rendszeres pénzbeli ellátások  a jogosultságát – ha a jogszabály másként nem rendelkezik – az ellátás megállapítását követően naptári évenként egy alkalommal ismételten vizsgálni kell, ennek tényét – azaz a továbbfolyósíthatóságot – az ügyiratban rögzíteni kell.

  

                                          Pénzbeli ellátások

  

                           Aktív korúak ellátása   (rendszeres szociális segély )

 

6.§

 

 

(1)     A rendszeres szociális segély jogosult körének meghatározására, megszüntetésére, összegére, felülvizsgálatára és a hajléktalan személyek részére történő rendszeres szociális segély megállapítására Tarpa Önkormányzata a Szt. rendelkezéseit változtatás nélkül alkalmazza.

 

(2)     Az aktív korú nem foglalkoztatott személy a rendszeres szociális segély megállapításának, folyósításának feltételeként az önkormányzat polgármesteri hivatalával és az illetékes munkaügyi központtal köteles együttműködni.

 

7.§

 

    Az aktív korú rendszeres szociális segélyezettek foglalkoztatása,

                   továbbá együttműködés eljárási szabályai

  

(1)   A polgármesteri hivatal a kérelmezőt a kérelem benyújtásakor tájékoztatja

-          a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeiről, valamint

-          az együttműködésre kijelölt szerv megnevezéséről, elérhetőségéről.

 

(2)   A segélyezett köteles a rendszeres szociális segély megítéléséről szóló határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül személyesen megkeresni az együttműködésre kijelölt szervet, azért, hogy ott nyilvántartásba vetesse magát

 

(3)   Az együttműködésre kijelölt szerv számára a polgármesteri hivatal a rendszeres szociális segély megítéléséről szóló határozatot a határozat kiadásától számított 10 munkanapon belül megküldi .

 

(4)   Az együttműködésre kijelölt szerv ellenőrzi, hogy a hivatal által megküldött, rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogosultja a (2)bekezdésben meghatározott határidő lejártát követő 10 munkanapon belül írásban felszólítja a segélyezetett a nyilvántartásba vételi kötelezettsége teljesítésére, illetve vizsgálja , a határidő mulasztás okát.

    (5) A Ha a segélyezett a (4) bekezdésben meghatározott kötelezettségének a felszólítás kézhezvételétől számított újabb 10 napon belül nem tesz eleget, az együttműködésre kijelölt szerv tájékoztatja a Hivatalt arról, hogy a segélyezett az együttműködési kötelezettségének nem tett eleget.

 

(6)A  beilleszkedését segítő program a következőkre terjed ki:

 

a.)    a munkaügyi kirendeltséggel történő kapcsolattartás,

b.)    a felajánlott és az iskolai végzettségnek megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai és az első szakképesítés megszerzésére,

c.)    a felajánlott és számára – az Szt és az Flt. szerinti – megfelelő munkalehetőség elfogadására

d.)    a munkaügyi kirendeltségnél álláskeresőként történő nyilvántartásba vételre és az elhelyezkedés érdekében a kirendeltséggel való együttműködésre.

 

 

(7)A munkaügyi központ kirendeltsége  az együttműködés keretében:

 

e.)    a nem foglalkoztatott személyt a rendszeres szociális segély megállapításáról szóló határozat jogerőre emelkedését követően- megjelenésekor – nyilvántartásba veszi,

f.)      tájékoztatja a nem foglalkoztatott személyt a beilleszkedést segítő programok típusairól, az együttműködés eljárási szabályairól, megállapodást köt az érintettel a beilleszkedést segítő programról,

g.)    folyamatosan kapcsolatot tart a nem foglalkoztatott személlyel és legalább 3 havonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását.

 

(8)A kirendeltség köteles jelezni a jegyzőnek, ha a nem foglalkoztatott személy nem tesz eleget és tájékoztatja a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról.

 

 

 8.§

 

Az együttműködési kötelezettség megszegése

 

(1)   Együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha:

 

a.)    e rendelet 7.§ (1)-(3) bekezdésében meghatározott tevékenység ellátását nem vállalja, vagy nem teljesíti, illetve a felajánlásra nem jelenik meg.

b.)    A kirendeltség által felajánlott megfelelő munkalehetőséget nem fogadja el, illetve a felajánlásra nem jelenik meg,

c.)    Az együttműködési felhívásra, valamint a munkavégzésre meg nem jelent személy az akadályoztatásáról, a távolmaradásának okáról szóló igazolást a felhívás kézhezvételétől, illetve a munkakezdésre megjelölt naptól számított 3 napon belül nem mutatja be,

d.)    A segélyezett az együttműködésre kijelölt kirendeltséggel az első jelentkezésként megjelölt időpontig nem veszi fel a kapcsolatot,

e.)    A támogatásra való jogosultság vizsgálatakor, valamint a jogosultság évenkénti felülvizsgálatakor megállapításra kerül, hogy a kérelmező az együttműködési kötelezettségnek nem tesz eleget,

f.)      Az önkormányzat vagy a kirendeltség által felajánlott megfelelő munkalehetőséget elfogadja, de a nyilatkozatban meghatározott időpontban és helyen a munkavégzést nem kezdi meg, vagy a munkáltató a foglalkoztatást rendkívüli felmondással megszünteti

g.)    A munkaviszonya a személyében rejlő ok miatt, önhibájából szűnik meg

 

  9.§

 

Az együttműködési kötelezettség megszegésének következményei

 

 

(1)   Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának időtartama alatt együttműködési kötelezettségét megszegi, akkor a segély összegét 6 hónapig  75%-os mértékben kell folyósítani.

 

(2)   A rendszeres szociális segélyre jogosult személynek a segély folyósításának időtartama alatt neki felróhatóan két éven belül ismételten előfordul az együttműködési kötelezettség megszegése az ellátásra való jogosultságot meg kell szüntetni.

 

                              Lakásfenntartási támogatás

 

10. §

 

(1)   A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyujtott hozzájárulása.  A települési önkormányzat lakásfenntartási támogatást nyújt

 

a)      a szociális törvényben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak (normatív lakásfenntartási támogatás )

b)      az e rendelet 12.§-aiban meghatározott feltételek szerinti jogosultnak ( helyi lakásfenntartási támogatás )

 

 

(2)   Normatív lakásfenntartási támogatás esetén az önkormányzat a lakásfenntartás elismert havi költségére, az elismert lakásnagyságra valamint a lakásfenntartási támogatás havi összegére az Szt. szabályait változtatás nélkül alkalmazza.

 

Helyi lakásfenntartási támogatás

11.§

 

 

(1)   Az önálló helyi lakásfenntartási támogatásra az a személy jogosult, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át és a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 30 %-át meghaladja.

 

(2)   A lakásfenntartás elismert havi költsége az e rendeletben elismert lakásnagyság és az egy négyzetmétere jutó költség szorzata.

 

(3)    A lakásfenntartás egy négyzetméterre jutó elismert havi költsége 2007. évben 425 Ft ezt követően évente a költségvetésről szóló törvényben meghatározott költséget kell alkalmazni

 

  

(4)   A helyi lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság megegyezik az Szt. 38.§ (4) bekezdésében foglalt lakásnagysággal.

 

(5)   A helyi lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege 2.500 Ft.

 

 

Speciális eljárási szabályok

 

12.§

 

(1)A helyi lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet a polgármesteri hivatalnál lehet benyújtani minden év március 1- március 31között, valamint szeptember 1-31 között .

 

(2)A kérelmezőnek nyilatkoznia kell a lakás nagyságáról, a háztartásban együtt élők számáról, arról, hogy a támogató milyen jogcímen lakik a lakásban. A lakásfenntartási támogatás iránti kérelemhez csatolni kell annak a közüzemi szolgáltatónak a számláját, amelyikhez a támogatás átutalását kéri.

 

(3)A helyi lakásfenntartási támogatás megállapítása hat hónapra történik.

 

(4)A helyi lakásfenntartási támogatás a kérelmezőt a kérelem benyújtás hónapjának első napjától illeti meg.

 

(4)      A megállapított támogatás  a jogosult részére a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig a közüzemi szolgáltatást végző részére kerül átutalásra. A jogosultságot megállapító határozatban rendelkezni kell, hogy a támogatást mely lakásfenntartási kiadáshoz, kiadásokhoz nyújtják.

 

(5)      A (4) bekezdés mind a szociális törvény, mind e rendelet alapján megállapított támogatásra vonatkozik.

 

 

Ápolási díj

 

13.§

 

 

Az ápolási díj tartalma, típusa

 

(1)     Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás.

 

(2)     Az Önkormányzat az e rendeletben meghatározott feltételek szerinti ápolási díjat ( a továbbiakban: helyi ápolási díj ) állapíthat meg.

 

A helyi ápolási dij

 

13/A.§

 

(1)    Az önkormányzat ápolási díjat állapit meg annak a hozzátartozónak , aki 18 életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi és az egy főre számított havi családi jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedülálló esetén 200 %-át .

 

    (2)Az ápolási díj megállapítására értelemszerűen a szociális törvényben meghatározott előírásokat kell alkalmazni.

 

 

   (3) Ha a kérelmet az ápolt személy nem irja alá, akkor az ügyben eljáró szerv megvizsgálja ennek okát , és a vizsgálat eredményének figyelembevételével dönt a kérelemről.

 

 

(4)Az ápolási díj havi összege az e rendeletben , az Önkormányzat által meghatározott feltételek szerinti ápolási díj esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-a.

 

14.§

 

Ápolási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése

 

 

(1)   Az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, ha az ellátott rendszeres étkeztetéséről, ápolásáról nem gondoskodik, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek  biztosításában, az esetleges vészhelyzetek kialakulásnak megelőzésében.

 

(2)   A házi segítségnyújtást végző Gondozási Központ  az ápolást végző személy ápolási  kötelezettségének teljesítését havi rendszerességgel ellenőrzi. Az ellenőrzés során együttműködik a háziorvossal is, hogy meggyőződhessen az ápolt személy egészségi állapotának esetleges romlásáról és annak okairól. Amennyiben az ellenőrzés során úgy látja, hogy az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, ezt a jegyzőnek jelzi.

                                  

 Átmeneti segély

 

15.§

 

 Képviselő-testület a létfenntartását veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére átmeneti segélyt nyújt.

 

16.§

  

(1)   Elsősorban azokat a személyeket indokolt átmeneti segélyben részesíteni  akinek az egy főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át, egyedülálló  esetén 200 %-át nem haladja meg.

 

(2)   Az átmeneti segély alkalmanként – a közgyógyellátásra jogosultságtól is függetlenül – a kérelmező, vagy családja megélhetését veszélyeztető mértékű gyógykezelési költségek részbeni fedezetéül gyógyszertámogatásként is nyújtható.

 

(3)   Átmeneti segély legfeljebb 5 alkalommal adható, együtt élők esetében több rászorult kérelme esetén is csak egy személy részére állapítható meg.

 

(4)   Az átmeneti segély – rászorultsághoz igazodva – legfeljebb 6.000 Ft.

 

(5)    Rendkívüli méltánylást érdemlő esetben  -   rendkívüli haláleset, elemi csapás, hosszabb kórházi ápolással járó betegség, baleset – hivatalból vagy kérelemre évente legfeljebb egy alkalommal jövedelemre való tekintet nélkül is megállapítható. Ebben az esetben az átmeneti segély  egyedi mérlegelés alapján kerül megállapításra a rendkívüli méltánylást érdemlő körülmény egyedi értékelését követően.  Egyedi mérlegelés alapján a segély összege  a mindenkori öregségi nyugdíj összegével egyenlő.

 

(6)   Sürgős szükség esetén , - ha az igénylő életkörülményei indokolják, az azonnali segítséget – a segély bizonyítási eljárás nélkül, az igénylő nyilatkozata alapján kiutalható.

 

17. §

 

Speciális eljárási szabályok

 

(1)    Az átmeneti segély megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a kérelmező és családja jövedelemigazolását, illetve a havi rendszeres jövedelemmel nem rendelkező és pályakezdő esetében az erre vonatkozó nyilatkozatot.

 

(2)    Amennyiben a rászorultsággal, illetve a nyújtott átmeneti segély céljának megfelelő felhasználásával  kapcsolatban kétség merül fel, a kérelmező köteles a hivatal által kezdeményezett környezettanulmány végrehajtásában közreműködni. Ha a közreműködést megtagadja, kérelme elutasítható.

 

(3)    Indokolt esetben a segélyben részesített személyt kötelezni lehet a segély felhasználásáról történő elszámolásra. Ez esetben a határozatban a felhasználás célját , és felhasználásról történő elszámolási kötelezettséget is meg kell határozni.

 

 

(4)    Átmeneti segély iránti kérelem elbírálásakor, amennyiben

a)      a kérelmező életmódja, életvitele arra enged következtetni és

b)      a jegyző által készített környezettanulmány, valamint a köztudomású tények alapján bizonyosságot nyer, hogy a kérelmező a részére megállapított átmeneti segélyt nem a saját vagy családja létfenntartásához nélkülözhetetlen árucikkekre ( hanem élvezeti cikkekre ) fordítaná, részére az átmeneti segélyt természetben kell megállapítani.

 

 

(5)    A (4) bekezdésben foglalt természetbeni ellátás formái jellemzően a következők lehetnek:

-          a település élelmiszert forgalmazó boltjaiban kizárólag közvetlen fogyasztásra alkalmas alapvető élelmiszerek

 

 

(6)    Az átmeneti segély megállapítását követően a természetbeni ellátás biztosításáról , a ellátás megszervezéséről a polgármester és  a gondozási központ vezetője gondoskodik.

  

Temetési segély

 

18 .§

 

 Az önkormányzat temetési segélyt nyújt annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott

a./ annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy

b./ tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése saját illetve családja létfenntartását veszélyezteti,

és akinek a családjában a saját és vele közös háztartásban élő személyek figyelembe vételével számított egy főre jutó havi nettó jövedelme eléri vagy meghaladja  az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetén annak 250 %át és aki nem részesült a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. Tv. alapján temetési hozzájárulásban.  

 

 

19.§

 

A temetési segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos, legolcsóbb temetés költségének 10 %-ánál, és elérheti annak teljes összegét. A helyben szokásos legolcsóbb temetési költség  150.000 Ft.

  

Speciális eljárási szabályok

 

20.§

 

(1)   A temetési segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül lehet benyújtani a haláleset bekövetkezésétől a polgármesteri hivatalnál.

 

(2)    A kérelemhez , a kérelem benyújtásával egyidejűleg csatolni kell a halotti anyakönyvi kivonatot, a temetés költségeiről a segélyt kérő, vagy az egy háztartásban élő családtagja nevére kiállított számlák eredeti példányát.

  

21.§

 

A temetési segély megállapításával kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja.

                                              

Természetben nyújtott szociális ellátások

 

22.§

 

 (1)   Egyes szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók.

 Természetbeni szociális ellátásként nyújtható:

-          rendszeres szociális segély a (2) bekezdésben meghatározott mértékben és feltételek fennállása esetén

-          lakásfenntartási támogatás

-          az átmeneti segély

-          a temetési segély

 

 (2)   A rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában akkor nyújtható, ha a segélyezett családjában védelembe vett gyermek él, és a család életvitele alapján vélelmezhető, hogy a segély összegét a jogosult nem a rendeltetésének megfelelően használja fel.

 

 (3)   A rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában történő nyújtása a következők szerint történik:

 

-          az ellátás természetbeni formájában történő nyújtására kezdeményezést tehet az érintett, valamint az eljárás megindul a védelembe vételről szerzett hivatalos tudomással¸a természetbeni juttatást – élelmiszer, közüzemi díj .formájában lehet biztosítani¸

-          a védelembe vett gyermekenként a rendszeres szociális segély megállapított összegének 20 %-a, összesen legfeljebb 60 %-a nyújtható természetben.

 

(4) A természetbeni ellátás különösen az étkeztetés,  élelmiszer, a tankönyv, a tüzelő segély, a közüzemi díjak, gyermekintézmény térítési díjának kifizetése.

 

 

Közgyógyellátás

 

23.§

 

(1)   A jegyző a közgyógyellátással kapcsolatos jogköreit az e cím alatt meghatározottak figyelembe vételével gyakorolja.

 

(2)   Méltányosságból Közgyógyellátás jogosultságot lehet megállapítani annak a személynek , az egy főre számított havi családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 190 %-át, egyedül élő esetén 240 %-át, továbbá a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át eléri vagy  meghaladja.   

 

(3)   A közgyógyellátásra vonatkozóan egyekben az Szt. hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

 

                                   Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

Az ellátások formái

 

24.§

 

Tarpa Nagyközség Önkormányzata

 

a.)    a szociális alapszolgáltatások keretén belül:

    az étkezés

                    házi segitségnyujtás

    támogató szolgáltatás

    nappali ellátás (Idősek Klubja

 

b.)    szakosított ellátás keretén belül:

ápolást, gondozást nyújtó intézményi ellátást ( Idősek Otthona)

 

 

Az ellátás általános szabályai

25.§

 

A személyes gondoskodást az ellátásra jogosult személy részére biztosítani kell, kivéve, ha az intézmény szabad férőhellyel, illetve kapacitással nem rendelkezik.

  

Az ellátás igénybevételének módja

26.§

 

(1)   A 24.§-ban nevesített  személyes gondoskodás ellátás iránti kérelmet a intézményvezetőnél ( Tarpa, Kossuth u. 18. ) kell írásban előterjeszteni, a jogszabályban meghatározott formanyomtatványon.

 

(2       A személyes gondoskodás iránti kérelemhez mellékelni kell:

  

a.)    az egészségi állapotot tanúsító háziorvosi igazolást,

b.)    az igénylő és családtagjai jövedelemnyilatkozatát és

az azt alátámasztó igazolásokat,

c.)    az igénybe vételre való jogosultság megállapításához

szükséges nyilatkozatokat, igazolásokat,

d.)    külön jogszabályban előirt egyéb nyilatkozatokat, igazolásokat.

 

 

A szolgáltatások igénybevételekor kötendő

Megállapodással összefüggő rendelkezések

27.§

 

(1)   Az ellátás igénybevételének megkezdésekor az intézményvezető az igénylővel, illetve törvényes képviselőjével az intézmény SZMSZ.-ében meghatározott tartalmu megállapodást köt, melyet 15 napon belül megküld a fenntartónak.

(2)   Nem kell megállapodást kötni a Sztv. 94./B.§ (3) bekezdésében szabályozott esetekben.

  

Alapellátások

 

Étkeztetés

 28.§

  

 (1) Étkeztetésben kell részesíteni azokat a rászoruló személyeket, akik koruk, egészségi állapotuk alapján arra jogosultak és részükre a legalább egyszeri meleg étkezés más módon nem biztosítható.                         

 

      (2) Kor miatt akkor minősül valaki szociálisan rászorultnak, ha betöltötte a 59.  életévét.

 

     (3) Egészségi állapota miatt minősül valaki szociálisan rászorultnak, ha a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani az (1) bekezdésben meghatározott étkeztetést..

 

(4) Fogyatékosság, illetve pszichiátriai betegség miatt akkor, minősül valaki szociálisan rászorultnak, ha a vonatkozó orvosi szakvélemények alapján a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani az (1) bekezdésben meghatározott étkeztetést, azaz testi fogyatékosság, értelmi fogyatékosság, pszichiátriai állapot.

 

(5) Szenvedélybetegség miatt akkor minősül valaki szociálisan rászorultnak, ha a vonatkozó szakorvosi szakvélemények alapján a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani az (1) bekezdésben meghatározott étkeztetést .

 

(6) Az Önkormányzat az étkeztetést ételnek elvitelével, valamint a ételnek a rászorultnak otthonába szállításával biztosítja.

 

 (7) Az étkeztetést a képviselő-testület Gondozási Központ útján biztosítja.

 

 

Házi segitségnyujtás

 

29.§

 

(1)   Házi segitségnyujtás jogosult körének meghatározására, megszüntetésére , az ellátások biztosításra Tarpa Önkormányzata az Szt. rendelkezéseit változtatás nélkül alkalmazza.

 

(2)   A házi segitségnyujtás a képviselő-testület a gondozási központ útján biztosítja.

 

 

Támogató szolgálat

 

30.§

 

(1)   Támogató szolgálat keretében a képviselő-testület az Szt-ben meghatározott ellátásokat biztosítja a törvényben meghatározott jogosult kör vonatkozásában.

 

(2)   Az ellátást a képviselő-testület a Tarpai „Kikelet” Ápoló-gondozó Otthon intézmény útján biztosítja.

 

(3)   Az ellátás iránti kérelmet a kérelmező lakóhelye szerinti támogató szolgálatnál  kell benyújtani, melynek biztosításáról  a szolgáltató intézmény vezetője dönt.

 

 

Nappali ellátás (Idősek Klubja)

 

31.§

 

 (1)   Az idősek klubja szociálisan és mentálisan támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes időskorúak napközbeni gondozására szolgál.

(2)   Az idősek klubjába  felvehető az a 18. életévét betöltött személy is, aki egészségi állapotára figyelemmel az (1) bekezdésben meghatározott támogatásra rászorul.

 

(3)   Az ellátást a képviselő-testület gondozási központ útján biztosítja.

 

(4)   Az ellátás iránti kérelemről a gondozási központ vezetője dönt.

 

Szakosított ellátás

 

Ápolást, gondozást nyújtó intézmény

 

32.§

 

 (1) Az ápolást, gondozást nyújtó bentlakásos intézményben elsősorban azoknak a nyugdíjkorhatárt betöltött személyeknek az ápolását, gondozását végzik, akiknek az egészségi állapota rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényel , de folyamatos ellátásuk az alapellátás keretében nem biztosítható. Az igénylők egészségi állapotát a háziorvos igazolja.

 

(2) Az ápolást, gondozást nyújtó bentlakásos intézményben felvehető az a 18. életévét betöltött személy is, aki betegsége miatt nem tud magáról gondoskodni és nincs olyan hozzátartozója, aki az ápolását elláthatná.

 

(3) Az ápolást, gondozást nyújtó intézmény a működési engedélye alapján az ellátottak részére teljes körű ellátást biztosit az átlagot jóval meghaladó minőségü elhelyezési körülmények között,   és átlagos körülmények között.

 

(4) Az átlagot jóval meghaladó minőségű elhelyezési körülmények igénybevétele előtt az ellátást igénylőt, illetőleg törvényes képviselőjét – a személyi térítési díjon felül egyszeri hozzájárulás megfizetésére kell kötelezni a kérelembe és a megállapodásban foglaltaknak megfelelően.

 

 

(5)Az egyszeri hozzájárulás összege  1 férőhelyes lakóegység esetén 500.000 Ft,  2 férőhelyes lakóegység esetén 400.000 Ft/fő.

 

 

(6)A tartásra köteles és képes hozzátartozónak, illetve a tartási vagy öröklési szerződés alapján eltartónak, vagy jövendőbeli örökösnek minősülő személyek nyilatkozata alapján az intézményi térítési díj összege és a személyi térítési dij összege közötti különbözet, valamint az egyszeri hozzájárulás összegének átvállalásáról és annak anyagi garanciáiról megállapodást kell kötni.

 

(7)    Az ellátást igénybe vevővel az ellátás megkezdése előtt a 4. számú melléklet szerinti tartalommal megállapodást kell  kötni.

 

 

Térítési díjak

 

33.§

 

(1)   A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért  - a házi segitségnyujtás és az 1993. évi III. tv. 114.§-ának (3) bekezdésében foglaltak kivételével – személyi térítési díjat kell fizetni.

 

(2)   Az igénybevevők által fizetendő személyi térítési díj konkrét összegének megállapításáról az ellátást biztosító intézmény vezetője dönt.

 

 

Térítési díj megfizetésére kötelezettek köre

 

34.§

(1) A térítési díjat a Sztv. 114.§ (2) bekezdése szerinti személyek kötelesek megfizetni.

 

(2)Ingyenes ellátásban kizárólag a Sztv. 114. § (3) bekezdése szerinti ellátottak részesülhetnek.

                                  

 

Szociálpolitikai kerek asztal

 

35.§

  

(1)     A képviselő-testület szociálpolitikai kerek asztalt működtet a szociális szolgáltatás-tervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának folyamatos figyelemmel kisérése érdekében.

 

(2)     A szociálpolitikai kerek asztal tagjai:

 

Gondozási Központ vezetője

Helyi önkormányzat képviselője

Tarpai Nyugdíj Egyesület képviselője

Alapítvány

BEREGTÖT képviselője

  

Záró rendelkezések

 

36.§

(1) E rendelet kihirdetés napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyek elbírálásánál is alkalmazni kell.

 

 

 

 (2)A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 5/2007./II. 28, és módosításáról szóló 10/2007./VII.17./ számú rendeletek.

 

(3)     Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény és e törvény végrehajtására hozott magasabb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

 

 

 

                                         Vassné Szűcs Róza                                      Dr. Kelemen Béla

                                                    jegyző                                                        polgármester

  

 

TARPA NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 6/2009 ( IV.30. ) rendelete kistérségi közlekedési szolgáltatásokról

 

 

Tarpa Nagyközség  Önkormányzata Képviselő- testülete a helyi önkormányzatokról szóló – módosított - 1990. évi LXV. tv. 16.§ (1) kapott felhatalmazás alapján a kistérségi közlekedési szolgáltatási feladatokat és azok mértékét e rendeletben állapítja meg.

  

A rendelet célja, hatálya

 

1.§. A rendelet célja ,hogy a kistérségi közlekedési szolgáltatások szabályozott keretek között:

 

- a település lakói számára a településen hiányzó , alapvető szükségletek kielégítését

segítő szolgáltatásokhoz, illetve a közszolgálatokhoz való hozzájutást elősegítse.

- szociális alapellátások kiépítésének bővítése, továbbá

-  a helyi társadalmi és civil szféra erősítése a jobb életminőség elérése érdekében.

 

2. §. A rendelet hatálya a község közigazgatási területén – bel és külterületen

- életvitelszerűen tartózkodó személyekre,

- működő egyes meghatározott tevékenységet végző termelőkre és szolgáltatókra,

és egyéb szervezetekre terjed ki.

 

II.

 

A kistérségi közlekedési szolgáltatások keretében ellátandó feladatok

  

3. §. A kistérségi közlekedési szolgáltatások keretében ellátandó alapellátási feladatok:

 

a) étkeztetésben való közreműködés,

b) házi segítségnyújtásban való közreműködés,

c) családsegítésben való közreműködés

  

4.§. Az étkeztetésben való részvétel a számára kötelezően ellátandó

feladat.

  

5.§. A kistérségi közlekedési szolgáltatások által ellátandó egyéb szolgáltatási feladatok közé az alábbiak tartoznak:

 

a) személyszállítási feladatok,

b) önkormányzati feladathoz tartozó egyéb szállítási feladatok,

c) az önkormányzati rendezvények szervezésével, lebonyolításával kapcsolatos feladatok,

d) kapcsolattartási feladat az önkormányzat és intézményei és a lakosság között,

e) egyéb nem részletezett, szolgáltatás jellegű feladatok

  

6.§ (1) A kistérségi közlekedési szolgáltatás a személyszállítási feladatai között ellátja:

 

a) az óvodások, iskolások alkalmankénti szállítását, ( színház, verseny stb.)

b) a betegek háziorvoshoz, illetve egyéb egészségügyi intézménybe történő szállítását,

c) gyógyszerek kiváltása

d) az ellátásban részesülő jogosultak idősek napközi otthonába és vissza szállítását,

e), kórházi, szociális otthoni stb. látogatás céljából történő szállítást,

f) munkanélküliek munkaügyi központba történő szállítást,

g) önkormányzati, illetve egyéb, települési rendezvényre történő szállítást.

  

(2). Az (1) bekezdésben meghatározott személyszállítási feladatok közül a kistérségi közlekedési szolgáltatás kötelező feladata az a.), c.), d,) és g.) pontban meghatározott szállítási feladat.

  

7.§ A 6. §.-ban nem kötelező feladatként jelölt szállítási feladatok az alábbiak szerint

hajthatók végre:

 

(1) A nem kötelező szállítási feladatot a kistérségi közlekedési szolgáltatás csak képviselő-testület, vagy polgármester által kapott felhatalmazás  alapján teljesítheti.

 

(2) A szállítás engedélyezésekor figyelembe kell venni:

- az igénylő egészségügyi állapotát,

- a kezelés jellegét ( szükséges, ajánlott, vagy rehabilitációs jelleg_ stb.)

- az igénylő családja és szociális helyzetét,

 

Az egészségügyi állapot, a kezelés jellege, valamint a szociális helyzet megítélése során szükség szerint ki kell kérni a háziorvos véleményét, illetve ha szükséges környezettanulmányt kell készíteni. ( E feladatot a gondozási központ végzi)

 

(3) A szállítási szolgáltatás történhet:

- térítésmentesen, illetve

- térítési díj megállapításával,

 

(4) A nem kötelező feladatoknál a szállítás térítés köteles, a kötelező feladatok esetén

térítésmentes.

 

 8.§.(1) A kistérségi közlekedési szolgáltatások kapcsolattartási feladatot is ellát:

 

- az önkormányzat és a lakosság, valamint

- az önkormányzat intézményei és a lakosság között.

A kapcsolattartás önkormányzat vonatkozásában a polgármester konkrét feladatokat

határoz meg.

A kistérségi közlekedési szolgáltatás köteles a lakosságtól érkező, önkormányzatot, vagy önkormányzati intézményt érintő közérdekű kéréseket, javaslatokat egyéb információkat haladéktalanul továbbítani az illetékes vezető felé.

(2) A kapcsolattartási feladat ellátása és a lakossággal való kapcsolattartás során tilos parlamenti, önkormányzati választások idejében kampányt végezni.

  

III.

 

9.§. A kistérségi közlekedési szolgáltatás elsősorban az alapellátáshoz kapcsolódó szolgáltatási feladatokat kell ellátnia. A többi kötelező feladatot úgy kell ellátni, hogy az -az alapellátáshoz kapcsolódó feladatellátással ne ütközzön.

Az egyéb – nem kötelező – szolgáltatási feladatokat csak akkor láthatja el, ha az a kötelező feladatok ellátását nem veszélyeztetik.

  

10.§. A kötelezően ellátandó feladatok rangsorolását a kistérségi közlekedési szolgáltatások végzi, míg a többi feladat esetében, amennyiben rangsorolni kell a polgármester dönt.

 

IV.

 

A kistérségi közlekedési szolgáltatások ellátása

 

11.§.(1) A kistérségi közlekedési szolgáltatás keretében ellátandó feladatokat  – szolgálat munkatársa  a szolgálat rendelkezésére álló gépjármű segítségével – látja el.

A szolgálat munkatársa  a feladatait a munkaköri leírásban foglaltaknak, valamint a polgármester utasításának megfelelően kell ellátnia.

 

(2) A feladatokat a személyi, személyzeti irataiban meghatározott munkarend szerinti

időben köteles ellátni. A munkarendjét a feladatellátáshoz legjobban igazodó rend

szerint kell megállapítani.

 

 

(3) A kistérségi közlekedési szolgáltatás a szolgálat munkatársa szabadsága, betegsége, egyéb törvényes távolmaradása , heti  munkaidején felül eső feladatok ellátása  esetén helyettesíteni kell. A helyettesítés rendjét a polgármester határozza

 

V.

 

A kistérségi közlekedési szolgáltatások igénybevételi rendszere

 

12. § (1) A 3.§-ban foglalt ellátások az önkormányzat szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény alapján alkotott helyi rendeletén alapuló határozatban foglaltak alapján lehet igénybe venni.

 

 (2) A kistérségi közlekedési szolgáltatások keretében nyújtott ellátások igénybevételének lehetősége  egyes szolgáltatások esetében kérelem alapján, vagy hivatalból hozott határozattal nyílik meg,  más szolgáltatások esetében alanyi jogon és megállapodás alapján jár

 

(3) A kérelem alapján a polgármester adja meg az engedélyt.

    

 (4) A szolgáltatás általában egy intézményt vagy szállítási helyet érintő  több – legalább 4 fő – igény esetén nyújtható, egyedi igények csak kivételes esetben teljesíthetők.

 

(5) A szolgáltatások igénybevételéből ki kell zárni azt a személyt, aki a szolgáltatások árát nem fizette meg. A kizárást a tartozás megfizetésétől számított egy hónapig fenn kell tartani.

 

 (6) A szolgáltatás munkatársa   hétfő napokon 9-11 óráig fogadónapot tart.

 

Az egyes ellátásokért fizetendő térítési díj

 

12.§.(1)  Amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik a térítési díj mértéke      160,-Ft /km.

(2) A térítési díjat minden szállítási feladat elvégzése esetén előre, készpénzben kell megfizetni. A szolgáltatásról az önkormányzat számlát állit ki.

 

A szolgáltatás alapja a szállítás során kiállított és igazolt menetlevél.

 

(3) Az árubeszerzéssel, bevásárlással , gyógyszerkiváltással kapcsolatos eljárás: a falugondnoki szolgálat átvételi elismervény fejében veszi át a vásárlási előleget, mellyel a vásárlást követően a tényleges számlák alapján szintén átvételi elismervénnyel számol el, a szolgáltatás igénybe vevőjével.

 

Az elszámolás a kiállított számlák alapján  - a menetlevelekkel történő, ellenőrzési célú egyeztetést követően történik.

 

13.§.A rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

 

  

Vassné Szűcs Róza                                                                 dr. Kelemen Béla

                                                                          jegyző                                                                             polgármester

 

 

 

Tarpa Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének  5/2009./IV.30. /számú rendelete Az önkormányzat által biztosított gyermekétkeztetésért, személyes gondoskodást nyújtó intézményi, valamint a munkahelyi étkeztetésért fizetendő térítési díjakról

 

Tarpa Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatról szóló 1990. évi LXV. tv. 16.§ (1) bekezdésében, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III.tv. 115.§ (1) bekezdése és a módosított 29/1993./II.17. Korm. rendelet 3.§ (1) bekezdése, valamint a gyermekek védelméről szóló és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 147. § (1) bekezdésében , 133/1997./VII. 29./ Korm. rendeletben kapott felhatalmazás alapján a személyes gondoskodást nyújtó ellátások intézményi térítési díjáról az alábbi rendeletet alkotja:

 

1.§

 

A gyermek étkeztetésben , óvodai, napközi és menzai ellátásban a személyi térítési díjat havonként a tárgyhónap 10. napjáig előre kell megfizetni.  

 

Óvodai étkeztetés 

  

-nyersanyagnorma                                         253 Ft/nap/adag

 

- intézményi térítési díj                           253 + áfa Ft/nap/fő

 

 

Napközi 3x-i étkezés

 

-nyersanyagnorma                                         292  Ft/nap/adag

 

- intézményi térítési díj                           292 + áfa  Ft/nap/fő

 

 

Menza (csak ebéd )

 

-nyersanyagnorma                                         209  Ft/nap/adag

 

- intézményi térítési díj                          209 + áfa  Ft/nap/fő

 

2.§

 

 (1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról többször módosított 1993. évi III. törvény 92.§-ában kapott felhatalmazás alapján , az 114-119/B.§ végrehajtására , figyelemmel a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 4/2009.(IV.30.)Kt. számú rendeletben foglaltakra, az intézmény  térítési díjait az 1. sz. melléklet  szerint határozza meg.

 

 

(2)A személyes gondoskodást nyújtó ellátások intézményi térítési díj megállapításához önköltség számítást a 2. sz. melléklet tartalmazza.

 

 (3) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások nyersanyagköltségét az alábbiak szerint határozza meg:

 

Szociális étkezés                               220 Ft/nap/ adag

 

Idősek Klubja                                    580 Ft/nap/adag

 

Idősek Otthona                                 580 Ft/nap/adag

          a. reggeli                                   180 Ft/nap/ adag

          b. ebéd                         220 Ft/nap/adag

          c. vacsora                     180 Ft/nap/ adag

 

 3.§

 

(1) A munkahelyi étkeztetés áfa nélküli nyersanyagköltségét és fizetendő térítési díját  a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII törvényben meghatározott mértékű étkezési támogatás mellett alábbiak szerint  állapítja meg:

 

 

- nyersanyag                220 Ft/nap/adag

 

- térítési díj                              475 Ft/nap/fő

 

 

(2) A vendég étkezők által igénybe vett étkeztetés áfa nélküli nyersanyagköltséget és fizetendő térítési díjat az alábbiak szerint

állapítja meg:

 

- nyersanyag                226 Ft/nap/adag

 

- térítési díj                              485 Ft/nap/fő

 

               

Záró rendelkezés

 

4.§

 

Ez a rendelet 2009. június 1. napjával lép hatályban. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti Tarpa Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2008./III.10.) rendelete.

 

 

 

 

Vassné Szűcs Róza                                                   Dr. Kelemen Béla

                                                                                jegyző                                                                   polgármester

 

Az 5/2009./IV.30./Kt. sz. rendelet 1. számú melléklete

 

 

I. Szociális étkeztetés

 

 

Differenciált Állami norm. Támogatás igénylésének alapja	nym 150% -át el nem érő jövedelem	nym 150% -át eléri, de nem haladja meg annak 300%-át	nym. 300%-át meghaladja
Szolgáltatási önköltség Ft / nap	682.-	682.-	682.-
Állami normatíva Ft/adag	363.-	322.-	255.-
Számított Intézményi térítési díj  Ft/nap , mely az AFA-t tartalmazza	319.-	360.-	427.-
Számított intézményi térítési díj szállítással együtt, mely az AFA-t tart.	378.-	419.-	486.-
2009. évi megállapított	215.-Ft/nap	255,-Ft/nap	320,-Ft/nap

 

Az ebéd kiszállítás számított költsége 2009. évben : 59.- Ft/nap.

 

A Képviselő-testület térítésmentesen, saját szállítóeszközzel biztosítja az ebédkiszállítást.

  

II. Házi segítségnyújtás

 

 

Differenciált Állami norm. Támogatás igénylésének alapja	nym 150% -át nem haladja meg	nym. 150 %-át meghaladja vagy akinek ellátását a Szoc. tv. 63.§.-nak (8) bek. alapján átmeneti jelleggel végzik
Szolgáltatási önköltség Ft / nap	3.229.535,-
Állami normatíva Ft/adag	270.700,-	171.000,-
Számított Intézményi térítési díj  Ft/óra	151,-	548,-
2009. évi megállapított	térítésmentes	térítésmentes
Mosásért megállapított intézményi térítési díj	150,-Ft/óra	150,-Ft/óra

 

  

III. Nappali ellátást nyújtó idősek klubja

 

 

	3-szori étkezés igénybevételével	Ebéd étkezés igénybevételével	Ebéd + reggeli vagy vacsora	Reggeli és vacsora együtt	Étkezés igénybevétele nélkül napközbeni tartózkodással
Állami normatíva	146.200,-
Számított intézményi térítési díj Ft/nap, mely az ÁFA-t is tartalmazza	759,-	341,-	341,- + 209,-	209,-+ 209,-	20,-
2009. évi megállapított	590,-Ft/nap/fő	300,-Ft/nap/fő	445,-Ft/nap/fő	290,-Ft	térítésmentes

 

 

IV. Idősek otthona

 

 

Differenciált Állami norm. támogatás igénylésének alapja	2007. dec. hónapban normatív hozzájárulásban részesült s az Szt. 119/C.§. szerint jövedelem vizsgálatot nem folytattak le	Szt. 119/C.§-a alapján megállapított jövedelme a nyugdíj min. 150 %-át meghaladja, vagy akinek az ellátását az Szt.68/B.§-ának (1) bek. alapján azonnali és átmeneti jelleggel biztosítják	Szt. 119/C.§-a alapján megállapított jövedelme a nyugdíj min. 150%-át nem haladja meg	Demens betegek bentlakásos intézményi ellátása	Emelt színvonalú bentlakásos ellátás
Szolgáltatási önköltség Ft/fő/év	1.617.800,-	1.617.800,-	1.617.800,-	1.617.800,-	1.617.800,-
Állami normatíva	689.000,-	689.000,-	772.700,-	787.450,-	543.000,-
Számított intézményi térítési díj Ft/nap	2.400,-	2.400,-	2.165,-	2.165,-	2.800,-
Számított intézményi térítési díj Ft/hó	72.000,-	72.000,-	65.000,-	65.000,-	84.000,-
2009. évi megállapított intézményi térítési díj Ft/nap	2.400,-	2.400,-	2.165,-	2.165,-	2.800,-
2009. évi megállapított intézményi térítési díj Ft/hó	72.000,-	72.000,-	65.000,-	65.000,-	84.000,-