Tarpa Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének:

15/2007. / XII.05./  rendelete az önkormányzat 2007. évi költségvetéséről szóló 4/2007. (III.01.) számú költségvetési rendeletének módosításáról
14/2007. (XI.08.) rendelete Tarpa Nagyközség helyi hulladékgazdálkodási tervéről
13/2007.( X.01.) rendelete a közterületek használatáról
12/2007.(IX.12.) számú rendelete Az önkormányzat 2007. évi költségvetéséről szóló 4/2007.(III.01.) számú költségvetési rendeletének módosításáról
11/2007.(IX.12.) sz. rendelete a köztisztviselők jogállásáról szóló – többször módosított – törvény végrehajtásáról
10/2007. (VII.17.) sz.-ú rendelete  a pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 5/2007.(II.28.) sz.-ú rendelet módosításáról
9/2007.(VII.02.) rendelete a helyi iparűzési adóról szóló 17/2006.(XII.17.) rendelet módosításáról
8/2007.(V. 22.) rendelete a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
7/2007. (V. 24) számú rendelete. Az önkormányzat 2007. évi költségvetéséről szóló 4/2007. (III. 01.) számú költségvetési rendeletének módosításáról.
6/2007. (IV.25.)  számú rendelete Az Önkormányzat 2006. éves költségvetés teljesítéséről
5/2007. (II.28.) rendelete a pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokról
4/2007.(III.01.) sz. az önkormányzat 2007. évi költségvetéséről
3/2007. (II. 15.)KT. számú rendelete az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2007.(I.20.) sz. rendelet módosításáról
2/2007.(II.15.) KT. számú rendelete az önkormányzat 2006. évi költségvetéséről szóló 1/2006.(I.20.) KT. rendelet módosításáráról
1/2007.(I.20.)sz. rendelete  az Önkormányzat és szervei Szervezeti- és Működési szabályzatáról szóló 4/2005./IV.13./ rendelet módosításáról

Tarpa Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2007. / XII.05./  rendelete az önkormányzat 2007. évi költségvetéséről szóló 4/2007. (III.01.) számú költségvetési rendeletének módosításáról

Az önkormányzat képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény 91. §. (1) bekezdésében, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. Törvény 65. §. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a 4/2007.(III.01.) rendeletét ( továbbiakban: Ktr.)  az alábbiak szerint módosítja:

1.§

 A Ktr. 3.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
        „ 3.§ (1) A képviselő-testület az önkormányzat 2007. évi költségvetését
                                        520.475 e Ft bevétellel
                                        520.475 e Ft kiadással
                                          18.854 eFt forráshiánnyal állapítja meg.

2.§

Az eredeti költségvetési rendelet 3. sz. melléklete helyébe a jelen rendelet 1. sz. melléklete kerül.

3.§

Az eredeti költségvetési rendelet 4. és 5. sz. melléklete helyébe a jelen rendelet 2. és 3. sz. melléklete kerül.

4§ 

Az eredeti költségvetési rendelet 7-8. sz. melléklete helyébe a jelen rendelet 4-5. sz. mellékletek kerülnek.

5.§

A rendelet kihirdetés napján  lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti Tarpa Önkormányzat Képviselő-testületének  7/2007./V.24./rendelet 1-2 §-a  és a 12/2007./IX.12./ rendelete.

                                Vassné Szűcs Róza                                                       Dr. Kelemen Béla
                                        jegyző                                                                       polgármester

Tarpa Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2007. (XI.08.) rendelete Tarpa Nagyközség helyi hulladékgazdálkodási tervéről

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. §. (1) bekezdése, valamint a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. Törvény 35. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján Tarpa Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a következő rendeletet alkotja:

1. §.

A rendeletet hatálya: 

(1)   A rendelet személyi hatálya kiterjed Tarpa Nagyközség Önkormányzatára és Tarpa Önkormányzat közigazgatási területén hulladékkezelési közszolgáltatást végző szervezetre.

(2)   A rendelet tárgyi hatálya kiterjed mindennemű önkormányzati hatáskörébe tartozó hulladékgazdálkodási tevékenységre.

2. §.

A helyi hulladékgazdálkodási tervet e rendelet melléklete határozza meg.

 3. §.

A helyi  hulladékgazdálkodási terv 4 évre készült, báziséve a 2002. év. A 2004-2010. évre készített helyi hulladékgazdálkodási tervet 2 évente felül kell vizsgálni, az abban foglaltakat teljesítését értékelni, amennyiben szükséges azt módosítani kell.

 4. §.

Ezen rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

                                            Dr. Kelemen Béla                                      Vassné Szűcs Róza
                                            polgármester                                                         jegyző

Tarpa Nagyközség Önkormányzat  Képviselő-testületének 13/2007.( X.01.) rendelete a közterületek használatáról

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján Tarpa Nagyközség Önkormányzata  Képviselő-testület a következő rendeletet alkotja:

Általános rendelkezések

1. §

A rendelet célja, hogy
a) meghatározza a közterületek használatának rendjére vonatkozó szabályokat, figyelemmel a helyi adottságokra, a lakossági igényekre, a műemlékvédelmi, a községrendezési szempontokra;
b) megállapítsa a közterület-használati díj mértékét és fizetésének a módját;
c) szabályozza az engedély nélkül tárolt, üzemképtelen járművekkel kapcsolatos eljárást.

2. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed Tarpa Nagyközség közigazgatási területén belül az önkormányzat tulajdonában, kezelésében levő, az ingatlan-nyilvántartásban közterületként (pl. közút, járda, tér) nyilvántartott belterületi földrészletekre, továbbá a belterületi földrészletek a tulajdonos által közhasználatra átadott részére (a továbbiakban együtt: közterület).

(2) Rendelkezései minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre vonatkoznak, akik állandó vagy ideiglenes jelleggel a város területén tartózkodnak és tevékenykednek.

3.§.

Közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat, és az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. Egyéb ingatlanoknak a közhasználat céljára átadott területrészére - az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között - a közterületre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Közterület rendeltetése különösen: a közlekedés biztosítása (utak, terek), a pihenő és emlékhelyek kialakítása (parkok, köztéri szobrok stb.), a közművek elhelyezése (1997. évi. LXXVIII. tv. 2. §. 13.)

A közterületeket, azok építményeit, berendezéseit és felszereléseit rendeltetésüknek megfelelően - állaguk sérelme nélkül és az általános magatartási szabályok betartásával - mindenki ingyenesen használhatja.

Közterület-használati hozzájárulás, a közterület igénybevétele

4. §

(1) A közterületek rendeltetéstől eltérő használatához közterület-használati hozzájárulás és területbérleti szerződés szükséges.

(2) Közterület-használati hozzájárulást kell beszerezni:
a) a közterületbe 10 cm-en túl benyúló üzlethomlokzat, kirakatszekrény, üzleti védőtető elhelyezésére,
b) mobil elárusító-fülke, pavilon ideiglenes elhelyezésére,
c) a köztisztasággal kapcsolatos építmények és tárgyak elhelyezésére,
e) önálló hirdető berendezések, reklám, fényreklám, cég, cím , útbaigazító ,  figyelmeztető- és tájékoztató táblák elhelyezésére,
f) építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag és törmelék elhelyezésére,
g) alkalmi és mozgóárusításra,
h) kiállítás, alkalmi vásár céljára,  sport és kulturális rendezvények
i) vendéglátó-ipari előkert, kitelepülés céljára, üzleti szállítás, illetve rakodás alkalmával göngyölegek elhelyezésére, árukirakodásra,
j) üzemképtelen jármű ideiglenes tárolására,
k) teher- és áruszállításra szolgáló gépjármű, mezőgazdasági vontató, munkagép, pótkocsi tárolására.

(3) Közterület-használati , illetve közútkezelői hozzájárulást kell beszerezni a (2) bekezdésben foglaltakon felül , közüzemi zavar ( víz-, gáz- csatorna-, elektromos hiba ) elhárításához, ha az elhárítás időtartam a 72 órát előreláthatólag meghaladja.

5. §

Nem kell közterület-használati hozzájárulás:
a)     a közút (járda) építésével, javításával, fenntartásával kapcsolatos 72 órai időtartamot meg nem haladó  közterület igénybevételéhez
b) az úttartozékok és a közúti közlekedés irányítását szolgáló berendezések, tájékoztató táblák elhelyezéséhez,
c)      a közterületen, illetve az alatt vagy felett elhelyezett postai távközlési kábelek, további közművek hibaelhárítása érdekében a 72 órai időtartamot meg nem haladó munkálatok végzéséhez;
d)     az élet és balesetveszély elhárításához szükséges időtartamot meg nem haladó munkálatok végzéséhez;

e)     érvényes építési engedéllyel rendelkező lakos esetén, a jogerőre emelkedést követő 90 napon belül.

      (2) A közterület használója az 5.§ 1) bekezdés a)-d) pontjaiban felsorolt tevékenységek gyakorlásának megkezdését köteles bejelenteni az Önkormányzatnak.

      (3) Az 5.§ (1)bekezdés e.)pontjában meghatározott határidőn túl, a használatbavételi engedély jogerőre emelkedéséig kérelemre a közterület használati díjból 50 % kedvezmény adható.

 6. §

(1) A közterület- használati hozzájárulás iránti kérelmet a 1. sz. melléklet szerinti tartalommal kell benyújtani.  A döntés meghozatalára az önkormányzati hatósági ügyben vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

 (2) Az engedély
        - ideiglenes jelleggel, meghatározott idő elteltéig,
        - a megállapított feltétel bekövetkeztéig
        - a visszavonásig  adható meg.

(3) Alkalmi, illetve alkalmi idényjellegű árusítási tevékenység végzésérem az alkalomra, az idényre, de évente összesen legfeljebb 3 hónapra adhat közterület-használati hozzájárulást .

(4) Építési munka végzésével kapcsolatos tevékenységre (állvány, építőanyag, törmelék elhelyezésére ) – közterület-használati hozzájárulás csak az építési munka végzésének tartamára adható.

 (5) Az országgyűlési és az önkormányzati, valamint egyéb képviseleti szervekbe való választással, továbbá népszavazással kapcsolatos hirdető berendezések elhelyezéséhez a választás napjának kitűzését követő naptól a választások napját követő 15. napjáig terjedő időszakra adható közterület-használati hozzájárulás.

(6) Élelmiszer utcai árusítására közterület-használati hozzájárulás csak idényjelleggel, meghatározott idő elteltéig lehet kiadni.

(7) A határozott időre szóló közterület-használat legrövidebb időtartama 1 nap, kérelemre többször meghosszabbítható.

(8) Ha az engedély érvényét veszti, az engedélyes saját költségén köteles saját költségén az eredeti állapotot – minden kártalanítási igény nélkül – helyreállítani.

(9) Amennyiben a közterületen folytatni kívánt tevékenységet (ide értve az önálló hirdető-berendezések, figyelmeztető tábla elhelyezését is ) jogszabály valamely hatóság vagy más szerv engedélyéhez, hozzájárulásához köt, a közterület-használati engedély csak az engedély, hozzájárulás megléte esetén adható ki.

(10) Az élelmiszer árusítás esetén állatorvos, valamint az ÁNTSZ Vásárosnamény Városi Intézetének előzetes hozzájárulását is be kell szerezni.

(11) Tilos hirdetést, plakátot, reklámcédulát e célra ki nem jelölt építményre, műtárgyra , köztéri berendezésre, úttartozékra elhelyezni.

7. §

(1)Az egy évet meghaladó közterület – használati hozzájárulás és bérleti szerződés a képviselő- testület hatáskörébe tartozik.

(2) A képviselő-testület hozzájárulásában meghatározza a bérleti szerződés időtartamát, a bérleti díj fizetésének módját továbbá a tevékenység meghatározását vagy építmény megnevezését, ami a közterület- használat során megvalósul, továbbá mindazon kikötéseket, amelyeket a közterület- használat során be kell tartani. (jogszabályban, helyi rendeletben meghatározott feltételek lehetnek.).

(3) Amennyiben a közterület-használat egyéb hatósági engedélyekhez kötött, ezek megszerzése alól a közterület- használati hozzájárulás nem mentesíti a közterület használóját, illetőleg bérlőjét.

(4) Az 1 évig terjedő közterület- használathoz hozzájárulás, illetőleg a bérleti szerződés megkötése a polgármester hatáskörébe tartozik.

(5) A közterület-használati hozzájárulás iránti kérelmet a polgármesteri hivatalban kell benyújtani.  A kérelem mintát az 1 sz. melléklet tartalmazza.

(6) A közterület- használati hozzájárulás illetőleg a bérleti szerződés időtartama kérelemre meghosszabbítható.

 8. §

(1) Nem adható közterület-használati hozzájárulása) közlekedési területre, csak a közlekedési szakhatóság előzetes hozzájárulásával; műemlékileg vagy egyéb szempontból védett területre, csak a műemléki, illetve egyéb szakhatóság előzetes hozzájárulásával;

b)     tűz- és robbanásveszélyes tevékenység gyakorlására,

c)       az eseti rendezvények kivételével szeszes ital árusítására, szexuális áruk forgalmazására, cirkusz és mutatványos tevékenység céljára,

d)     teher- és áruszállításra szolgáló gépjármű, mezőgazdasági vontató, vontató munkagép, pótkocsi, közterületen való tárolására, kivéve a táblával kijelölt közterületeket,

e)     a lakosság nyugalmát vagy a közerkölcsöt sértő tevékenység végzésére

f)        az önkormányzat fenntartásában lévő közintézmények területén hirdető berendezés elhelyezésére,

 (2) Az önkormányzat az 1)bekezdés c.) pontjában rögzített tilalmat feloldhatja, különösen a kiemelt rendezvények és jogszabályban meghatározott ünnepek alkalmával.

9. §

(1) Amennyiben a közterületen folytatni kívánt tevékenységet (ide értve az önálló hirdető-berendezések, figyelmeztető és tájékoztató táblák elhelyezését is) jogszabály valamely hatóság vagy más szerv engedélyéhez, hozzájárulásához köti, azokat a közterület-használati hozzájárulás jogosulja köteles beszerezni.

(2) A közterület használója köteles az igénybe vett közterületet és környezetét tisztán tartani, gondozni. A közterület jogszerű használatát és a bérleti szerződésben foglaltak betartását a közterület használatba adásárára jogosult (képviselő- testület, polgármester) ellenőrizheti.

 A közterület-használati díj mértéke, fizetésének módja

10. §

(1) A közterület bérlője a közterület használatáért bérleti díjat köteles fizetni. A közterület- használati díjakat a 2. számú melléklet tartalmazza. A fizetendő bérleti díjat és megfizetésének határidejét, módját a határozatban , illetve  a bérleti szerződésben kell meghatározni. A közterület bérleti szerződés minta 3. számú melléklet.

(2) A  közterület bérlője a bérleti díjat a közterület tényleges használatára, illetőleg a közterületen lévő létesítmény tényleges üzemeltetésére tekintet nélkül köteles megfizetni.

(3) A létesítményekkel elfoglalt közterületek nagyságának meghatározásánál a létesítmény alapterületét és használathoz szükséges csatlakozó terület mértékét az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) előírásai szerint kell figyelembe venni. Cég-, cím- és hirdetőtábla, hirdető-berendezés, transzparens elhelyezése esetén annak felületét kell alapul venni. A díj szempontjából minden megkezdett hónap, nap, m2 egésznek számít.

 Mentesség a közterület-használati díj fizetése alól

 10/A.§

 (1)   A polgármester a következő esetekben a közterület-használati díj fizetésének kötelezettsége alól ( kérelemre ) részben vagy egészben felmentést adhat.

a)     jótékony és közcélú rendezvény esetén

b)     választásokkal kapcsolatos hirdetések engedélyezésére történő igénybevétel esetén.

Jogellenes közterület-használat következményei  közterület-használati engedély  visszavonása

11. §  

(1)    Aki közterület- használati hozzájárulás nélkül vagy a hozzájárulástól eltérő módon , illetve meghaladó mértékben használ, köteles az önkormányzat felhívására a jogellenes közterület használatot haladéktalanul megszüntetni, továbbá kártalanítási igény nélkül kötelezhető a közterület eredeti állapotának helyreállítására

(2)    Az eredeti állapot helyreállítási kötelezettséget elmulasztása esetén az önkormányzat az eredeti állapot  helyreállítását, a kötelezettségét elmulasztó költségére elvégezteti, amennyiben a helyreállításra vonatkozó felhívásnak az érintett 3 napon belül nem tesz eleget.

(3)    Az önkormányzat az eredeti állapotot az erre irányuló felhívás mellőzésével és a (2) bekezdésben megszabott határidő elteltére való tekintet nélkül azonnal helyreállíthatja, ha az élet és balesetveszélyes vagy jelentős anyagi kár, a közrend, közbiztonság, illetve a közterület rendje, rendeltetésszerű használata súlyos sérelmek elhárítása érdekében vagy jelentős közérdekből egyébként indokolt. Az eredeti állapot helyreállításának költségeit ebben az esetben is a jogosulatlan közterület használó köteles viselni.

(4)    Aki közterület-használati hozzájárulás nélkül vagy a hozzájárulásban foglaltaktól eltérően használ, azzal szemben ( a tényleges használt időtartamra és területre ) a szabálysértési birságon felül a közterület használati díj tízszerese is megállapítható.

(5)    Aki a rendeletben megfogalmazott kötelezettségeket megszegi, szabálysértést követ el és 30.000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.  A szabálysértési törvény alkalmazásával el kell kobozni azt a dolgot, amellyel a jogellenes közterület használat megvalósult.

(6)    A szabálysértési eljárás kezdeményezése nem mentesít a közterület-használati díjfizetési, illetve helyreállítási kötelezettség alól.

(7)    Annak , aki a közterület hozzájárulás nélkül használja , illetve akinek a részére kiadott közterület-használati hozzájárulást a 11.§ (2) bekezdésébe foglalt okok valamelyike miatt rendkívüli visszavonással visszavonják, a jogellenes közterület használat megállapításától számított 6 hónapon belül nem kaphat újabb közterület-használati hozzájárulást.

Az üzemképtelen járművek közterületen történő tárolása

12. §

 (1) A rendelet alkalmazása szempontjából üzemképtelen jármű:

a) a hatósági engedéllyel vagy jelzéssel nem rendelkező az a jármű, amely egyébként közúti forgalomban csak ilyen engedéllyel és jelzéssel vehet részt,

b) baleset folytán megsérült és elhagyott jármű,

c) műszaki állapotánál fogva közúti közlekedésre alkalmatlan, mert hiányos vagy roncs, vagy sérült.

(2)   Közterületen üzemképtelen jármű közterület-használati engedély nélkül nem tárolható, az üzembetartó vagy tulajdonos az üzemképtelenné vált járművet saját költségén köteles a közterületről 30 napon belül eltávolítani.

Záró rendelkezés

13. §

(1) A rendelet kihirdetés  napján lép hatályba, hatályba lépésével egyidejűleg a közterületek használatáról szóló 7/2005 (VII.03) rendelet érvényét veszti.

(2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

Tarpa, 2007. szeptember 21.

                                                    Vassné Szűcs Róza                                                       Dr. Kelemen Béla
                                                               jegyző                                                                        polgármester                                           

1. sz. melléklet a 13/2007.( X.01.) számú rendelethez

KÖZTERÜLET-HASZNÁLATI DIJTÁBLÁZAT

1 Kereskedelmi, szolgáltató és vállalkozási tevékenység

a.) pavilon                                        790Ft/m2/hó     

b.) árubemutatás, reszort                 280Ft/m2/hó

c.) guruló-lakó-büfékocsi               1240Ft/m2/hó

d.) alkalmi és mozgóárusítás            240Ft/m2/nap 

e.) fenyőfa árusítás                           130 Ft /m2/nap

f.) vendéglátó-ipari terasz                 240Ft/m2/hó

2.) Reklámhordozók

 a.)   önálló hirdető-berendezés, talajon, oszlopon, építménye            690Ft/m2/hó

b.)  fényreklám, világító reklám berendezés                                      4630Ft/m2/hó

           c.) hirdetőtábla (modil)                                                                      240Ft/m2/hó

            d.)  10 cm-en túl benyúló kirakat.Szekrény , ernyőszerkezet              240Ft/m2/hó 

 3.) Szórakoztató tevékenység (Kuruc Nap, Falunap)

a.) mechanikus eszközök, hinták stb.            600 Ft/m2/nap

b.) árusítás                                                   600 Ft/m2/nap

 4) Építési-szerelési munkálatok

a) állvány, építési anyagok tárolása (törmelék )    240 Ft/m2/hó

b) építési konténer tárolása                                 400 Ft/m2/hét

c) forgalomnak átadott utcák lezárása                  240 Ft/m2/nap

5) Üzemképtelen gépjármű tárolása (max. 60 nap)        3500Ft/hó

6) Egyéb közterület használat                              1.000Ft/m2/hó

Tarpa Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2007.(IX.12.) számú rendelete Az önkormányzat 2007. évi költségvetéséről szóló 4/2007.(III.01.) számú költségvetési rendeletének módosításáról

Az önkormányzat képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 91. §.(1) bekezdésében, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 65. §. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a 4/2007.(III.01.) számú rendeletét (továbbiakban: Ktr.) az alábbiak szerint módosítja:

1.§.

 A Ktr. 3.§. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 „3.§.(1) A képviselő-testület az önkormányzat 2007. évi költségvetését: 

526.600 e Ft bevétellel
526.600 e Ft kiadással
  55.601 e Ft forráshiánnyal állapítja meg.

2.§.

Az Ktr. 3. §. (2) bekezdésében megállapított bevételek forrásként kiadások jogcímenkénti megoszlását  tartalmazó  3. sz. melléklete helyébe a jelen rendelet 1.sz. melléklete kerül.

3.§.

Az Ktr. 4. §.-ban  megállapított bevételek és kiadások címenkénti megoszlását és statisztikai átlagos állományi létszámot tartalmazó  4.sz. melléklete és alábontásai helyébe a jelen rendelet 2.sz. melléklete kerül.

4.§.

A Ktr. 7. §.-ában megállapított működési és felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatokat tartalmazó 7.sz. melléklete helyébe a jelen rendelet 3.sz. melléklet kerül.

4/A.§.

A Ktr. 7. §.-ában megállapított működési és felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatokat tartalmazó  8.sz. melléklete helyébe a jelen rendelet 4.sz. melléklet kerül.

5.§.

 A rendelet 2007. szeptember 12. napján lép hatályba.

                                                 Vassné Szűcs Róza                                Dr. Kelemen Béla
                                                         jegyző                                                    polgármester

Tarpa Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2007.(IX.12.) sz. rendelete a köztisztviselők jogállásáról szóló – többször módosított – törvény végrehajtásáról

Az önkormányzat képviselő-testülete a köztisztviselők jogállásáról szóló - többször módosított - 1992. évi XXII. Törvény 44/A. §. (1) és (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja.

 1.§.

Tarpa Nagyközség Polgármesteri Hivatala középfokú iskolai végzettséggel rendelkező köztisztviselői egységesen 10, azaz tíz százalékos illetmény kiegészítésben részesülnek.

2. §.

 (1)   A jelen rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, de rendelkezéseit 2001. január 1. napjától kell alkalmazni.

(2)   A jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti minden olyan önkormányzati rendelkezés, amely a jelen rendelettel azonos szabályozást tartalmaz.

                                                        Vassné Szűcs Róza                                            Dr. Kelemen Béla
                                                            jegyző                                                                 polgármester

Tarpa Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2007. (VII.17.) sz.-ú rendelete  a pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 5/2007.(II.28.) sz.-ú rendelet módosításáról

1. §.

(1) A pénzben és természetben nyújtott szociális ellátások 5/2007.(II.28.) sz.-ú rendelet 24.§. (1) bekezdése  hatályát veszti, helyébe az alábbi szövegrész kerül:
„ 24.§. (1) Méltányosságból Közgyógyellátás jogosultságot lehet megállapítani annak a személynek, akinek  az egy főre számított havi családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 190 %-át, egyedül élő esetén 240 %-át, továbbá a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át eléri.” 

2. §.

Záró rendelkezések.

E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, a kihirdetésről a jegyző gondoskodik.

                                                    Vassné Szűcs Róza                                                      dr. Kelemen Béla
                                                            jegyző                                                                    polgármester

Tarpa Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2007.(VII.02.) rendelete a helyi iparűzési adóról szóló 17/2006.(XII.17.) rendelet módosításáról

A Képviselő-testület a helyi Önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. §. (1) bekezdésében, valamint a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1.§. (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a helyi iparűzési adóról szóló 17/2006.(XII.27.) rendelettel módosított 18/2003.(XII.17.) rendeletét a Képviselő-testület az alábbiak szerint módosítja:

1. §.

A 4. §. (1) bekezdése az alábbival egészül ki:
(1)   Az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértéke
„az adóalap”

2.§.

E rendeletet 2007. I. 01. napjától kell alkalmazni. Kihirdetéséről a gondoskodik.

                                                            Dr. Kelemen Béla                                      Vassné Szűcs Róza
                                                                polgármester                                                     jegyző

Tarpa Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2007.(V. 22.) rendelete a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

A Magyar Köztársaság Országgyűlésének döntése alapján kiépült helyi önkormányzati rendszer biztosítja az önkormányzatok kiemelkedő jogainak érvényesülését, nevezetesen az autonómiához való jogot, a demokratikus helyi hatalomgyakorlás jogát és az önkormányzati jogok bírósági védelmének a jogát.
    Az önkormányzati rendszer folyamatos erősödésének eredményeként Tarpa Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete kiemelt céljának tekinti, hogy olyan önszerveződésen alapuló helyi hatalomgyakorlás valósuljon meg, amelyben a lakosság közvetlenül, illetve választott helyi képviselői útján – a törvényi keretek között – önállóan intézheti a helyi ügyek széles körét.
    Tarpa Nagyközség Önkormányzata feladat- és hatáskörében eljárva kifejezi a helyi közakaratot és megjeleníti a helyi érdekeket.
    Mindezek figyelembevételével Tarpa Nagyközség Önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikusan, széles körű nyilvánosságot biztosítva intézi a település közügyeit, valamint gondoskodik a közszolgáltatásokról és a helyi hatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról. Az önkormányzat képviselő-testülete alapelvként fogadja el, hogy:
- a képviselő-testület mindenkor demokratikus alapokon működik;
- a képviselő-testületi döntések meghozatalát megelőzően minden esetben lehetőség nyílik a különböző vélemények, így a kisebbségi vélemény ismertetésére;
- a képviselő-testület tagjai döntéseik meghozatalakor Tarpa Nagyközség polgárainak az érdekeit tartják szem előtt és szolgálják.

Tarpa Nagyközség Önkormányzata a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A § (1) bekezdésének e) pontja és  a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény Ötv. 18.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a képviselő-testület működésének részletes szabályait az alábbiak szerint határozza meg:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

 1. §

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

Tarpa Nagyközség Önkormányzata

(2) Az önkormányzat címe: 4931 Tarpa, Kossuth út 23.

(3) Az önkormányzat feladat- és hatáskörök gyakorlása a képviselő-testületet illeti meg.

(4) A képviselő-testület hivatalának neve és címe: Tarpa Nagyközség Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala  Tarpa, Kossuth u. 23.

II. fejezet

Az önkormányzat feladat és hatásköre, gyakorlásának módja

2. §

(1)   A települési önkormányzat kötelező feladata az Ötv. 8.§ (4)bekezdésében és egyéb törvényekben meghatározott helyi közszolgáltatások biztosítása.

(2)   Az önkormányzat - saját felelősségére - vállalkozási tevékenységet folytathat:
        a.)   közvetlenül vesz részt vállalkozásban,
        b.)   a helyi adó- és vállalkozás-támogató politikával vállalkozás-élénkítő és piacbarát gazdasági környezetet teremt.

(3)   A helyi önkormányzat vállalkozása a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti. Az önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.

(4)   Az önkormányzat által önként vállalt feladatok körét a képviselő-testület minden évben a költségvetési rendeletben határozza meg, mely rendelet egyik mellékletében külön kimutatásra kerülnek a kötelező és az önként vállalt feladatok, azok bevételi és kiadási összegeivel együtt.

(5)   Az önként vállalt helyi közszolgáltatások és feladatok tekintetében a képviselő-testület maga határozza meg- a lakosság igényeinek alapján és anyagi lehetőségeitől függően - , mely feladatokat , milyen mértékben és módon lát el.

(4) Új közszolgáltatási feladat felvállalása előtt előkészítő eljárását kell lefolytatni, amelynek során meg kell vizsgálni a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az eljárás során a képviselő-testület pénzügyi-gazdasági bizottságát véleményezési jogkör illeti meg. Az előkészítő eljárást a képviselő-testület döntésétől függően a polgármester, illetve alpolgármester vagy az erre felkért bizottság folytatja le.

 (5) Az előkészítő eljárás eredményét összegező előterjesztés csak akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha az tartalmazza a feladat felvállalásával elérendő célokat és az (4) bekezdésben említett feltételeket.

(6)   A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátása céljából önkormányzati intézményt, gazdasági társaságot, más szervezetet alapíthat, kinevezi a vezetőiket.

Hatáskör átruházás 

3.§

(1) A képviselő-testület egyes hatáskörei gyakorlását a polgármesterre, a bizottságára, a  törvényben meghatározottak szerint társulására ruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható, azok gyakorlásáról a hatáskörgyakorló a képviselő-testületnek havonta egyszer vagy a hatáskör gyakorlását követő képviselő-testületi ülésen beszámolni köteles.

(2) A polgármester, a települési képviselő kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül a bizottságának, a polgármesternek,  a társulásának - Képviselő-testület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését.

(3) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik:
    - az önkormányzati rendeletalkotás,
    - az önkormányzat szervezetének kialakítása és működésének meghatározása,
    - a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés és megbízás,
    - a helyi népszavazás kiírása,
    - az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, díszpolgári cím adományozása,
    - a gazdasági program, a költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadásáról,
    - a helyi adó megállapítása,
    - a településszerkezeti terv, szabályzási terv és helyi építési szabályzat jóváhagyása,
    - éven túli, összesen  1 millió  forint értékhatárt meghaladó hitel felvétele,
    - kötvénykibocsátás, továbbá közalapítvány, közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele és átadása,
    - önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás,
    - megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről; nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás,
    - intézmény alapítása,
    - közterület elnevezése, emlékmű és köztéri szobor állítás,
    - eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál,
    - a bíróságok ülnökeinek a megválasztása,
    - állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha az általa nyújtott szolgáltatás a települést is érinti,
    - felterjesztési jog gyakorlása, véleménynyilvánítás azokban az ügyekben, amelyekben a törvény az önkormányzat álláspontjának kikérését írja elő,
    - a települési képviselő, a polgármester összeférhetetlenségi ügyében való döntés, az Ötv. 33/A. § (2) bekezdés b.) pontjában – a polgármesterre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokkal összefüggő – hozzájárulással kapcsolatos döntés, a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés,

 4.§

(1) Az önkormányzati hatósági ügyek intézésére – az Ötv-ben foglalt eltérésekkel – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt (továbbiakban: Ket.) kell megfelelően alkalmazni.

(2) Az önkormányzati hatósági ügyekben az ügyfelek irat-betekintési joga a Ket. szabályai alapján gyakorolható.

III. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE Általános szabályok és a képviselő-testületi ülés összehívása

5. §

(1) A képviselő-testület munkatervének megfelelően ülésezik. Ezen kívül - szükség szerint - alakuló, rendkívüli ülést  és közmeghallgatást tart.

(2) A képviselő-testület ülései - a zárt ülés kivételével - nyilvánosak.

(3) Az alakuló ülés, a rendes - azaz munkaterv szerinti -, a rendkívüli  ülés hivatalos helyszíne: Tarpa Községháza tanácsterme.

Alakuló ülés szabályai

6.§

(1) A képviselő-testület alakuló ülését vagy ülésszakát  a választást követő l5 napon belül tartja meg. Az alakuló ülést a polgármester hívja össze, és a legidősebb képviselő, mint korelnök  vezeti a polgármester eskütételéig.

(2) A korelnök felkérésére a Helyi Választási Bizottság Elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők választásának eredményéről.

(3) A képviselők esküt tesznek, és aláírják az esküokmányt. Az eskü szövegét a legfiatalabb képviselő olvassa elő.

(4) A korelnök felkérésére a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a polgármester választás eredményéről.

(5) A polgármester a képviselő-testület előtt esküt tesz és aláírja az esküokmányt, melynek szövegét a legfiatalabb képviselő olvassa elő.

(6) Ezt követően a polgármester megszavaztatja az alakuló ülés napirendjét. Az alakuló ülés kötelező napirendi pontjai az alábbiak:

a) a bizottság tagjainak megválasztása,

b) a polgármesteri program (ciklusprogram) ismertetése,

c) a polgármester juttatásainak megállapítása.

(7) A napirendi pontok értelemszerűen cserélhetők, illetve bővíthetők.

 Rendes ülés

7.§

(1) A képviselő-testület évente legalább 6 alkalommal tart ülést.

(2) A rendes ülések időpontját a munkaterv tartalmazza, az ülések napját a tárgyhó második hetének csütörtökére, 18 órára kell ütemezni.

(3) A képviselő-testület munkatervét legalább fél éves időszakra előre kell elkészíteni.

(4) A polgármester a képviselő-testületet ülésszakra hívja össze, ha a napirendre vett témák száma vagy jelentősége azt indokolttá teszi.

(5) A képviselő-testület munkaterv szerint általában tárgyév június hónap 1 napjától augusztus  1-ig ülést nem tart.

Rendkívüli ülés

8.§

(1) A munkatervben nem szereplő esetekben a képviselő-testület rendkívüli ülését a polgármester hivja össze  az ok felmerülésétől vagy a kezdeményezéstől számított legkésőbb 5 napon belül, legfeljebb a kezdeményezést követő 10. napra. A képviselő-testület rendkívüli ülése telefonon vagy elektronikus úton is összehívható az értesítés kézbesítését követő napra, a napirend megjelölésével.

(2) A polgármester köteles rendkívüli ülést összehívni, ha

    a) a képviselő-testületi tagok legalább egynegyede kezdeményezi, illetve

     b) a képviselő-testület bizottsága indítványozza, valamint

    c) közigazgatási hivatal vezetője kezdeményezi.

(3) Rendkívüli ülés összehívható, ha:

    a) az ügy tárgyalása halaszthatatlan; vagy

    b) önkormányzati érdeket érintő tárgykör; vagy

    c) egyéb objektív feltétel, mely szükségessé teszi az összehívást indokolja.

(4) Az indítványt papíron vagy elektronikus formában a polgármesternél kell előterjeszteni, aki az ülést legkésőbb az indítvány kézhezvételétől számított 5 napon belül köteles összehívni, legfeljebb a kezdeményezést követő 10. napra.

(5) A (3) bekezdésben foglalt feltételek hiányában a polgármester a kezdeményezést elutasítja. Erről a kezdeményezőt az indítvány kézhezvételétől számított nyolc napon belül értesíti, és a következő ülésen a képviselő-testületet tájékoztatja.

(6) A rendkívüli ülésen kizárólag az a napirend tárgyalható, amelyet a rendkívüli ülés tartására vonatkozó indítvány megjelölt, illetve amelyről írásos előterjesztés készült,  kivéve a sürgősségi indítványban előterjesztetteket.

(7) A rendkívüli ülés írásos meghívója megegyezik a rendes ülésre küldött meghívó tartalmával, azzal az eltéréssel, hogy interpellációk, kérdések és egyebek napirendi pont nem szerepel a napirendi javaslatban.

(8) A rendkívüli ülés vezetése a rendes ülés vezetésére vonatkozó szabályok szerint történik.

 A képviselő-testület munkaterve

 9. §

(1) A munkatervet a polgármester a tárgyidőszakot megelőző időpontban terjeszti a képviselő-testület elé.

(2) A munkaterv-tervezet összeállításakor javaslatot kell kérni:

            a) a képviselő-testületi bizottságtól,

            b) a képviselőktől,

 (3) A munkaterv tartalmazza különösen:

a) az ülések tervezett időpontját, napirendjeit;

b) a napirendek előterjesztőjének (felelősének) nevét, beosztását;

c) annak a napirendnek a megjelölését, amelyet valamely bizottság nyújt be, illetve amelyhez bizottsági véleményt kell beterjeszteni;

d) napirendhez meghívandók felsorolását, amennyiben az eltér az e rendeletben meghatározott állandó meghívottak körétől;

e) azon napirend megjelölését, amely a lakossági fórumok bevonását indokolják;

f) a napirend előkészítésében résztvevőket,

g)  közmeghallgatás időpontját.

A képviselő-testület összehívása

10.§

(1) A képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze és vezeti. A polgármester távollétében, illetve akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését az alpolgármester, a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetőleg egyidejű akadályoztatása esetén a  pénzügyi-gazdasági bizottság elnöke  vezeti és hívja össze.

(2) A polgármester helyettesítését ellátó személy - a helyettesítés ideje alatt - jogosult a helyi önkormányzat nevében kötelezettséget vállalni és utalványozni.

(3) A polgármester, az alpolgármester vagy mindkettejük akadályoztatása akkor áll fenn, ha valamely objektív vagy szubjektív indok miatt az érintett személy(ek) a jogait/ikat vagy kötelességeit/ket - az önkormányzat érdekei és kötelezettségei szempontjából - szükséges időpontban gyakorolni nem tudja/ák.

Az ülés előkészítése

11.§

(1) A polgármester a napirendek összeállításáról, az előterjesztésekről, azok sorrendjéről, a képviselő-testületi meghívó végleges tartalmáról az ülést legalább 5 nappal megelőzően dönt.

(2) A képviselő-testület nyílt, illetve zárt ülésére szóló meghívóját külön-külön kell elkészíteni. A zárt ülés meghívóját csak a zárt ülésen részt venni jogosultaknak szabad megküldeni.

(3) A képviselő-testület meghívóját a tervezett írásbeli előterjesztésekkel együtt 3 nappal a képviselő-testület ülése előtt kell kézbesíteni. A kézbesítés nyomtatott formában vagy elektronikus úton (elektronikus, digitális adathordozón, internetes elérhetőségről letöltés útján, illetve e-mailen keresztül) történik a képviselő által megjelölt postai vagy elektronikus kézbesítési címre. A meghívók kézbesítésének megtörténtét vagy elmaradását az időpont és az elmaradás okának megjelölésével dokumentálni kell, hogy vita esetén utóbb egyértelműen ellenőrizhető legyen a szabályok betartása vagy megsértése.

(4) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, ülésszak esetén annak várható időtartamát, a tervezett írásbeli előterjesztés tárgyának és előterjesztőjének megjelölését, az ülés típusát (alakuló, rendes, rendkívüli, folytatólagos). A meghívó mellé csatolni kell a benyújtott írásbeli előterjesztéseket, az önálló képviselői indítványokat és a határozati javaslatokat.

(5) Rendkívüli ülés esetén a meghívó az ülést megelőző nap 12. órájáig kézbesíthető a (3) bekezdésben meghatározott módon. E rendelet 8.§ (3) bekezdésében felsorolt esetekben az ülés összehívható telefonon is. Szóban (telefonon) történő meghívást az ülés előtt legalább 24 órával korábban az érintettekkel közölni kell, az összehívás indokának egyidejű közlésével.

(6) Az ülésről a lakosságot a meghívónak hirdetményi formában az önkormányzat hirdetőtábláján, illetve elektronikus formában a honlapon való elhelyezésével  kell értesíteni az ülés kezdete előtt legalább 3 nappal.

(7) A hirdetményt az alábbi helyeken kell elhelyezni:
        - Tarpa, Rákóczi u. 109.
        - Tarpa, Kossuth u. 25.
        - Tarpa, Esze T. u. 33/a.
        - Tarpa, Petőfi u. 110.
        - Tarpa, Hunyadi u. 12.
        - Tarpa, Kossuth u. 14.

Meghívottak köre

 12.§

(1) Az érintett napirendi pont tárgyalására tanácskozási joggal kell meghívni:

a) a napirendi pont szerint érintett szervezet vezetőjét,

b) a rendelet 1. számú függeléke tartalmazza a meghatározott civil szervezetek képviselőit,

c) az előterjesztések előadóit,

d) személyi ügy tárgyalása esetén az érintett személyt, az előkészítésben közreműködő szakértőt, az előterjesztő által javasolt személyt vagy szervezetet,

e.) akinek meghívását törvény kőtelezővé teszi,

f) a polgármesteri hivatal szakügyintézőjét

g) az egyéni választókerületeiben megválasztott országgyűlési képviselőket,

h) a megyei önkormányzat elnökét,

i) a településen működő, az önkormányzattal együttműködési készségét írásban kinyilvánított civil szervezetek képviselőit.

Zárt ülés

13.§

(1) A képviselő-testület zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele. A zárt ülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni az érintett nyilvános tárgyalásba történő beleegyező nyilatkozata beszerzéséig.

(2) A képviselő-testület zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy tárgyalásakor.

(3) A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene. A zárt ülés elrendeléséről a képviselő vagy az érdekelt javaslata alapján minősített többséggel kell dönteni. A zárt ülés elrendelésére vonatkozó javaslatot indokolni kell.

(4) A szakértővel egy tekintet alá esnek a polgármesteri hivatal szakügyintézői és az előterjesztések előkészítésében közreműködők.

Az előterjesztések rendje

14.§

(1) A képviselő-testület napirendjének tárgyalására

a) előterjesztés,

b) beszámoló,

c) tájékoztató

formájában kerülhet sor.

(2) A képviselő-testület napirendjéhez előterjesztők lehetnek:

a) a polgármester és alpolgármester,

b) a képviselő,

c) a képviselő-testület bizottsága,

d) a jegyző,

e) a polgármesteri hivatal szakügyintézője,

f) azon egyéb rendészeti vagy közigazgatási szerv vezetője, aki jogszabály alapján beszámolót vagy tájékoztatást ad,

g) az akit a polgármester előterjesztőként felkér.

(3) Az előterjesztést, a képviselő-testület ülésének időpontját megelőzően legalább 5 nappal a polgármesternek (és ezzel egyidejűleg a jegyzőnek) kell benyújtani.

(4) Az előterjesztés törvényességi véleményezéséről a jegyző, vagy az általa kijelölt személy gondoskodik. A jegyző köteles gondoskodni arról, hogy a közigazgatási hivatal által tett törvényességi észrevételek teljes terjedelmükben a képviselő-testület elé kerüljenek.

(5) Sürgősségi indítvánnyal előterjesztést akkor lehet tenni, ha az jogszabályban előírt vagy Képviselő-testület által megállapított határidő mulasztás, vagy önkormányzati érdeksérelem nélkül a következő ülésre már nem terjeszthető be. Sürgősségi indítvánnyal előterjesztett javaslat tárgyalásának - ha törvény nem zárja ki - nem feltétele az előzetes bizottsági vélemény beszerzése. A sürgősségre vonatkozó indítványt legkésőbb az ülés napirendjének megszavazásáig lehet előterjeszteni, melyet az előterjesztéskor meg is kell indokolni.

(6) Sürgősségi indítvánnyal rendelettervezet kizárólag akkor tűzhető napirendre, ha a rendeletalkotási kötelezettséget törvény írja elő, és a törvényi határidő másként nem tartható.

(7) A sürgősséggel történő tárgyalásról a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.

15.§

(1) A napirendi előterjesztést - a (2) bekezdés kivételével - írásban kell benyújtani. Az írásbeli előterjesztésre vonatkozó követelményeket e rendelet 2. számú függeléke tartalmazza. E rendelkezéseket értelemszerűen alkalmazni kell a beszámolóra és a tájékoztatóra is, amennyiben annak előterjesztése írásban történik.

(2) Sürgősségi indítvány szóban is tehető, melyet a napirendi javaslatról történő döntés előtt kell jelezni a polgármesternek. A határozati javaslatot szóbeli előterjesztés esetén is írásban kell a képviselők rendelkezésére bocsátani. Ha felvételre kerül a szóbeli előterjesztés, akkor a jegyzőnek intézkednie kell, hogy az előterjesztővel megszerkessze és a képviselő-testület tagjaihoz eljuttassa a tárgyalás időpontjáig a határozati javaslatot és az indokokat.

(3) A képviselő-testület napirendjének előterjesztésére kizárólag írásban kerülhet sor:

a) a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozó ügyekben;

b) a költségvetés módosítását érintő javaslat esetén;

c) az önkormányzati vállalkozásokkal kapcsolatos ügyekben;

d) a Polgári Törvénykönyvből eredő jogügyletekkel kapcsolatos ügyekben;

(4) A jegyző a törvényesség betartását előzetesen köteles megvizsgálni és megállapításával záradékolni az írásbeli előterjesztést, illetve a szóbeli előterjesztés esetén a határozati javaslat szövegét.

(5) Pénzügyi fedezetet igénylő képviselő-testületi előterjesztések kizárólag valós, ténylegesen rendelkezésre álló forrás megjelölésével, a pénzügyi bizottság állásfoglalásával, valamint a polgármesteri hivatal véleményével terjeszthetők be a képviselő-testület elé.

(6) Az Ötv. 12.§ (4) bekezdés a) pontjában meghatározott érintett nyilatkozatának beszerzéséről az előterjesztés előkészítője gondoskodik.

Beszámoló

16.§

(1) A beszámoló a képviselő-testület feladat és hatáskörébe tartozó valamely megtett intézkedésről, elvégzett vizsgálatról, vagy valamely szerv tevékenységéről szóló jelentés. Különösen:
        a) önkormányzati hatáskör gyakorlását érintő ügyben;
        b) a képviselő-testületi határozat(ok) végrehajtásáról;
        c) az interpellációk kivizsgálásának eredményéről;
        d) a képviselő-testület és szervei működését érintő ügyről;
        e) az önkormányzati feladatot ellátó szervezet tevékenységéről
        f) amit jogszabályok a képviselő-testület előtti beszámolás körébe utalnak

(2) A beszámoló benyújtására a polgármester, bizottsági elnök,  jegyző, továbbá jogszabály alapján beszámolásra kötelezett jogosult.

(3) A beszámoló elfogadásáról, vagy kiegészítéséről, valamint ismételt előterjesztéséről a képviselő-testület határozatot hoz.

 Tájékoztató

17.§

(1) A tájékoztató olyan szóban, elletve írásban közölt információ, adat, tény, megállapítás képviselő-testület elé terjesztése, amelyek az önkormányzati döntések meghozatalát elősegítik, illetve alátámasztják, továbbá amelyek valamely, a település életével kapcsolatos jelenségnek, nem önkormányzati szerv tevékenységének megismerését segítik elő.

(2) Tájékoztató benyújtására jogosult a polgármester, a bizottság,  a jegyző, továbbá a jogszabály alapján tájékoztatásra kötelezett személy, vagy szerv.

(3) A tájékoztató tartalmú napirendi pontok esetében nem szükséges vitát nyitni, azokat a képviselő-testület alakszerű határozat hozatala nélkül is tudomásul veheti.

Az ülés vezetése

18.§

(1) A képviselő-testület ülését a polgármester, vagy az akadályoztatás esetén helyettesítésre jogosult, mint az ülés elnöke vezeti. A határozatképesség folyamatos meglétének figyelemmel kísérésében a jegyző segíti a polgármestert az ülés vezetése során.

(2) Az ülés vezetése során polgármester feladatai különösen:
        a) az ülés megnyitásakor számszerűen megállapítja a határozatképességet és azt az ülés teljes időtartama alatt folyamatosan vizsgálja,
        b) közli a képviselők által előzetesen írásban benyújtott kérdések tárgyát,
        c) javaslatot tesz az ülés napirendjére,
        d) a képviselő kérésére a napirendekhez nem kapcsolódó tárgyakban napirend előtti felszólalást engedélyezhet,
        e) minden egyes előterjesztés felett külön-külön nyit vitát,
        f) döntésre alkalmas módon összegzi az elhangzott javaslatokat,
        g) az előterjesztésben és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról az elhangzás sorrendjében, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatot,

h) a szavazás eredményének megállapítása után kihirdeti a határozatot.

(3) Amennyiben az előterjesztéseket a képviselők, illetve a tanácskozási jogú meghívottak nem a meghívóval együtt kapják meg, úgy azokat a bejelentések között lehet tárgyalni, és a képviselő-testület egyszerû többséggel hozott döntése alapján lehet felette vitát nyitni.

(4) A polgármester, a képviselők, a jegyző, valamint az előterjesztési joggal rendelkezők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elnapolását, illetve a javasolt sorrend megváltoztatását. Az előterjesztő az előterjesztést a napirend elfogadásáig visszavonhatja. A polgármester vagy a képviselő szóbeli előterjesztés napirendre vételét javasolhatják, a javaslatról egyszerû többséggel a képviselő-testület dönt.

(5) A már elfogadott napirendi pont levételéről, a napirendi pontok sorrendjének megváltoztatásról bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület egyszerû többséggel dönt.

(6) Ügyrendi javaslat - legfeljebb egy perc időtartamban - az ülés során bármikor tehető, amely az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő - döntést igénylő - eljárási kérdésre vonatkozó javaslat. Ügyrendi javaslat esetében a polgármester soron kívül szót ad, az ügyrendi javaslat megtételét követően a javaslatot vita nélkül, egyszerû többséggel, azonnal megszavaztatja.

(7) Valamennyi előterjesztés, és az azzal összefüggő döntési javaslat felett külön-külön kell vitát nyitni.

(8) Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, amelyekre még a vitát megelőzően válaszolni kell.

(9) Az előterjesztéshez szóbeli kiegészítés csak akkor tehető, ha az új információt tartalmaz.

(10) A vita lezárására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet, amely felett a képviselő-testület vita nélkül egyszerû többséggel határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra, ezt követően további hozzászólásra nincs lehetőség.

(11) Az ülésen megjelent választópolgároknak a tárgyhoz tartozó kérdésben a polgármester - legfeljebb 5 perc időtartamú - hozzászólási jogot biztosíthat.

A tanácskozás rendjének fenntartása

19.§

 (1) A polgármester feladata a tanácskozás rendjének fenntartása. Ennek érdekében:
        a) a tanácskozás időtartama alatt mindvégig törekszik a vita gyors és érdemi eldöntésére,
        b) figyelmezteti a hozzászólót, ha eltért a tárgyalt témától,
        c) figyelmezteti a képviselőt a hozzászólásra biztosított időkeret túllépésére, ismételt figyelmeztetés után a szót megvonja,
        d) rendreutasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,   
        e) ismétlődő rendzavarás esetén figyelmeztetés után a terem elhagyására kötelezheti a rendzavarót,
        f) ismételt és súlyos rendbontás esetén a rendbontó eltávolításához karhatalom segítségét veszi igénybe.

(2) A Képviselő-testület ülésének ideje alatt az ülésteremben mobiltelefont használni nem lehet.

(3) A nyilvános ülésen a hallgatóság - ideértve a tömegtájékoztatási szervek képviselőit is - csak a kijelölt helyeken foglalhat helyet, és az engedély nélküli véleménynyilvánítás bármely formájától tartózkodni köteles.

(4) A képviselő-testület ülésén a tömegtájékoztatási szervek munkatársai tevékenységükkel nem zavarhatják a testület munkáját. Amennyiben a hallgatóság az ülést zavarja, az elnök a rendzavarót, illetve ha annak személye nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja.

Tárgyalási szünet

20.§

(1) A polgármester bármikor tárgyalási szünetet rendelhet el, amelynek az időtartamát is megállapítja. Az ülések idején - a szünetek kivételével - a bizottság nem ülésezhet.

(2) Tárgyalási szünetet rendel el a polgármester - egy napirendi pont tárgyalása során legfeljebb egy alkalommal és maximum  15 percben -,
            - ha legalább a jelenlevő képviselők ¼-e azt kéri,
            - ha a jegyző azt szükségesnek tartja a törvényességi kérdések tisztázása céljából.

(3) Amennyiben a képviselő-testület az ülés folyamán határozatképtelenné válik, a polgármester szünetet rendel el, és intézkedik a határozatképesség helyreállítása érdekében. Ha legfeljebb fél órán belül a határozatképességet nem sikerül helyreállítani, akkor a polgármester az ülést bezárja. A bezárás tényét a jegyző a konkrét időpontok feltüntetése mellett rögzíti a jegyzőkönyvben. Az ülés bezárása esetén a képviselő-testületet a polgármester 3 munkanapon belül köteles újból összehívni, melynek napirendjét csak a megtárgyalásra nem került napirendek alkothatják.

Folytatólagos ülés

21.§

(1) Az ülés időtartama az ülés napján akkor haladhatja meg a 5 órát, ha erről a képviselő-testület egyszerű többséggel vita nélkül határoz.

(2) Ha a képviselő-testület egy nap alatt nem fejezte be érdemi munkáját az elfogadott napirendi pontok tárgyalása tekintetében, úgy a polgármester köteles az ülés berekesztése előtt, legfeljebb 2 napon belüli időpontra szóban ismételten összehívni a képviselő-testületet a meg nem tárgyalt napirendekre vonatkozóan.

Az interpelláció és a kérdés általános szabályai

22.§

(1) A képviselő a polgármestertől, az alpolgármestertől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, interpelláció, vagy kérdés formájában.

(2) Az interpellációk, kérdések és válaszok maximális időtartama a napirendi pontok tárgyalása előtt legfeljebb 5 perc lehet.

(3) A benyújtott, de el nem hangzott interpellációk, kérdések a napirendi pontok tárgyalását követően maximum 5 percben feltehetők.

Interpelláció

23.§

(1) Interpelláció a polgármesterhez, a bizottsági elnökhöz és a jegyzőhöz intézett, intézkedést igénylő vagy véleménynyilvánító kérdés, amelyben a képviselő önkormányzati feladat-és hatáskörbe tartozó ügyben problémát vet fel, illetve valamilyen mulasztásra, helytelen gyakorlatra hívja fel a figyelmet.

(2) Az interpellációt legkésőbb az ülést megelőző 1 napon belül írásban kell benyújtani a polgármesterhez, aki gondoskodik az interpellációnak a címzetthez való eljuttatásáról. Az interpellációnak tartalmaznia kell a képviselő nevét, az interpelláció tárgyát és címzettjét. A benyújtott interpellációt - amennyiben része az előterjesztési anyagnak - az ülése előtt ki kell osztani.

(3) A képviselő-testület ülésén lehetőség van az írásban be nem nyújtott interpelláció szóban történő előterjesztésére. Az interpelláció előadásának időtartama legfeljebb 2 perc.

(4) Az interpelláció címzettje a választ az ülésen szóban, maximum 5 percben, vagy az ülést követő 2 napon belül írásban adja meg. Az írásban adott választ valamennyi képviselőnek meg kell küldeni. A szóbeli válasz elfogadásáról ugyanazon az ülésen, az írásbeli válasz elfogadásáról a soron következő ülésen az interpelláló maximum 2 percben nyilatkozik. A válasz el nem fogadása esetén képviselő-testület egyszerû többséggel vita nélkül határoz.

(5) Amennyiben az interpellációra adott választ a képviselő-testület nem fogadta el, további vizsgálat és javaslattétel céljából a kérdést az általa kijelölt bizottság elé utalja. A bizottság elé az interpellációt megválaszoló terjeszti az anyagot. A bizottság ülésére az interpellálót meg kell hívni. A bizottság válaszát a következő rendes ülésen terjeszti a képviselő-testület elé.

(6) Ismételt el nem fogadás esetén a polgármester javaslatára a képviselő-testület dönt az interpelláló által felvetett kérdés lezárásának módjáról.

(7) A képviselő-testületen idő hiányában válasz nélkül maradt az interpellációkra a választ írásban kell megadni az ülést követő 2 napon belül és a (4)-(5) bekezdés szerint kell eljárni.

(8) Visszavontnak kell tekinteni azt az interpellációt, amelynek a megtárgyalásánál az interpelláló nincs jelen, és a megtárgyalás elnapolását sem kérte.

(9) Ugyanabban a kérdésben újabb interpellációnak nincs helye. Az interpelláció azonosságáról - kétség esetén - a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

Kérdés

24.§

(1) Kérdésnek minden olyan a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a bizottság elnökéhez és a jegyzőhöz önkormányzati ügyekben intézett felvilágosítás-kérés, amely nem minősül interpellációnak.

(2) A kérdést legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző 1 munkanapon belül a kérdés konkrét és részletes megfogalmazásával a polgármesterhez írásban (levél, telefax, e-mail) el kell juttatni. A kérdés sokszorosításáról, és ülés előtt történő kiosztásáról a jegyző gondoskodik.

(3) A kérdést feltevő az írásban benyújtott kérdés tartalmát a képviselő-testületi ülésen maximum 5 percben ismertetheti. A kérdésre a kérdezett vagy a válaszadásra kijelölt személy a napirendi pontok tárgyalása előtt köteles válaszolni, legfeljebb 5 percben. A képviselő a választ követően egy alkalommal legfeljebb 2 percben reagálhat a válaszra. Indokolt esetben a válaszadás az ülést követő 2 napon belül írásban is történhet. A választ a következő munkaterv szerinti ülésen ismertetni kell, amennyiben a kérdés feltevője, vagy a válaszadó kéri. A képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem dönt.

(4) A képviselők a (2) bekezdésben meghatározott határidőn túl felmerült sürgős, halaszthatatlan választ igénylő ügyekben szóban is egy-egy kérdést tehetnek fel.

A döntéshozatal és a kizárás szabályai

25. §

(1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott települési képviselőknek több mint a fele jelen van. A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

(2) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület minősített többségû szavazással dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.

(3) Minősített többség - azaz megválasztott képviselők több mint felének az igen szavazata - szükséges az Ötv.-ben meghatározott ügyeken kívül:
        a) fegyelmi ügy
        b) kitüntetés, díszpolgári cím adományozása,
        c) egy millió forint összeg feletti, illetve 1 éven túli hitelfelvétel,
        d) gazdasági program elfogadása,
        e) törvényben előírt esetekben,
        f) e rendeletben, valamint az önkormányzat további rendeleteiben meghatározott esetekben,
        g) 1 millió forint feletti önkormányzati vagyon értékesítése esetén.

A szavazás módja

26. §

(1) A döntéshozatali eljárásban a határozati javaslatot akkor nem kell ismertetni - elegendő arra utalni -, ha az megegyezik az eredetileg írásban előterjesztett javaslattal.

(2) A polgármester a vita során elhangzott javaslatokat külön-külön bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában - az elhangzás sorrendjében - elhangzott módosító és kiegészítő, majd a teljes javaslatot bocsátja szavazásra.

(3) Amennyiben a módosító vagy kiegészítő javaslatot az előterjesztő elfogadja, a módosító vagy kiegészítő javaslatról az eredeti javaslatnak módosítással, kiegészítéssel nem érintett pontjaival együtt kell szavazni.

(4) A szavazás nyíltan vagy titkosan történhet, a nyílt szavazás név szerinti is lehet.

(5) A szavazás számszerű eredményének megállapítása után az elnök kihirdeti a döntést.

(6) Ha a képviselő-testület kinevezési, megbízási, választási jogkörének gyakorlása során több jelölt közül választ, valamint ha a határozati javaslat több változatot tartalmaz, azok mindegyikéről szavazni kell. Azt a jelöltet, illetve változatot kell elfogadottnak tekinteni, amelyik a legtöbb igen szavazatot kapta, feltéve, hogy eléri a szükséges többséget.

(7) Amennyiben egyik jelölt illetve változat sem kapta meg a szükséges többségű igen szavazatot újabb szavazási fordulót kell tartani a legtöbb azonos igen szavazatot elért jelöltek, illetve változatok között. Ha a szavazási fordulóban csak kettő jelölt vagy változat szerepel, azokról az utolsó forduló és csak egyszer lehet szavazni.

(8) Ha az előző bekezdésekben foglaltak alapján az utolsó fordulóban egyik jelölt vagy változat sem kapja meg a szükséges többségi igen szavazatot, akkor külön határozatban meg kell állapítani az eljárás eredménytelenségét, illetve a határozati javaslatok elutasítását.

Nyílt szavazás

27. §

(1) A nyílt szavazás  kézfelemeléssel történik.

(2) Bármely képviselő javaslatot tehet név szerinti szavazásra. A kérdésben a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

(3) Nem lehet névszerinti szavazást tartani ügyrendi kérdésben.

(4) A név szerinti szavazás esetén a jegyzőnek a képviselők névsorát betûrendben kell felolvasni. A képviselők "igen", "nem", "tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak. A polgármester szavazatát utolsóként adja le. A névsort a személyek szavazatának feltüntetésével a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

Titkos szavazás

28. §

(1) Titkos szavazást tarthat a képviselő-testület az Ötv. 12.§ (4) bekezdésben meghatározott ügyekben.

(2) Titkos szavazást tart a képviselő-testület az alpolgármester megválasztásakor.

(3) Titkos szavazást a polgármester, valamint a képviselő-testület tagjainak legalább egynegyede kezdeményezhet, melyről a képviselő-testület vita nélkül, esetenként egyszerű többséggel dönt.

(4) A titkos szavazás  urnával történő szavazással történik. Az alpolgármester választása csak urnával történő szavazással bonyolítható le. Az urnával történő szavazás lebonyolítására a képviselő-testület tagjai közül háromtagú szavazatszámláló bizottságot választ. A szavazatszámláló bizottság tagjai maguk közül elnököt választanak. A választás eredményét a szavazatszámláló bizottság elnöke hirdeti ki.

Ismételt szavazás

29. §

(1) Érvényes szavazás után egy ülésen belül - ideértve a folytatólagos ülést is - abban a kérdésben, amelyben szavazás történt, ismételt szavazást elrendelni csak akkor lehet, ha az üggyel kapcsolatosan olyan új körülmény merül fel, amely annak elbírálását lényegesen befolyásolja. A körülmény újszerűségének és lényegességének megítélése tekintetében a képviselő-testület minősített többséggel határoz.

(2) A polgármester köteles ismételt szavazást elrendelni akkor, ha a szavazás eredményének megállapításával kapcsolatban bármely képviselő, vagy a jegyző részéről bármilyen aggály felmerül. Ilyen esetben ismételt szavazás egy alkalommal rendelhető el.

A Képviselő-testület döntései

30.§

(1) A képviselő-testület döntései a rendelet és a határozat.

(2) A rendeleteket és határozatokat külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, évszámmal és a döntés tartalmára utaló címmel kell ellátni.

(3) Az önkormányzati rendelet, és határozat jelölésére a jogszabályszerkesztésről szóló miniszteri rendelet szabályai irányadók.

(4) A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak, a polgármesternek,  ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel.

A rendeletalkotással kapcsolatos általános szabályok

32.§ 

(1) A képviselő-testület rendeletet alkot a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására.

(2) A rendelet alkotását kezdeményezheti a képviselő-testület tagja, bizottsága, a jegyző a helyi társadalmi szervezet vezetőtestülete, valamint a választópolgárok erre irányuló népi kezdeményezéssel, helyi népszavazással.

(3) A rendelet-tervezet előkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(4) A képviselő-testület a rendelet előkészítésénél szabályozási elveket, szempontokat, illetve a bevonandók körét megállapíthatja.

33.§

(1) A rendelet-tervezetet a jegyző a polgármesteri hivatal közremûködésével készíti elő.

(2) A rendelet-tervezet előkészítése során törvény felhatalmazása alapján készülő rendelet-tervezetnél meg kell vizsgálni különösen:
        a) a szabályozási javaslat összhangban van-e a felhatalmazást adó törvénnyel, illetve a kapcsolódó egyéb jogszabályokkal;
        b) a rendelet alkotási kötelezettség esetén a szabályozási javaslat kiterjed-e valamennyi, a törvényben megjelölt szabályozandó kérdéskörre;
        c) a szabályozási javaslat nem terjeszkedik-e túl a törvény szerinti felhatalmazás keretein;
        d) a szabályozási javaslat nem ellentétes-e magasabb szintû jogszabály rendelkezéseivel.

(3) A törvényben nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok szabályozása tekintetében rendelet alkotás előkészítésekor meg kell vizsgálni különösen:
        a) a szabályozási javaslat nem ellentétes-e bármely magasabb szintû jogszabály rendelkezéseivel;
        b) a szabályozási javaslat nem érint-e olyan kérdéskört, amelyre az Európai Uniónak kizárólagos jogalkotási hatásköre van;
        c) a szabályozási javaslat nem akadályozza-e az Európai Unió közösségi jogának érvényesülését,
       d) a szabályozási javaslat megfelel-e az Alkotmánybíróság határozataiban megfogalmazott, az Európai Közösségek Bírósága ítélkezési gyakorlata során kialakult jogelveknek.

(4) A rendelet-tervezethez minden esetben indokolást kell fûzni. Az előterjesztésben be kell mutatni azokat a társadalmi, gazdasági és szakmai körülményeket, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé teszik, továbbá ismertetni kell a jogi megoldás szempontjait.

(5) Az előterjesztésben be kell mutatni a szabályozni kívánt társadalmi viszonyok alakulását, az állampolgári jogok és kötelességek érvényesülésének eszközeit, a szabályozás várható hatását, a végrehajtás feltételeit, a költség és haszonelemzést.

(6) Amennyiben a rendelet-tervezet a közösségi jog tárgykörét érinti, az előterjesztésben tájékoztatást kell adni arról, hogy a javasolt szabályozás milyen mértékben tesz eleget a jogharmonizációs követelményeknek, illetőleg összeegyeztethető-e az Európai Közösségek jogszabályaival. Amennyiben a szabályozás az Európai Unió jogának való megfelelést szolgálja, erre az önkormányzati rendelet záró rendelkezésében az irányadó közösségi jogszabály megjelölésével utalni kell.

34.§

(1) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

(2) A rendeletnek tartalmaznia kell a felhatalmazó jogszabályi rendelkezést, a rendelet célját, a szabályozás tárgyára vonatkozó helyi előírásokat, magatartási szabályokat, a magatartási szabályok megsértésének következményeit, a hatályba léptető rendelkezéseket, a hatályon kívül helyezendő rendelet megjelölését.

(3) A rendelet szövegezésének világosnak, egyértelmûnek kell lenni, kerülni kell a központi jogszabály szövegének ismétlését. Amennyiben a rendelet tervezet szerinti szabályozási javaslat magasabb szintû jogszabály rendelkezéseit szó szerint átveszi, az átvett rendelkezéseket a rendelet tervezetben eltérő betûtípussal kell megjeleníteni, valamint az átvett bekezdéseknél az eredeti jogszabály helyet meg kell jelölni.

(4) A rendelet módosítása, vagy hatályon kívül helyezése esetén a rendelet címében erre utalni kell.

A rendelet kihirdetése

35.§

(1) A képviselő-testület által elfogadott rendeletek kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. A jegyző a rendelet kihirdetéséről annak elfogadását követő 5 napon belül köteles gondoskodni. A jegyző a rendeletet a polgármesteri hivatal épületében lévő hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel hirdeti ki.

(2) A rendelet elfogadásáról, a cím megjelölésével a polgármesteri hivatal közterületén lévő hirdetőtáblán hirdetményt kell közzé tenni megjelölve azt is, hogy hol tekinthető meg a rendelet teljes szövege.

(3) A rendelet eredeti példányait a jegyzőnek kihirdetési záradékkal kell ellátni.

(4) Az önkormányzati rendeletekről a jegyző nyilvántartást vezet. Az önkormányzati rendeletek hatályos és egységes szerkezetbe foglalt szövegét az önkormányzat honlapján közzé kell tenni, és biztosítani kell, hogy ahhoz bárki hozzáférhessen.

(5) Rendeletmódosítást követően az alaprendeletet a módosítással egységes szerkezetbe kell foglalni. Az egységes szerkezetbe foglalt rendelet közzétételéről a jegyző gondoskodik.

(6) A képviselő-testület rendeleteinek folyamatos felülvizsgálatáról, hatályosulásának figyelemmel kíséréséről a jegyző gondoskodik, kezdeményezi a rendelet felülvizsgálatát, időszerû módosítását, hatályon kívül helyezését.

 (7) A jegyző az elfogadott rendeletekről gépi nyilvántartást vezet. A rendelet-nyilvántartás tartalmát e rendelet ….sz. melléklete tartalmazza.

(8 ) Az elfogadott, hatályos rendeletek szövege  Polgármesteri Hivatalban tekinthető meg.

A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve

36. §

(1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a megjelent képviselő-testületi tagok és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerû eredményét és a hozott döntéseket tartalmazza. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell az ülés meghívóját, az előterjesztések egy-egy példányát, a jelenléti ívet, valamint az elfogadott, a polgármester és a jegyző sajátkezû aláírásával ellátott rendeletet.

(3) A jegyzőkönyvhöz mellékletként csatolni kell továbbá:
        a) az önálló indítványokat;
        b) a képviselő – kérésére- írásban benyújtott hozzászólását;
        c) a név szerinti szavazásról készült névsor eredeti példányát;
        d) az írásban megküldött kérdéseket, interpellációkat
        e) jegyző jogszabálysértésre vonatkozó észrevételét;

(4) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(5) A képviselő-testület nyilvános ülésein készült jegyzőkönyvekbe bárki betekinthet. A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe a képviselő-testület tagja, a tárgyban közvetlenül érdekelt vagy annak hivatalos megbízottja, a közigazgatási hivatal vezetője, továbbá a jegyző tekinthet be.

(6) A hangfelvétel alapján készült írásos jegyzőkönyv  egy eredeti példányban készül. Egy példányát a mellékletekkel együtt a jegyző kezeli, egy példányt az ülést követő 15 napon belül - a közigazgatási hivatalhoz felterjesztik, további egy-egy példányt – zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével – a községi  könyvtárban, egyet polgármesteri hivatalban kell elhelyezni.

(7) A jegyzőkönyv egy példányát - a zárt ülés kivételével - az állampolgárok a polgármesteri hivatal titkárságán - ügyfélfogadási időben - megtekinthetik a hozzátartozó dokumentumokkal együtt, az adatvédelmi szabályok megfelelő alkalmazása mellett, arról - költségtérítés ellenében - másolatot kérhetnek.

A közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok kezelése, hozzáférésének biztosítása

37.§

(1) Az önkormányzat feladatkörébe tartozó ügyekben - így különösen az önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerződésekre, a piaci szereplők, a magánszervezetek és -személyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan - biztosítja a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását.

(2) Az önkormányzat rendszeresen elektronikusan a honlapján vagy a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján közzéteszi a tevékenységével kapcsolatos legfontosabb - így különösen a hatáskörére, illetékességére, szervezeti felépítésére, szakmai tevékenységére, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, az általa kezelt adatfajtákra és a működéséről szóló jogszabályokra, valamint a gazdálkodására vonatkozó - adatokat.

(3) A fent említett adatok nem ismerhetők meg, ha azok bírsági eljárással vagy közigazgatási hatósági eljárással érintettek.

 (4) A közérdekű adatok megismerésére irányuló igényt a települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál kell előterjeszteni a jegyzőnek címezve. A jegyző az igényt megvizsgálja és intézkedik annak elutasítása vagy teljesítése iránt. Az adatot kezelő szerv az igény tudomására jutását követő legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül tesz annak eleget.

(5) Az igény elutasítására a Ket. szabályait kell alkalmazni.

Közmeghallgatás

38.§

(1) A képviselő-testület évente legalább egyszer, előre meghirdetett időpontban közmeghallgatást tart, amelyen a választópolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekû kérdést és javaslatot tehetnek.

(2) A közmeghallgatás időpontjáról a képviselő-testület munkatervében rendelkezik, erről a lakosságot a polgármester tájékoztatja legalább 15 nappal korábban a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján hirdetményi közzététel útján, valamint az önkormányzat honlapján.

(3) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre a képviselő-testületnek lehetőleg azonnal válaszolni kell.

(4) Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat a közmeghallgatáson nem válaszolható meg, a meg nem válaszolt közérdekû kérdést és javaslatot a polgármester, jegyző, bizottság, illetve tanácsnok vizsgálja.

(5) A kérdést a válaszadásra illetékes 15 napon belül megválaszolja a kérdezőnek. A válaszról a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatni kell.

(6) A közmeghallgatás összehívására, a meghívottak körére a képviselő-testület nyilvános ülésére vonatkozó általános szabályok az irányadók a meghívottak körére vonatkozó szabályozás kivételével.

(7) A közmeghallgatáson a képviselő-testület önálló napirendeket is megtárgyalhat, ilyen esetben lehetővé kell tenni, hogy az állampolgárok és a helyi szervek képviselői a napirendhez nem kapcsolódó közérdekû bejelentéseket, javaslatokat, terjeszthessenek elő.

(8) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre a testületi ülés jegyzőkönyvére irányadó szabályok alkalmazandók.

Közmeghallgatás tartása esetén a képviselő-testületi tagoknak olyan létszámban kell jelen lennie, hogy az ülés határozatképes legyen

Lakossági fórumok

39.§

(1) A képviselő-testület munkatervében vagy határozataiban dönt lakossági fórumok, érdekegyeztető tanácskozások tartásáról, amelyek a lakosság és a társadalmi szervezetek tájékoztatását, illetőleg a döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják.

(2) A fórumok szervezésére – meghatározott témára vagy területre vonatkozóan – a polgármester, a képviselő-testület bizottsága és képviselők is jogosultak. E fórumok állásfoglalásairól a kapcsolatot tartó polgármester köteles a képviselő-testületet tájékoztatni. A lakossági fórumokról feljegyzés készül.

 (3) A képviselők az általuk bejelentett időpontban fogadónapot tarthatnak.

IV. fejezet

A képviselő-testületi képviselők jogállása

40.§

(1) A képviselő-testület tagjai Tarpa település egészéért vállalt felelősséggel képviselik választóik érdekeit. A megválasztott önkormányzati képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen esküt tesz, képviseleti tevékenysége során hivatalos személynek minősül.

(2) A képviselő-testület a települési képviselők tiszteletdíjának mértékét, folyósításának feltételeit, valamint költségtérítésére vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendeletben határozza meg.

(3) A települési képviselőt az önkormányzati törvényben és e rendeletben foglalt jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik. A települési képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.

A képviselők jogai

41.§

(1) A képviselő döntéseit kizárólag saját meggyőződése alapján hozza. Szavazatát megindokolni nem köteles, emiatt semmiféle hátrány nem érheti.

(2) A képviselő jogosult megbízatása idejére képviselői munkájához igénybe venni a polgármesteri hivatal erre kijelölt helyiségét, az önkormányzat által térítésmentesen biztosított informatikai szolgáltatásokat

(3) A képviselő jogosult az önkormányzati ügyeket tartalmazó iratokba betekinteni, azokról jegyzetet, feljegyzést készíteni a hivatalban, a személyes adatok és az üzleti titok védelmére, az iratvédelemre és iratkezelésre vonatkozó szabályok betartásával.

(4) A képviselőket a polgármester, az alpolgármester, a jegyző,  a polgármesteri hivatal köztisztviselői, az önkormányzati intézmények vezetői, ügyintézői munkaidőben kötelesek fogadni, és részükre a képviselői munkához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést megadni.

(5) A képviselő kezdeményezheti önkormányzati rendelet alkotását.

(6) Az önkormányzat hatáskörébe tartozó, közérdekű ügyben a képviselő kezdeményezheti a polgármesternél, illetve a jegyzőnél a hivatal intézkedését, amelyre az 15 napon belül köteles érdemi választ adni.

(7) A képviselő - a lakossági kérelmek, panaszok, bejelentések megismerése érdekében - fogadóórát a polgármesteri hivatal jegyző által kijelölt helyiségében is megtarthatja a munkaidőn túl.

(8) A képviselő képviselői jogai megsértése miatt a polgármesterhez fordulhat. A polgármester köteles haladéktalanul intézkedni a sérelem megszüntetése érdekében. A képviselő védelmében esetlegesen szükséges bírósági eljárást - a hivatalos személyekre vonatkozó előírások alapján - az önkormányzat indítja meg.

A képviselő kötelezettségei

42.§

(1) A képviselő köteles olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára, továbbá köteles a választópolgárokkal közvetlen és rendszeres kapcsolatot tartani.

(2) A képviselő köteles a vele szemben felmerült összeférhetetlenségi okot a polgármesternek bejelenteni és megszüntetni, valamint a törvény előírásai szerint vagyonnyilatkozatot tenni.

(3) A képviselő köteles tevékenyen részt venni a képviselő-testület, valamint annak a bizottság(ok)nak a munkájában, amelynek tagja.

(4) A képviselő köteles a képviselő-testület ülésein részt venni, beleértve a közmeghallgatást is. Az ülésen köteles:

a) a testületnek személyes érintettségét bejelenteni,

b) írásban vagy szóban jelezni a polgármesternek, illetve a bizottság elnökének, ha a képviselő-testület vagy a bizottság ülésén való részvételben, illetve egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van.

(5) Igazoltan van távol a képviselő-testület üléséről az a képviselő, aki távollétét az ülés előtt legalább 3 nappal bejelentette, s fontos okból vagy betegsége miatt marad távol.

(6) Felkérés vagy a képviselő-testület döntése alapján a képviselő köteles részt venni a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, különböző vizsgálatokban, ellenőrzésekben.

(7) A települési képviselőt mind a képviselő-testület, mind annak valamely bizottsága konkrét feladat elvégzésével bízhatja meg, a képviselő köteles az elvégzett munkáról a következő ülésen beszámolni, illetve a testület bármely tagja kérésére, menetközben is köteles tájékoztatást adni a feladatokról.

(8) A polgármester egyedi megbízást adhat a képviselőnek saját feladatkörébe tartozó ügy ellátására, illetve a hivatal tevékenységi körébe tartozó ügy végrehajtásának ellenőrzésére. A települési képviselő köteles a megbízó iránymutatásait figyelembe venni. A képviselő köteles munkájáról a megbízónak beszámolni.

(9) A képviselő-testület által gazdasági társaság igazgatóságába és egyéb vezető testületébe delegált képviselők végzett tevékenységükről évente kötelesek beszámolni a képviselő-testületnek.

(10) A képviselő köteles megtartani a tudomására jutott állami és szolgálati, üzleti és magántitkot. Titoktartási kötelezettsége megbízatásának megszûnése után is fennáll.

Összeférhetetlenség vizsgálata

43.§

(1) Bárki tehet a képviselővel szemben összeférhetetlenségre vonatkozó bejelentést a polgármesternél. A kezdeményezést a polgármester haladéktalanul köteles átadni az összeférhetetlenségi ügyek kivizsgálására felhatalmazott bizottságnak.

(2) A bizottság a kezdeményezés polgármesterhez való benyújtását követő 30 napon belül döntést hoz az ügyben.

Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség

44.§

(1) A képviselők kötelesek a törvényben meghatározottak szerint az abban megjelölt határidőig a vagyonnyilatkozatok kezelésére és vizsgálatára a Pénzügyi-gazdasági Bizottság részére a vagyonnyilatkozatot zárt borítékban leadni. A képviselőre vonatkozó adatokat tartalmazó vagyonnyilatkozat - az ellenőrzést biztosító adatok kivételével – nyilvános, a családtagok nyilatkozata viszont nem.

(2) Bárki tehet a vagyonnyilatkozatot ellenőrző bizottságnál bejelentést a szabályok megsértése miatt. A bejelentést követően a bizottság 30 napon belül hoz döntést az ügyben. Az adatok beszerzésére fordított idő a határidőt meghosszabbítja.

V. fejezet

A képviselő-testület bizottsága

45.§

A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, ellenőrzésére  állandó bizottságot választ és eseti bizottságot választhat.

(1) A Képviselő-testület Pénzügyi-gazdasági bizottság tagjainak száma  5 fő.

(3) A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell választani. A polgármester, az alpolgármester, a képviselő-testület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, tagja.

 (4) A bizottság tagjait, elnökét a képviselő-testület választja meg, menti fel. A bizottság nem képviselő tagja megválasztását követően a képviselő-testületi ülésen esküt tesz.

Eseti bizottság

46.§

(1) A képviselő-testület egy-egy meghatározott feladat ellátására eseti bizottságot hozhat létre.

(2) Az eseti bizottság feladatát, elnevezését, tagjainak számát és megbízatásának terjedelmét a képviselő-testület az eseti bizottság felállításakor határozza meg.

(3) Az eseti bizottság mûködésének szabályaira az állandó bizottság mûködésére vonatkozó szabályokat megfelelően kell alkalmazni.

Az állandó bizottság általános feladatai

47.§

(1) Az állandó bizottság feladata, hogy folyamatosan segítsék a képviselő-testület tevékenységét, illetve munkájának eredményességét.

(2) Az állandó bizottság általános feladatai:
        a) Dönt
            aa) saját ügyrendjének meghatározásáról,
            ab) képviselő-testület által hatáskörébe utalt ügyekben.
        b) Előkészíti
            ba) feladatkörébe tartozó önkormányzati rendeletek koncepcióját, illetőleg rendelet-tervezeteket,
            bb) a képviselő-testület által feladatkörébe utalt előterjesztéseket.
        c) Véleményezi
            ca) a hatáskörébe tartozó képviselő-testületi előterjesztéseket,
            cb) a képviselő-testület által meghatározott rendelet-tervezeteket,
            cc) a polgármester által előterjesztett, feladatkörét érintő javaslatokat, tervezeteket,
            cd) az önkormányzat költségvetési koncepcióját, költségvetési rendelet-tervezetét,
            ce) a feladatkörét érintő intézmények alapításával, megszüntetésével, átszervezésével kapcsolatos koncepciókat, előterjesztéseket.

        d) Ellenőrzi
            da) a képviselő-testületi döntések végrehajtását,
            db) a feladatkörét érintő rendeletek hatályosulását, javaslatot tesz azok módosítására,
            dc) a polgármesteri hivatalnak a bizottság döntései előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját.

Az ellenőrzés során a bizottság intézkedést nem tehet, közvetlen utasítást a polgármesteri hivatal részére nem adhat. Ha a bizottság a polgármesteri hivatal tevékenységében a képviselő-testület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmét, vagy szükséges intézkedés elmulasztását észleli, a polgármester intézkedését kezdeményezheti.

        e) Kapcsolatot tarthat

            ea) a feladatkörét érintő területen mûködő önszerveződő közösségekkel

            eb) a megyei önkormányzat hasonló feladatkörben tevékenykedő bizottságával.

        f) Egyéb feladatok:

        g) áttekinti legalább egy alkalommal a ciklus végét megelőző 30. napig a feladata szerinti intézmények,  alapítványok mûködését,

(4) A bizottság mûködésére e rendeletben foglalt eltérésekkel a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, a szóbeli előterjesztésre vonatkozó szabályok kivételével.

48.§

(1) Az elnök a folyamatban lévő ügyekről történő tájékoztatással egyidejûleg, a bizottsági tag és az alelnök pedig egyoldalú nyilatkozatával tisztségéről lemondhat. A lemondott elnök helyett legkésőbb a lemondást követő második rendes képviselő-testületen új elnököt kell választani.

(2) A bizottság tevékenysége szünetel, ha képviselő tagjainak létszáma nem haladja meg a külső tagok létszámát.

(3) A szünetelés tartama alatt a bizottság hatáskörébe tartozó ügyekben a képviselő-testület jár el.

(4) A képviselő-testületnek 30 napon belül helyre kell állítania a bizottság mûködőképességét.

49.§

(1) A bizottság ülésének összehívásáról a bizottság elnöke gondoskodik. A bizottságot a polgármester - és az őt helyettesítő, e rendelet 11.§ (1) bekezdésében szereplő személyek, valamint a bizottság tagjainak indítványára össze kell hívni. Az elnök köteles a bizottságot olyan időpontra összehívni, hogy a képviselő-testület rendes ülése előtt a napirendként javasolt előterjesztések megtárgyalása megtörténjen. A bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalására előterjesztést nyújthat be: az, aki a képviselő-testület ülésein előterjesztő lehet, valamint a bizottság nem képviselő tagjai.

(2) A bizottság elnöke a meghívót és az írásos napirendi anyagokat az ülés előtt legalább 3 nappal megküldi a bizottság tagjainak, valamint az egyéb meghívottaknak. A nyílt és zárt ülésekre vonatkozó meghívókat külön kell elkészíteni, a zárt ülési meghívókat csak a bizottság tagjai kaphatják meg. A meghívók és előterjesztések kézbesítésének dokumentálására a képviselő-testületnél említett szabályokat kell alkalmazni. A nyílt és a zárt ülések meghívóit a képviselő-testületre megállapított rendelkezések szerint kell elkészíteni. Nem kell megküldeni a bizottság képviselő tagjainak a képviselő-testületi meghívóval megküldött anyagokat. A kézbesítés történhet a bizottsági tag által megjelölt kézbesítési címre, elektronikus úton.

(3) A bizottság üléséről - a napirend közlésével - minden képviselőt értesíteni kell a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján elhelyezett meghívóval.

(4) A bizottság ülései - az Ötv. 12. § (4) bekezdésében meghatározott esetek kivételével - nyilvánosak. A zárt ülésre a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

50.§

 (1) Bármely képviselő javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó kérdés megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni. A tárgyalásra az indítványozó képviselőt meg kell hívni.

(2) A bizottság elnöke a napirendi javaslat - meghívó szerinti - írásos tervezetét szóban módosíthatja az ülésen kiosztott anyagok napirendre vételére szóló javaslattal. A bizottság ülésén kiosztott anyag tárgyalására csak halasztást nem tûrő esetben, az előterjesztő rövid szóbeli indoklásával kerülhet sor, ha a napirendre vételt a bizottság minősített többséggel megszavazta.

51.§

 (1)   A bizottsági ülés akkor határozatképes, ha azon a bizottság tagjainak több mint fele részt vesz.

(2)   A bizottság döntéseit egyszerû többségû igen szavazattal hozza.

(3)    A szavazás után a bizottság kisebbségben maradó tagjai bejelenthetik, hogy kisebbségi véleményt terjesztenek elő. Az ilyen kisebbségi véleményt a Képviselő-testületen, a bizottság többségi véleményének ismertetése után a kisebbségi álláspontot képviselő bizottsági tagok által maguk közül választott előadó ismerteti.

52.§

(1) A bizottság ülésének vezetője:
        a) összehívja és vezeti a bizottság ülését,
        b) kiadmányozza a bizottság döntéseit,
        c) ellenőrzi a bizottság határozatainak végrehajtását,
        d) képviseli a bizottságot.

(2) A bizottság ülésének vezetője engedélyezi a felszólalásokat, gondoskodik az üléseken a rend fenntartásáról, lebonyolítja a szavazást, kimondja a bizottság határozatát.

(3) A bizottság elnökét akadályoztatása esetén az alelnök helyettesíti. Az elnök és alelnök egyidejû akadályoztatása esetén a korelnök gyakorolja az elnöki jogosítványokat. Az elnököt helyettesítő alelnök és a korelnök jogai és kötelezettségei a helyettesítés idejére az elnökével azonosak.

53.§

(1) A bizottság üléséről a tanácskozás lényegét és a bizottság határozatát tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) Ezen túlmenően a jegyzőkönyv tartalmazza
        a) a bizottsági ülés helyét, idejét,
        b) a megjelent bizottsági tagok és jelenlévő meghívottak nevét,
        c) a tárgyalt napirendi pontokat,   
        d) a szavazás számszerû eredményét.

(3) A bizottság jegyzőkönyvét az ülést követő 8 napon belül meg kell küldeni a jegyzőnek törvényességi ellenőrzésre, aki gondoskodik annak továbbításáról a Közigazgatási Hivatalhoz az ülést követő 15 napon belül.

54.§

(1) A bizottság ügyviteli feladatainak ellátásáról a polgármesteri hivatal gondoskodik. A bizottság tevékenységéhez adatot szolgáltatni, a döntéstervezetet előkészíteni, a bizottsági ülésen részt venni a jegyző által kijelölt, a téma szerint illetékes köztisztviselők feladata.

(2) A bizottságok iratait az ügyiratkezelésre vonatkozó szabályok szerint kell kezelni.

(3) A képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet a bizottságnak valamely témakör megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, amelyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

VII. Fejezet

A TISZTSÉGVISELŐK

A polgármester

55. §

(1) A polgármester tisztségét foglalkoztatási jogviszonyban  látja el. A polgármester felett az egyéb munkáltatói jogokat a pénzügyi-gazdasági  bizottság gyakorolja.

(2) Dönt a képviselő-testület által átruházott hatáskörébe tartozó temetési segély ügyében.

(3) A polgármesternek a képviselő-testület mûködésével összefüggő feladatai különösen:
        a) összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit,
        b) képviseli az önkormányzatot,
        c) az önkormányzati rendeleteket, valamint a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyveket a jegyzővel együtt aláírja,
        d) beszámol az átruházott hatáskör gyakorlásáról,
        e)  a képviselő-testület határozatának végrehajtását,
        f) koordinálja az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait, és évente tájékoztatja a képviselő-testületet a kapcsolatok alakulásáról,
        g) tájékoztat a két ülés között eltelt időszak alatt történt fontosabb eseményekről.

(4) A polgármesternek a bizottságok mûködésével összefüggő jogkörei különösen:
        a) indítványozhatja a bizottság összehívását kötelező jelleggel,
        b) felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit.

(5) A polgármesternek a polgármesteri tisztséggel kapcsolatos egyéb kötelezettségei:
        a) a polgármesteri tisztségével szemben fennálló összeférhetetlenségi okot a megválasztásától, illetve az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított 30 napon belül köteles megszüntetni.
        b) megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint.

(6) A polgármester meghatározza a polgármesteri hivatal köztisztviselőinek azon körét, akik kinevezéséhez, felmentéséhez,  jutalmazásához egyetértése szükséges.

Alpolgármester

56.§

(1) A képviselő-testület a saját tagjai közül a polgármester javaslatára  alpolgármester választ. Az alpolgármester társadalmi megbízatásba látja el tisztségét.

(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával helyettesíti, illetve segíti munkáját.

 (3) A polgármester helyettesitését a többcélu kistérségi társulási tanácsban az alpolgármester látja el.  .

Jegyző

57.§

(1) A képviselő-testület határozatlan időre - pályázat alapján - a jogszabályban, illetve a pályázati kiírásban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki .

(2) A jegyző gondoskodik az önkormányzat mûködésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, különösen:
        a) előkészíti és törvényességi szempontból véleményezi a képviselő-testület, valamint a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,
        b) ellátja a képviselő-testület, a bizottság szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
        c) tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület és a bizottság ülésein,
        d) a képviselő-testületen bármely javaslatot érintően törvényességi észrevételt tehet, amennyiben jogszabálysértést észlel,
        e) gondoskodik a képviselő-testület ülése jegyzőkönyveinek elkészítéséről, amelyet a polgármesterrel együtt aláír,
        f) gondoskodik az önkormányzati rendeletek kihirdetéséről és végrehajtásuk megszervezéséről,   
        g) az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról a képviselő-testületet és a polgármestert rendszeresen tájékoztatja.

(3) A jegyző vezeti a polgármesteri hivatalt, szervezi és összehangolja a hivatal munkáját.

VIII. Fejezet

A POLGÁRMESTERI HIVATAL

 58 §.

(1) A képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre - polgármesteri hivatal elnevezéssel - az önkormányzat mûködésével, továbbá az önkormányzati igazgatási és a közigazgatási hatósági ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.

(2) A polgármesteri hivatal ellátja a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényben meghatározott feladatokat.

(3) A polgármesteri hivatal ügyfélfogadási rendje a következő: hétfő-csütörtök 7,30 -16,00 míg pénteken 7,30 -13 óra.

(4) A polgármesteri hivatal köztisztviselői teljesítmény követelményének alapját képező éves kiemelt célokat a képviselő-testület hagyja jóvá.

(5) A polgármesteri hivatal belső szervezeti tagozódását a polgármesteri hivatal ügyrendje határozza meg, mely  a SzMsz  1. sz. mellékleteként van elhelyezve.

(6) A polgármesteri hivatalt a jegyző, illetve felhatalmazása alapján  adóügyi főelőadó     jogosult képviselni.

59. §

(1) A polgármester hivatal a jegyző által elkészített és a polgármester által jóváhagyott ügyrend szerint működik, amely a hivatal feladatait és a belső szervezeti egységek, valamint a dolgozók közötti munkamegosztás részletes szabályait tartalmazza.

Az önkormányzat gazdasági alapjai, gazdálkodása

 60.§

(1) Az önkormányzat feladatai ellátásának gazdasági alapja az önkormányzat saját vagyona. A helyi önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékû jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják. Költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik.

(2) A képviselő-testület  4 évi időtartamra, az alakuló ülést követő hat hónapon belül fogadja el gazdasági programját. A gazdasági program tartalmazza különösen: a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika, az adó politika célkitûzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat. Az elfogadott gazdasági programot a képviselő-testület évente  felülvizsgálja, valamint értékeli azt a program időtartamának lejártakor.

(3) A gazdásági program tervezetének összeállítását a polgármester a jegyzővel együttmûködve végzi. A képviselő-testület elé terjesztésért a polgármester felelős.

(4) A gazdasági program tervezetét pénzügyi-gazdasági  bizottságnak meg kell tárgyalnia, és  összegző véleményüket az előterjesztéshez kell csatolni.

61.§

(1) Az önkormányzat a képviselő-testület által jóváhagyott - programokra alapozott éves költségvetés alapján gazdálkodik. Az önkormányzat a feladatai ellátásának feltételeit saját bevételekből, átengedett központi adókból, más gazdálkodó szervektől átvett bevételekből, központi költségvetési normatív hozzájárulásokból, valamint támogatásokból teremti meg.

(2) A képviselő-testület a költségvetését rendelettel állapítja meg, melyben dönt az adott költségvetési évben a kötelező feladatain túl, milyen önként vállalt feladatot lát el. A költségvetési rendeletet külön törvény rendelkezésének megfelelően tartalommal és szerkezetben kell megalkotni.

62.§

(1) A képviselő-testület a költségvetési koncepció tárgyalásakor dönt arról, hogy szükséges-e a költségvetési rendeletet több fordulóban tárgyalni, illetve közmeghallgatás napirendjére tűzni.

(2) A költségvetési rendelet tárgyalását megelőzően külön törvényben meghatározott költségvetési koncepciót kell előterjeszteni, melynek elemei:
        a) a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelv;
        b) az önkormányzat részére kötelezően előírt és szabadon felvállalható feladatok körültekintő és alapos elemzése, helyzetfelmérés;
        c) az elemzés és helyzetfelmérés során számításba veendők a bevételi források, azok bővítésének lehetőségei, a kiadási szükségletek, azok gazdaságos célszerű megoldásainak meghatározása;
        d) az igények és célkitûzések egyeztetése;
        e) a szükségletek kielégítési sorrendjének a meghatározása;
        f) a várható döntések hatásainak előzetes felmérése;

(3) A költségvetésről szóló előterjesztést és rendelet tervezetet a bizottság megtárgyalja. A költségvetési rendelet elfogadását meg kell, hogy előzze időben a kistérségi többcélú társulással való egyeztetés és a döntések meghozatala. Az egyeztetések és döntési sorrend betartása a jegyző feladata.

(4) Az éves költségvetés módosításának szabályait a képviselő-testület éves költségvetési rendelete tartalmazza.

(5) A zárszámadásról szóló önkormányzati rendelet tervezetét a jegyző készíti elő, és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. A zárszámadással egyidejûleg - évi egy alkalommal - kerül előterjesztésre a képviselő-testület elé az önkormányzat vagyonának változásáról szóló jelentés, valamint a belső ellenőrzési jelentés. A zárszámadási rendelet elfogadását meg kell, hogy előzze időben a kistérségi többcélú társulással való egyeztetés és a döntések meghozatala. Az egyeztetések és a döntési sorrend betartása a jegyző feladata.

63.§

Az önkormányzat törzsvagyonát, valamint a forgalomképes, a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakkal való gazdálkodás és az önkormányzat vállalkozásával kapcsolatos előírásokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg. Az önkormányzat a vagyonáról folyamatosan elszámol. A következő évet előkészítő közmeghallgatás egyik napirendjeként a polgármester tájékoztatást ad az önkormányzat vagyoni helyzetéről.

Az önkormányzat és intézményei gazdálkodásának ellenőrzése

64. §

(1) Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzésére az Ötv-ben meghatározott szabályok irányadók. Az önkormányzat mûködésének belső ellenőrzéséről a képviselő-testület éves belső ellenőrzési tervében foglaltak szerint társulás útján gondoskodik.

(2) Az önkormányzat által fenntartott intézmények vezetőinek felelőssége, hogy az intézmény belső ellenőrzési rendszere mûködjön. Az intézmények belső ellenőrzéséről készített összegzést a polgármester az ellenőrzés lezárását követő képviselő-testületi ülésre köteles beterjeszteni.

(3) A belső ellenőr köteles:
        a) vizsgálni és értékelni a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési rendszerek kiépítésének, mûködésének jogszabályoknak és szabályzatoknak való megfelelését;
        b) vizsgálni és értékelni a pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszerek mûködésének gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét;
       c) vizsgálni a rendelkezésére álló erőforrásokkal való gazdálkodást, a vagyon megóvását és gyarapítását, valamint az elszámolások, beszámolók megbízhatóságát;
        d) a vizsgált folyamatokkal kapcsolatban megállapításokat és ajánlásokat tenni, valamint elemzéseket, értékeléseket készíteni a költségvetési szerv vezetője számára a költségvetési szerv mûködése eredményességének növelése, valamint a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési, és a belső ellenőrzési rendszerek javítása, továbbfejlesztése érdekében;
        e) ajánlásokat és javaslatokat megfogalmazni a kockázati tényezők, hiányosságok megszüntetése, kiküszöbölése érdekében;
        f) nyomon követni az ellenőrzési jelentések alapján megtett intézkedéseket.

(4) A belső ellenőrzési tevékenység során szabályszerûségi, pénzügyi, rendszer- és teljesítmény-ellenőrzéseket, illetve informatikai rendszerellenőrzéseket, valamint az éves elemi költségvetési beszámolókra vonatkozóan megbízhatósági ellenőrzéseket kell végezni az Áht. 121/A. §-ának (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.

Társulás
65.§

(1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.

(2) Az önkormányzat a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény (Ttv.) alapján a BEREGTÖT  társulásban vesz részt.

66.§ 

(1) A képviselő-testület tagja a Vásárosnamény  kistérség települési önkormányzatai részvételével az önkormányzati közszolgáltatások ellátásának, valamint a kistérség összehangolt fejlesztésének előmozdítása céljából létrejött BEREGTÖT Kistérségi Társulásnak – továbbiakban: többcélú társulás.

(2) A képviselő-testület a többcélú társulás megállapodásában meghatározott feladatokon kívüli feladatok ellátására további együttműködési megállapodást köthet a kistérséghez vagy más kistérséghez tartozó önkormányzattal, és a megyei önkormányzattal.

(3) A képviselő-testület a többcélú társulással együttműködési megállapodást köthet a társulás egyes feladatainak a települési önkormányzat intézménye általi ellátására.

(4) A képviselő-testület rendeletben egyes feladat- és hatásköreinek ellátását a többcélú társulásra átruházhatja. A többcélú társulásra átruházott hatáskörök jegyzékét e rendelet … sz. melléklete tartalmazza.

IX. fejezet

Helyi népszavazás , népi kezdeményezés 

67 §

A képviselő-testület külön rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és a népi kezdeményezés rendjét.

Záró rendelkezés

68. §

/1/ E rendelet 2007. év  május hó 25. napján lép hatályba.

/2/ E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a Szervezeti és Mûködési Szabályzatról szóló 4/2005.(IV.13.)számú önkormányzati rendelet, valamint az azt módosító 10/2005.(X.18.) számú  önkormányzati rendelet.

Tarpa, 2007.  május 15.

                                            Vassné Szűcs Róza                                                                    Dr. Kelemen Béla
                                                   jegyző                                                                                  polgármester       

Az SZMSZ mellékletei

1. számú melléklet:  A Polgármesteri Hivatal munkarendje és ügyfélfogadása.

2 .számú melléklet: A Polgármesteri Hivatal alapfeladatai

Függelékek jegyzéke:

1. számú függelék:  Civil szervezetk és azok képviselők

2. számú függelék: az írásbeli előterjesztésekre vonatkozó követelmények (18.§ (1) bekezdés)

3. számú függelék: A települési képviselők nevei, lakcime

1. sz. melléklet a 8/2007./V.22./Kt. sz. rendelethez

A Polgármesteri Hivatal munkarendje és ügyfélfogadása.

Tarpa Nagyközség  Képviselő-testülete az Ötv. 35. § (2) bek. c  pontjában biztosított jogkörében eljárva a Hivatal munkarendjét, ügyfélfogadási rendjét, valamint a polgármester, az alpolgármester és a jegyző ügyfélfogadási idejét az alábbiak szerint határozza meg:

1./ A Hivatal munkarendje:
                - hétfőtől   - csütörtökig: 7.30 - 16.00 óráig,
                -  péntek: 7.30 – 13,00 óráig tart.

Munkaidőn kívül a heti szabad és pihenőnapon valamint a munkaszüneti napon is el kell látni - erre irányuló igény  esetén - a házasságkötésekkel és egyéb családi rendezvényekkel kapcsolatos feladatokat.

2./ A Hivatal ügyfélfogadási rendje:
            - hétfő:  8,00   -  16,00 óráig
            - keddtől  – csütörtökig     8,00 - 12.00 óráig

3./ A Polgármester ügyfélfogadási rendje:
            -  szerda – csütörtök : 9,00- 12.00 óráig,

4./ Az Alpolgármester  ügyfélfogadási rendje:
            - hétfő- csütörtökig  : 14,00  -16,00 óráig

5./ A Jegyző ügyfélfogadási rendje:
            - hétfő: 8.00 - 11.00 óráig,

2 . sz. melléklet a 8/2007./V.22./Kt. sz. rendelethez

A Polgármesteri Hivatal és részben önálló intézményeinek alapfeladatai

Polgármesteri Hivatal Tarpa

Alapvető szakfeladata:
751153                       Önkormányzatok igazgatási tevékenysége 
Alaptevékenységi feladatok:
014034                       Kisegítő mezőgazdasági szolgáltatás
452025                       Helyi közutak fenntartása
631211                       Közutak üzemeltetése
701015                       Saját vagy bérelt ingatlan hasznosítása
751142                       Területi, igazgatási szervek tev.
751856                       Települési vizellátás
751867                       Köztemető fenntartási feladatok
751669                       Tűzvédelem, katasztrófa elhárítás
751834                       Vízkár-elhárítás
751845                       Város és községgazdálkodási szolgáltatás
751878                       Közvilágítási feladatok
751922                       Önkormányzatok elszámolásai
751966                       Önk. feladatra nem tervezhető elsz.
851219                       Háziorvosi szolgálat
851286                       Fogorvosi szolgálat
851297                       Védőnői szolgálat
852018                       Állategészségügyi tevékenység
853268                       Szociális foglalkoztatás
853279                       Rendszeres pénzbeli ellátás
853280                       Eseti pénzbeli ellátások
902113                       Települési hulladékok kezelése, köztiszt. tev.
9244047                     Települési sport célok és feladatok
921815                       Művelődési házak tevékenysége
923127                       Közművelődési, könyvtári tevékenység
853170                      Gondozási Központ
Alapvető szakfeladata:
853266                       Nappali szociális ellátás
Alaptevékenységi feladatok:
853170                        Ápoló-gondozó otthoni és rehab. intézményi ellátás
853233                        Házi segítségnyújtás
853244                        Családsegítés, falugondnoki szolgálat
853255                        Szociális étkeztetés
552411                        Munkahelyi vendéglátás
801214                        Nappali rendszerű általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás
Alaptevékenységi feladatok :
552312                        Óvodai intézményi étkeztetés
552323                         Iskolai intézményi étkeztetés
552411                         Munkahelyi vendéglátás
801225                         Fogy. Tanulók nappl. oktatása
805113                         Napközi otthoni ellátás
924036                         Diáksport tevékenység

1 sz. függelék  a 8/2007./V.22./Kt. sz. rendelethez

A képviselő-testület ülésére meghívandó civil szervezetek:
    - Kurucz Horgászegyesület , képviselője Csapó Béla Tarpa, Rákóczi
    - Tarpa Szőlőhegy egyesület  ,képviselője Dr. Kelemen Béla Tarpa, Jókai u.
    - Tarpa FC. Egyesület  ,képviselője Varga Ferenc Tarpa, Rákóczi u.
    - „Tarpai Földtulajdonosok „ Vadásztársaság,  képviselője Tóth László Tarpa, Rákóczi u.
    - Tarpa Nyugdijas Egyesület  , képviselője Simon József Tarpa, Széchenyi u.
    - Tarpa Önkéntes Tüzoltó Egyesület, képviselője Kékesi Szilárd Tarpa, Kossuth. U.

2. sz. függelék  a 8/2007./V.22/sz. Kt. rendelethez.

A testületi előterjesztések tartalmi és formai követelményei

Főnapirendek előkészítése és összeállítása:
(l)    A jegyző felelős azért, hogy a napirendi anyagok /egyéb előterjesztések a testület által meghatározottaknak megfelelően kerüljenek előterjesztésre.
(2)   Az előterjesztés elkészítéséért és az abban foglaltakért az előterjesztő a felelős. Több előterjesztő esetén a felelősség értelemszerűen kiterjed valamennyi előadóra.
(3)   Az előterjesztőnek be kell vonnia az előkészítésbe mindazokat, akiket a munkaterv /testületi határozat/ megjelöl. 
Amennyiben az előterjesztést bizottságnak is véleményezni  kell, a napirend előadója /előterjesztő/ a bizottság véleményének kikéréséről olyan időben köteles gondoskodni, hogy a bizottsági vélemény a napirendben tükröződjön.
Az érdek-összeütközéseket kifejező, eltérő véleményeket az előterjesztésben szerepeltetni kell.
(4)   Amennyiben olyan előterjesztésre kerül sor, amely más szerv feladat, vagy hatáskörét érinti, az előkészítésbe őket is be kell vonni.
Az egyeztetés megtörténtét, ill. az eltérő véleményt az előterjesztésben rögzíteni kell.
Az egyeztetés felelőse, a napirend előadója.
(5)   Az előterjesztésnek tömörnek, érthetőnek, jól rendezettnek kell lennie.
A képviselő-testület az előterjesztések terjedelmét másfél sorközös gépeléssel - határozati javaslat nélkül - főnapirendnél 8 oldalban, egyéb előterjesztésnél 3 oldalban állapítja meg. Ez alól - indokolt esetben - a polgármester felmentést adhat.
Ha az előterjesztésben szereplő megállapítások részletes alátámasztást, indokolást igényelnek, azt külön mellékletben, - táblázatban - kell kifejteni.
(6)   Az előterjesztésben ki kell térni arra, hogy a napirend korábban szerepelt-e a testület előtt; korábban hozott döntés esetén a végrehajtásra, annak esetleges akadályaira.
(7)   A határozati javaslatnak a testületi döntés szempontjából kiemelkedő jelentősége van, ezért annak tartalmaznia kell mindazon intézkedéseket, amelyek az előterjesztésben felvetett problémák megoldásához szükséges.
Alternatív javaslatot kell minden olyan esetben előterjeszteni, amikor azonos kérdéscsoport megoldására több változat is lehetséges. Ezek előnyeit és hátrányait az előterjesztésben ki kell fejteni.
(8)   A határozati javaslatnak tartalmaznia kell a végrehajtás határidejét:
a)  "azonnali" határidő; csak kivételesen és csak abban az esetben jelölhető meg, ha a végrehajtás feltételei azonnal biztosíthatók. Ez esetben az intézkedés határideje a testületi határozat kézhezvételétől számított 3 nap.
b)  "folyamatos" határidő; az esetben jelölhető meg, ha a végrehajtás legalább egy éven át tartó, többszöri és konkrét időponttal meg nem határozható cselekményt igényel. A beszámolás határidejét ez esetben is fel kell tüntetni.
c)  minden más esetben konkrét határidőt kell megjelölni a végrehajtásra. Amennyiben a végrehajtás többszöri cselekményt igényel, két, vagy több határidő is megállapítható.
d)  Nem kell határidőt megjelölni azon határozati javaslatoknál, amelyek végrehajtási cselekményt nem igényelnek /pl. tudomásul vételt tartalmazó, ténymegállapító, stb. határozat
(9)   A határozati javaslatban meg kell határozni a végrehajtásért felelős szervet, vagy személyt. Ennek során biztosítani kell, hogy a határozat címzettje és a végrehajtásért felelős, lehetőleg azonos legyen. Több felelős esetén a sorrendben első helyen szereplő köteles a végrehajtás szervezésével, egyeztetésével, véleményeztetésével, valamint a végrehajtásról szóló jelentés elkészítésével kapcsolatos feladatokat elvégezni.
(10) A határidőt és a felelőst határozati pontonként kell megjelölni, kivéve, ha a határozat végrehajtásáért teljes egészében ugyan azon szerv vagy személy a felelős. Ez esetben elegendő a határidőt és a felelőst a határozat végén megjelölni.
(11) A javaslatnak tartalmaznia kell indítványt arra vonatkozóan is, hogy a testület kér-e és mikor jelentést a végrehajtásról, illetve hogy "a végrehajtásról külön jelentést nem kér".
(12) A határozati javaslatnak pontosan meg kell jelölni az értesítendők körét.

Egyéb előterjesztésekre vonatkozó szabályok:
(1)   Egyéb előterjesztés lehet:
    a)  hatósági jogkörbe tartozó
    b)  saját tevékenység körébe tartozó egyéb döntési javaslat, illetve
    c)  tájékoztatás 

(2)   Hatósági jogkörbe tartozó, egyedi ügyekben az előterjesztett határozati javaslatra az 1981. évi I. tv. rendelkezései az irányadók; (rendelkező rész, indokolás, értesítő rész, stb.)
(3)   A saját tevékenység körébe tartozó egyéb előterjesztésekre a főnapirendekre vonatkozó előírásokat kell értelemszerűen alkalmazni.
(4)   A tájékoztatás jellegű egyéb előterjesztéseknél csak akkor kell határozati javaslat, ha a testület konkrét intézkedése, állásfoglalása szükséges.
(5)   A főnapirendek anyagait és az egyéb előterjesztéseket úgy kell elkészíteni, hogy azok a testületi ülés előtt legalább 8 nappal törvényességi ellenőrzésre, ezt követően  kiküldésre kerülhessenek.
(6)   Mind a főnapirendek határozati javaslatait, mind az egyéb előterjesztéseket törvényességi ellenőrzés céljából - az anyag kiküldése előtt - be kell mutatni a jegyzőnek, vagy az általa megbízott személynek. Az előterjesztés jogszabályszerűségéért a törvényességi felügyelet során eljárt személy és az előterjesztő egyaránt felelős.
(7)   Amennyiben a polgármester szóbeli előterjesztést engedélyez, a határozati javaslatot ez esetben is írásban, az  előző pontokban foglaltak figyelembe vételével kell elkészíteni és leadni.
(8)   Ha a napirend előterjesztője bizottság, az anyag előkészítéséhez szükséges adatokat, felvilágosításokat a polgármesteri hivatal dolgozói kötelesek biztosítani. 

A határozatok végrehajtása, a végrehajtás ellenőrzése és beszámolás a végrehajtásról

(1)   A testületi határozat végrehajtását - a határidőtől függetlenül - haladéktalanul meg kell kezdeni. Amennyiben a végrehajtás el nem hárítható akadályba ütközik, a felelős köteles e- azonnali határidő esetén a soron következő ülésen,
    - folyamatos határidő esetén - ha a határozat más beszámolási határidőt nem állapított meg - a testületi ülést követő l év múlva,
    - konkrét határidő esetén a megjelölt határnapot követő testületi ülésen.
(2)   A testületi határozatok végrehajtásáról - a 3. pontban  foglaltak kivételével - minden esetben be kell számolni a  Képviselő-testületnek;
(3)   Nem kell beszámolni a határozat végrehajtásáról:
            - ahol határidő nincs feltüntetve
            - amely határozatok tekintetében a testület nem kér beszámolót.
(4)   A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolót - a felelősök jelentései alapján - a polgármester terjeszti a testület elé. A beszámolónak tartalmaznia kell a végrehajtás eredményét, az esetleges lemaradást, javaslatot a további intézkedésre, határidő-módosításra, indokolt esetben a határozat hatályon kívül helyezésére.
(5)   A testületi határozatokról nyilvántartást kell vezetni. Naprakészségéért a jegyző felel.
Ezt a tényt a polgármesternek, indokolt esetben a Képviselő-testületnek jelezni.
(2)   A testületi határozatok végrehajtásáról - a 3. pontban  foglaltak kivételével - minden esetben be kell számolni a  Képviselő-testületnek;

3. sz. függelék  a 8/2007./V.22/sz. Kt. rendelethez.

Képviselő-testületi tagok névsora, lakáscíme

Esze Tibor                 Tarpa, Esze T köz 29.                     független
Erdős Antal               Tarpa, Kossuth u. 57.                      független
Ficze Tamás              Tarpa, Posta u. 14                           független
Guti János                 Tarpa, Rákóczi u. 87                       független
Guti Rudolf                Tarpa, Batthyány u. 2                      független
Jung Zoltán                Tarpa, Kossuth u 51/b                     független
Dr. Nyéky Tamás      Tarpa, Rákóczi u. 92                       független
Szécsi Szabolcs         Tarpa, Petőfi u. 3                             független
Szücs Miklós             Tarpa, Esze T köz 2.                       független

Tarpa Nagyközség Önkormányzat 7/2007. (V. 24) számú rendelete. Az önkormányzat 2007. évi költségvetéséről szóló 4/2007. (III. 01.) számú költségvetési rendeletének módosításáról.

Az önkormányzat képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény 91. §. (1) bekezdésében, az államháztartásáról szóló 1992. évi XXXVIII. Törvény 65 §. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján 2007. évi pénzügyi tevének (költségvetésének) módosításáról az alább rendeltet alkotja

1 . .§.

Az eredeti költségvetési rendelet 7. sz. melléklete helyébe a jelen rendelet 1. sz. melléklete kerül.

2. .§.

Az eredeti költségvetési rendelet 8. sz. melléklete helybe a jelen rendelt 2. sz. mellélete kerül.

3. .§.

Az eredeti költségvetetés rendelet 9. sz. melléklete a jelen rendelet 3. sz. melléklete kerül.

4. .§.

A rendelet 2007. május 24. napján lép hatályba.

                                                    Vassné Szűcs Róza.                                                  Dr. Kelemen Béla
                                                            jegyző                                                                     polgármester

Közben Erdős Antal képviselő megérkezik, a képviselők száma 7 főre módosul.

Tarpa Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2007. (IV.25.)  számú rendelete Az Önkormányzat 2006. éves költségvetés teljesítéséről

Tarpa Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete az Államháztartásról szóló – többször módosított – 1992. évi XXXVIII. törvény 82. §-a alapján – figyelembe véve ezen jogszabály, valamint a költségvetési szervek tervezésének, gazdálkodásának, beszámolásának rendszeréről szóló – többször módosított – 217/2000.(XII.26.) Kormányrendeletben meghatározottakat – a 2006. évi költségvetési gazdálkodásról szóló éves zárszámadásáról az alábbi rendeletet alkotja:

A rendelet hatálya kiterjed az Önkormányzatára, valamint részben önálló intézményeire.

 1. §.

Az Önkormányzat költségvetési tejesítése

A Képviselő-testület az Önkormányzat 2006. évi költségvetés pénzügyi teljesítését a 3. sz. melléklet alapján

489.842 e Ft bevételi főösszeggel

483.253 e Ft kiadási főösszeggel    e l f o g a d j a.

2.§.

Költségvetési  bevételek 

Az Önkormányzat 2006. éves költségvetési bevételeinek részletezését kiemelt előirányzatonként és intézményi bontásban  4. az 5. és a 6. számú mellékletek tartalmazzák.

3. §.

Költségvetési kiadások

Az Önkormányzat 2006. éves költségvetési kiadásainak részletezését kiemelt előirányzatonként intézményi bontásban a 4. az 5. és a 6. számú melléklet tartalmazzák.

Az Önkormányzat működési, fenntartási kiadási előirányzatainak teljesítését a Képviselő-testület a következők szerint fogadja el 7. és 8. sz. mellékletek.

Működési kiadások összesen:                                                     437.490 e Ft

Ebből: 
            - személyi jellegű kiadások:                                               169.920 e Ft
            - munkaadókat terhelő járulékok                                         54.492 e Ft 
            - dologi jellegű kiadások                                                    107.574 e Ft
            - egyéb folyó kiadások                                                           6.889 e Ft
            - speciális célú támogatások                                               90.785 e Ft
            - átadott pénzeszközök                                                          3.718 e Ft
            - átfutó kiadások                                                                     4.112 e Ft

Az Önkormányzat felújítási-felhalmozási kiadásai összesen:                 45.763 e Ft

4. §.

Az önkormányzat vagyonmérlegét a 15. sz. melléklet szerint fogadja el.

5. §.

Az Önkormányzat 2006. évi pénzmaradványa 10.365 e Ft, mely a felhalmozási maradvány. Egyszerűsített pénzmaradványt a  18. sz. melléklet tartalmazza.

6. §.

Záró rendelkezések

Ez a rendelet 2007. április 25.   napján lép hatályba.

                                                         Vassné Szűcs Róza                                            Dr. Kelemen Béla
                                                                jegyző                                                               polgármester

Tarpa Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2007. (II.28.) rendelete a pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokról

Tarpa Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. Törvény 44/A. § (2) bekezdésében, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló- többször módosított – 1993. évi III. tv (továbbiakban: Szt.) 1.§ (2)bekezdésében, 10.§ (1)bekezdésében, 25,§ (3)bekezdésében, 26.§-ában, 32.§ (3)bekezdésében, 37/D.§ (5)bekezdésében,38.§-ának (9)bekezdésében, 43/B.§ (1)és (3) bekezdésében, 45.§ (1)bekezdésében, 46.§ (1)bekezdésében, 47.§ (1)bekezdésében, 50.§-ának (3) bekezdésében,  62.§ (2) bekezdésében , 92.§ (1)115.§ (3), 116.§ (1)  bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az önkormányzat által pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokról az alábbi rendeletet alkotja:  

I. rész Általános rendelkezések
1.§

A rendelet hatálya kiterjed:
(1)   Tarpa Önkormányzat közigazgatási területén élő lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra, a bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre, a letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre, valamint a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre.
(2)   Az  Szt . 6.§ -ában meghatározott , az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó hajléktalan személyekre, amennyiben a hajléktalan személy az ellátás igénybevételekor nyilatkozatában Tarpa község közigazgatási területét tartózkodási helyként megjelölte.
(3)   Az Szt. 7.§-ának (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében a fentiekben foglaltakon túlmenően az Európai Szociális Kartát megerősítő országokban a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 2001. évi XXXIX. Törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is.
(4) Az Szt. 32/B. §-ának (1) bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a Szt 3.§-a (3) bekezdésének b./ pontjában meghatározott             személy körre.
(5)A személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében  TARPA Önkormányzat által szervezett és nyújtott ellátásokra.

2.§

Az ellátások  formái:
(1) szociális rászorultságtól függő pénzbeli  ellátások
·        rendszeres szociális segély
·        lakásfenntartási támogatás
·        ápolási díj
·        átmeneti segély
·        temetési segély
(2)   természetben nyújtott szociális ellátások :
·        rendszeres szociális segély
·        lakásfenntartási támogatás
·        átmeneti segély
·        temetési segély
·        Közgyógyellátás

(3)   A (2) bekezdésben foglalt ellátások egészben, vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók. A folyósítás módjáról az ellátást megállapító határozatban kell rendelkezni.  

Eljárási rendelkezések

3.§

(1)    Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelmeket az erre rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani a Polgármesteri Hivatalba. Amennyiben társulás keretében fenntartott intézmény útján történik a szolgáltatások igénybevétele, a kérelmet a lakóhely szerinti Polgármesteri Hivatalba kell benyújtani.

(2)    Civil szervezetek is kezdeményezhetik a hivatalból történő eljárást. Eljárás kezdeményezésük nem terjed ki intézményi ellátás igénybevételének kezdeményezésére.

4.§

(1)    Ha a szociális ellátásra való jogosultság a jövedelmi vagy vagyoni viszonyok   függvénye a kérelmező köteles saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg becsatolni.
(2)A jövedelem igazolásához csatolni kell: havonta rendszeresen     mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző három hónap nettó átlagkeresetéről szóló munkáltatói igazolást, munkanélküli ellátásról a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátást igazoló szelvényt, ennek hiányában a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolást, a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényét, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonatot, vállalkozó esetében az illetékes APEH igazolását, a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról, egyéb jövedelmek esetében a kérelmező büntetőjogi felelőssége mellett a 63/2006./III.27./Korm. rendelet mellékleteiben meghatározottak szerint kell nyilatkozatot tenni a havi átlagos nettó jövedelemről.
(3) A jogosultsági feltételek megállapításához e §-ban szabályozottakon túl egyes speciális igazolások és bizonyítékok köre a konkrét ellátási forma szabályozásánál kerül felsorolásra.
(4  )A szociális ellátásra jogosultság elbírálásához, ha a kérelmező életvitele alapján vélelmezhető, hogy a jövedelemigazolásban feltüntetett összegen felül egyéb jövedelemmel is rendelkezik, a kérelmező  kötelezhető arra, hogy családja vagyoni viszonyairól a     63/2006/III.27./Korm. rendelet 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozzon.

5.§

(1)     A szociális ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet.
(2)     Ha a pénzbeli és természetben nyújtott – ha a Szt. másként nem rendelkezik – ellátásra vonatkozó igényt jogerősen megállapítják, az ellátás a kérelem benyújtásától esedékes.
(3)     Amennyiben a jövedelemszámításnál irányadó időszakban az öregségi nyugdíj minimum összege változik, akkor időarányosan annak az időszaknak az öregségi nyugdíjminimum összegével kell számolni, amelynek nettó jövedelmét a kérelmező igazolja.
(4)     A határozatlan időre megállapított ellátások esetén a jogosultság fennállását – ha a jogszabály másként nem rendelkezik – az ellátás megállapítását követően naptári évenként egy alkalommal ismételten vizsgálni kell, ennek tényét – azaz a továbbfolyósíthatóságot – az ügyiratban rögzíteni kell.

II.  Fejezet Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

Rendszeres szociális segély

 6.§

(1)     A rendszeres szociális segély jogosult körének meghatározására, megszüntetésére, összegére, felülvizsgálatára és a hajléktalan személyek részére történő rendszeres szociális segély megállapítására Tarpa Önkormányzata a Szt. rendelkezéseit változtatás nélkül alkalmazza.
(2)     Az aktív korú nem foglalkoztatott személy a rendszeres szociális segély megállapításának, folyósításának feltételeként az önkormányzat polgármesteri hivatalával és az illetékes munkaügyi központtal köteles együttműködni.

7.§.

 Az aktív korú rendszeres szociális segélyezettek foglalkoztatása, továbbá együttműködés eljárási szabályai

(1)   Az önkormányzat az aktív korú, nem foglalkoztatott személyek munkaerő-piaci helyzetének javítása érdekében foglalkoztatást szervez, melynek keretében különösen a rendszeres szociális segélyt kérelmező igényjogosult személyek foglalkoztatását kell biztosítani.  A foglalkoztatási kötelezettség közmunka, közhasznú munka vagy közcélú munka biztosításával teljesíthető.
(2)   Az önkormányzat által szervezett foglalkoztatás időtartama legalább 30 munkanap, kivéve, ha az aktív korú nem foglalkoztatott személyt alkalmai munkavállalói könyvvel foglalkoztatják.
(3)   A közfeladat keretében végezhető közcélú munkák köre:
    a.)   környezetvédelmi tevékenység
    b.)   az önkormányzat hivatalánál és intézményeinél végezhető szakipari, karbantartási, kisegítői tevékenység
    c.)   belterületi utak karbantartása, csapadékelvezető csatornák rendbetétele, mezőgazdasági utak rendbetétele
    d.)   parkosítás, zöldterületek tisztántartása
    e.)   temetők és kegyeleti helyek környezetének rendbetétele
    f.)     személyes gondoskodást nyújtó alapellátások biztosítása, szociális segítő feladatok ellátása

(4)   A segélyben részesülő a számára felajánlott megfelelő munkát legkésőbb 3 munkanapon belül köteles megkezdeni.
(5)   Akadályoztatása esetén a nem neki felróható akadályról, egészségügyi okokra hivatkozva,  hét munkanapon belül az orvos által kiállított igazolást be kell nyújtania a polgármesteri hivatalba. Egyéb előre nem látható okok miatti akadályoztatás igazolása a segélyben részesülő személy nyilatkozatával történik, melynek valóságtartamát a polgármesteri hivatal vizsgálhatja.
(6)   Az aktív korú nem foglalkoztatott személy a rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedését követő naptól számított 5 munkanapon belül köteles a munkaügyi központ kirendeltségével a kapcsolatot felvenni.
(7)   Az együttműködési kötelezettség előírásáról, valamint az együttműködési kötelezettség megszegésének és súlyos megszegésének következményeiről a rendszeres szociális segélyt megállapító határozatban rendelkezni kell. Meg kell nevezni az együttműködésre kijelölt intézményt, az első jelentkezési határidőt és a jelentkezés elmulasztásának következményeit.
(8)   A nem foglalkoztatott személy az együttműködési kötelezettség keretében köteles teljesíteni a beilleszkedést segítő programban foglaltakat.
(9)   A nem foglalkoztatott személy beilleszkedését segítő program a következőkre terjed ki:
    a.)   a munkaügyi kirendeltséggel történő kapcsolattartás,
    b.)   a felajánlott és az iskolai végzettségnek megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai és az első szakképesítés megszerzésére,
     c.)   a felajánlott és számára – az Szt és az Flt. szerinti – megfelelő munkalehetőség elfogadására
    d.)   a munkaügyi kirendeltségnél álláskeresőként történő nyilvántartásba vételre és az elhelyezkedés érdekében a kirendeltséggel való együttműködésre.
(10) A munkaügyi központ kirendeltsége a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt az együttműködés keretében:
a.)   a nem foglalkoztatott személyt a rendszeres szociális segély megállapításáról szóló határozat jogerőre emelkedését követően- megjelenésekor – nyilvántartásba veszi,
b.)   tájékoztatja a nem foglalkoztatott személyt a beilleszkedést segítő programok típusairól, az együttműködés eljárási szabályairól, megállapodást köt az érintettel a beilleszkedést segítő programról,
c.)   folyamatosan kapcsolatot tart a nem foglalkoztatott személlyel és legalább 3 havonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását.
(11) A kirendeltség köteles jelezni a jegyzőnek, ha a nem foglalkoztatott személy nem tesz eleget és tájékoztatja a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról.

8.§

 Az együttműködési kötelezettség megszegése

(1)   Együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha:
a.)   e rendelet 7.§ (1)-(3) bekezdésében meghatározott tevékenység ellátását nem vállalja, vagy nem teljesíti, illetve a felajánlásra nem jelenik meg.
b.)   A kirendeltség által felajánlott megfelelő munkalehetőséget nem fogadja el, illetve a felajánlásra nem jelenik meg,
c.)    Az együttműködési felhívásra, valamint a munkavégzésre meg nem jelent személy az akadályoztatásáról, a távolmaradásának okáról szóló igazolást a felhívás kézhezvételétől, illetve a munkakezdésre megjelölt naptól számított 3 napon belül nem mutatja be,
d.)   A segélyezett az együttműködésre kijelölt kirendeltséggel az első jelentkezésként megjelölt időpontig nem veszi fel a kapcsolatot,
e.)   A támogatásra való jogosultság vizsgálatakor, valamint a jogosultság évenkénti felülvizsgálatakor megállapításra kerül, hogy a kérelmező az együttműködési kötelezettségnek nem tesz eleget,
f.)      A segélyben részesülő a foglalkoztatása esetén az alkalmi munkavállalói könyvet a tárgyhónapot követőn hónap első munkanapján nem mutatja be.

9.§

Az együttműködési kötelezettség súlyos megszegése

(1)   Együttműködési kötelezettség súlyos megszegésének minősül, ha az érintett személy:
a.)   az önkormányzat vagy a kirendeltség által felajánlott megfelelő munkalehetőséget elfogadja, de a nyilatkozatban meghatározott időpontban és helyen a munkavégzést nem kezdi meg, vagy a munkáltató a foglalkoztatást rendkívüli felmondással megszünteti,
b.)   a munkaviszonya a személyében rejlő ok miatt, önhibájából szűnik meg,
c.)   a képzést önhibából nem fejezi be. 

10.§

 Az együttműködési kötelezettség megszegésének és súlyos megszegésének következményei

(1)   Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának időtartama alatt együttműködési kötelezettségét megszegi, akkor a segély összegét 6 hónapig  75%-os mértékben kell folyósítani.
(2)   Az együttműködési kötelezettség súlyos vagy két éven belül történő ismételt megszegése esetén a rendszeres szociális segélyt meg kell szüntetni.

Lakásfenntartási támogatás

11. §

(1)   A település önkormányzat lakásfenntartási támogatásban részesíti:
a./ azt a személyt – lakásonként 1 fő – akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át és a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 20 %-át eléri vagy meghaladja
b./ azokat a személyeket , akik helyi lakásfenntartási támogatásra jogosultak e rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén.
(2)   Normatív lakásfenntartási támogatás esetén az önkormányzat a lakásfenntartás elismert havi költségére, az elismert lakásnagyságra valamint a lakásfenntartási támogatás havi összegére az Szt. szabályait változtatás nélkül alkalmazza.

12.§

(1)   Helyi lakásfenntartási támogatásra az a személy jogosult, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át és a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 30 %-át meghaladja
(2)   A lakásfenntartás elismert havi költsége az e rendeletben elismert lakásnagyság és az egy négyzetmétere jutó költség szorzata.
(3)    A lakásfenntartás egy négyzetméterre jutó elismert havi költsége 2007. évben 425 Ft ezt követően évente a költségvetésről szóló törvényben meghatározott költséget kell alkalmazni
(4)   A helyi lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság megegyezik az Szt. 38.§ (4) bekezdésében foglalt lakásnagysággal.
(5)  A helyi lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege 2.500 Ft.
(6)  A helyi lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet a polgármesteri hivatalnál lehet benyújtani minden év március 1- március 31között, valamint szeptember 1-31 között .
(7)  A kérelmezőnek nyilatkoznia kell a lakás nagyságáról, a háztartásban együtt élők számáról, arról, hogy a támogató milyen jogcímen lakik a lakásban. A lakásfenntartási támogatás iránti kérelemhez csatolni kell annak a közüzemi szolgáltatónak a számláját, amelyikhez a támogatás átutalását kéri.
(8)   A helyi lakásfenntartási támogatás megállapítása hat hónapra történik.
(9)   A helyi lakásfenntartási támogatás a kérelmezőt a kérelem benyújtás hónapjának jtás hónapjának leti meg.
(10) A megállapított támogatás a jogosult részére a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig a közüzemi szolgáltatást végző részére kerül átutalásra.
(11) A lakásfenntartási támogatás megállapításával, megszüntetésével kapcsolatos hatáskört a képviselő-testület gyakorolja

Ápolási díj
13.§

Az önkormányzat ápolási díjat állapit meg annak a hozzátartozónak , aki 18 életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi és az egy főre számított havi családi jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedülálló esetén 200 %-át .

14.§

Az ápolási díj összege az Szt-ben kötelezően előirt összeg 

15.§

 Ápolási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése

 (1)   Az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, ha az ellátott rendszeres étkeztetéséről, ápolásáról nem gondoskodik, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában nem működik közre.
(2)   A házi segítségnyújtást végző Gondozási Központ  az ápolást végző személy kötelezettségének teljesítését havi rendszerességgel ellenőrzi. Az ellenőrzés során együttműködik a háziorvossal is, hogy meggyőződhessen az ápolt személy egészségi állapotának esetleges romlásáról és annak okairól. Amennyiben az ellenőrzés során úgy látja, hogy az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, ezt a jegyzőnek jelzik.

 Átmeneti segély
16.§

Képviselő-testület a létfenntartását veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére átmeneti segélyt nyújt.

17.§

(1)   Átmeneti segélyben kell részesíteni kérelemre azt a személyt akinek az egy főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át, egyedülálló  esetén 200 %-át.
(2)   Az átmeneti segély alkalmanként – a közgyógy ellátásra jogosultságtól is függetlenül – a kérelmező, vagy családja megélhetését veszélyeztető mértékű gyógykezelési költségek részbeni fedezetéül gyógyszertámogatásként is nyújtható.
(3)   Átmeneti segély legfeljebb 5 alkalommal adható, együtt élők esetében több rászorult kérelme esetén is csak egy személy részére állapítható meg.
(4)   Az átmeneti segély – rászorultsághoz igazodva – legfeljebb 6.000 Ft.
(5)    Rendkívüli méltánylást érdemlő esetben  -   rendkívüli haláleset, elemi csapás, hosszabb kórházi ápolással járó betegség, baleset – hivatalból vagy kérelemre évente legfeljebb egy alkalommal jövedelemre való tekintet nélkül is megállapítható. Ebben az esetben az átmeneti segély  egyedi mérlegelés alapján kerül megállapításra a rendkívüli méltánylást érdemlő körülmény egyedi értékelését követően.  Egyedi mérlegelés alapján a segély összege  a mindenkori öregségi nyugdíj összegével egyenlő.
(6)   Sürgős szükség esetén , - ha az igénylő életkörülményei indokolják, az azonnali segítséget – a segély bizonyítási eljárás nélkül, az igénylő nyilatkozata alapján kiutalható.

18. §

Az átmeneti segély megállapításával kapcsolatos hatáskört a képviselő-testület gyakorolja.

Temetési segély
19 .§

 Az önkormányzat temetési segélyt nyújt annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott
a./ annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy
b./ tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése saját illetve családja létfenntartását veszélyezteti,

és akinek a családjában a saját és vele közös háztartásban élő személyek figyelembe vételével számított egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetén annak 250 %-át és aki nem részesült a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. Tv. Alapján temetési hozzájárulásban.  

 20.§

A temetési segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos, legolcsóbb temetés költségének 10 %-ánál, és elérheti annak 100 %-át. A helyben szokásos legolcsóbb temetés összege 150.000 Ft.

21.§

(1)   A temetési segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül lehet benyújtani a polgármesteri hivatalnál.
(2)    A kérelemhez , a kérelem benyújtásával egyidejűleg csatolni kell a halotti anyakönyvi kivonatot, a temetés költségeiről a segélyt kérő, vagy az egy háztartásban élő családtagja nevére kiállított számlák eredeti példányát.

22.§

 A temetési segély megállapításával kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja.

 IV. Fejezet 
Természetben nyújtott szociális ellátások  
Rendszeres szociális segély

 23.§

(1)   A rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható, ha a segélyezett családjában védelembe vett gyermek él, és a család életvitele alapján vélelmezhető, hogy a segély összegét a jogosult nem a rendeltetésének megfelelően használja fel.
(2)   A védelembe vett gyermekenként a rendszeres szociális segély megállapított összegének 15 %-a, de összesen legfeljebb 50 %-a nyújtható természetben  .

Közgyógyellátás
24.§

(1)   Méltányosságból közgyógyellátás jogosultságot lehet megállapítani annak a személynek , az egy főre számított havi családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 190 %-át, egyedül élő esetén 240 %-át, továbbá a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át meghaladja.   
(2)   A közgyógyellátásra vonatkozóan egyekben az Szt. hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

II. rész
Személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatások

25.§

(1)   Az önkormányzat illetékességi területén a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális alapszolgáltatások:
    a.)   az étkezés
    b.)   a házi segítségnyújtás
    c.)    a támogató szolgáltatás
    d.)   nappali ellátás

Étkeztetés
26.§

(1)   Az étkeztetést biztosit az Szt-ben meghatározott jogosult kör részére.
(2) Az étkeztetést a képviselő-testület Gondozási Központ útján biztosítja.
(3)Szociális étkeztetésre jogosult, akinél az egy főre számított havi családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %át, nem haladja meg, egyedül élő esetén 200 %-át.
(3)   Étkeztetésben részesíti az önkormányzat azt az igénylőt, illetve az általa eltartottat is, aki jövedelemtől függetlenül kora vagy egészségi állapota miatt nem képes az étkezéséről más módon gondoskodni.
(4)   Étkezésben részesíti az önkormányzat azt az igénylőt, aki vagyonnal nem rendelkezik, tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs, vagy tartási kötelezettségét nem teljesíti, valamint eltartási, öröklési, gondozási szerződéssel nem rendelkezik és étkezéséről más módon nem tud gondoskodni.
(5)   Az étkezés történhet:
    a.      helyben fogyasztással
    b.      házi segítségnyújtás keretében házhoz szállítással
    c.      a jogosult általi elvitellel.

Házi segítségnyújtás
27.§

(1)   Házi segítségnyújtás jogosulti körének meghatározására, megszüntetésére , az ellátások biztosításra Tarpa Önkormányzata az Szt. rendelkezéseit változtatás nélkül alkalmazza.
(2)   A házi segítségnyújtást a képviselő-testület a gondozási központ útján biztosítja.

Támogató szolgálat
28.§

(1)   Támogató szolgálat keretében a képviselő-testület az Szt-ben meghatározott ellátásokat biztosítja a törvényben meghatározott jogosulti kör vonatkozásában.
(2)   Az ellátást a képviselő-testület a Tarpai „Kikelet” Ápoló-gondozó Otthon intézmény útján biztosítja.
(3)   Az ellátás iránti kérelmet a kérelmező lakóhelye szerinti támogató szolgálatnál  kell benyújtani, melynek biztosításáról  a szolgáltató intézmény vezetője dönt.

Nappali ellátás
29.§

(1)   Nappali ellátás keretében az Szt.-ben meghatározott   ellátásokat biztosítja a törvényben meghatározott jogosulti kör vonatkozásában.
(2)   Az ellátást a képviselő-testület gondozási központ útján biztosítja.
(3)    Az ellátás iránti kérelmet a kérelmező lakóhelye szerinti települési önkormányzathoz  kell benyújtani.
(4)   Az ellátás iránti kérelemről a gondozási központ vezetője dönt, és megállapodást köt az ellátást igénybe vevővel. 

VII. Fejezet
Szakosított ellátás Ápolást, gondozást nyújtó intézmény
30.§

(1) Az ápolást, gondozást nyújtó bentlakásos intézményben elsősorban azoknak a nyugdíjkorhatárt betöltött személyeknek az ápolását, gondozását végzik, akiknek az egészségi állapota rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényel , de folyamatos ellátásuk az alapellátás keretében nem biztosítható. Az igénylők egészségi állapotát a háziorvos igazolja.
(2) Az ápolást, gondozást nyújtó bentlakásos intézményben felvehető az a 18. életévét betöltött személy is, aki betegsége miatt nem tud magáról gondoskodni és nincs olyan hozzátartozója, aki az ápolását elláthatná.
(3) Az ápolást, gondozást nyújtó intézmény a működési engedélye alapján az ellátottak részére teljes körű ellátást biztosit az átlagot jóval meghaladó minőségü elhelyezési körülmények között,   és átlagos körülmények között.
(4) Az átlagot jóval meghaladó minőségű elhelyezési körülmények igénybevétele előtt az ellátást igénylőt, illetőleg törvényes képviselőjét – a személyi térítési díjon felül egyszeri hozzájárulás megfizetésére kell kötelezni a kérelembe és a megállapodásban foglaltaknak megfelelően.
(5)Az egyszeri hozzájárulás összege  1 férőhelyes lakóegység esetén 500.000 Ft,  2 férőhelyes lakóegység esetén 400.000 Ft/fő.
(6)   A tartásra köteles és képes hozzátartozónak, illetve a tartási vagy öröklési szerződés alapján eltartónak, vagy jövendőbeli örökösnek minősülő személyek nyilatkozata alapján az intézményi térítési díj összege és a személyi térítési dij összege közötti különbözet, valamint az egyszeri hozzájárulás összegének átvállalásáról és annak anyagi garanciáiról megállapodást kell kötni.
(7)   Az ellátást igénybe vevővel az ellátás megkezdése előtt a 4. számú melléklet szerinti tartalommal megállapodást kell  kötni.

Térítési díjak
31.§

(1)   Az intézményben nyújtott ellátásokért térítési díjat kell fizetni.
(2)   Az intézményi térítési díjat a képviselő-testület évente egy/két alkalommal állapítja meg.  A térítési díj megállapításánál a kötelezett rendszeres havi jövedelme vehető figyelembe. Az intézményi térítési díjakat szociális szolgáltatásonként e rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.
(3)    Az intézményi térítési díj számítására és alkalmazására vonatkozó szabályokat a módosított  Szt, és a 29/1993./II.17./Korm. rendelet tartalmazza.
(4)   A személyi térítési díjat az intézmény vezetője állapítja meg a Szt. . , a 29/1993./II.17./Korm. rendelet és jelen rendeletben foglaltak alapján.

VIII. Fejezet Szociálpolitikai kerek asztal
32.§

(1)    A képviselő-testület szociálpolitikai kerek asztalt működtet a szociális szolgáltatás-tervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának folyamatos figyelemmel kisérése érdekében.
(2)    A szociálpolitikai kerek asztal tagjai:
    - Gondozási Központ vezetője
    - Helyi önkormányzat képviselője
    - Tarpai Nyugdíj Egyesület képviselője
    - Alapítvány
    - BEREGTÖT képviselője

Záró rendelkezések
(1) E rendelet 2007. február   28.  napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyek elbírálásánál is alkalmazni kell.  Az intézményi és személyi térítésre vonatkozó rendelkezéseket 2007. március. 15. napjától kell alkalmazni.
(2)A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 11/2005./ XI.11./ és ezt módosító 13/2006./IX.25./ számú önkormányzati rendelet.
(3)    Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény és e törvény végrehajtására hozott magasabb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

Tarpa, 2007. február 28.

                                                    Vassné Szűcs Róza                                              dr. Kelemen Béla
                                                           jegyző                                                                    polgármester

Tarpa Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2007.(III.01.) sz. az önkormányzat 2007. évi költségvetéséről

Tarpa Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2007.(III.01.) sz. az önkormányzat 2007. évi

Tarpa Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2007. (II. 15.)KT. számú rendelete az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2007.(I.20.) sz. rendelet módosításáról

Tarpa Önkormányzat Képviselő-testülete az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2007.(I.20.) sz. rendeletét az alábbiak szerint módosítja:
1.§. A R. 2.§.-a az alábbiakkal módosul:
„(4) A Bizottság tagjait a képviselő-testület külön határozattal állapítja meg, és bármikor szükség szerint módosíthatja.
2.§. A R. 2007. február 09. napján lép hatályba.

                                              Vassné Szűcs Róza                                  dr. Kelemen Béla
                                                        jegyző                                                polgármester

Tarpa Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2007.(II.15.) KT. számú rendelete az önkormányzat 2006. évi költségvetéséről szóló 1/2006.(I.20.) KT. rendelet módosításáráról

Az Önkormányzat képviselő-testülete a helyi önkormányzat és szerveik , köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. Törvény 138.§. (1) d.) pontja, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi költségvetéséről szóló 1/2006.(II. 20.) Kt. rendeletét (továbbiakban : Ktr.) az alábbiak szerint módosítja:
1.§. A Ktr. 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
            „3.§. (1) A képviselő-testület az önkormányzat 2006. évi költségvetését 

436.981 e Ft             Bevétellel
436.981 e Ft             Kiadással
           0 e Ft             Hiánnyal állapítja meg.

2.§. Ktr. 3.§. (2) bekezdés és 8.§. helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"3.§ (2) A Ktr. 3.§. (1) bekezdésében megállapított bevételek forrásonkénti, kiadások jogcímenkénti megoszlását tartalmazó 3. számú melléklet helyett ezen rendelet  1. sz. melléklete lép.
3. §. A Ktr. 5.§. helyébe a következő rendelkezés lép:
5. §. A 3. §.-ban megállapított bevételeket és kiadásokat tartalmazó 5. sz. mellékletek helyébe ezen rendelet mellékletét képező 2/a, 2/b, 2/d mellékletek lépnek.
4.§. A rendelet 2007. 02. 15. napján lép életbe, de rendelkezéseit 2006. 11. napjától kell alkalmazni.
5.§. A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a 6/2006.(IV.25.) és 12/2006.(IX.10.) rendeletek.

                                                          Vassné Szűcs Róza                                  dr. Kelemen Béla
                                                                    jegyző                                                polgármester

Tarpa Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2007.(I.20.)sz. rendelete  az Önkormányzat és szervei Szervezeti- és Működési szabályzatáról szóló 4/2005./IV.13./ rendelet módosításáról

Tarpa Önkormányzat Képviselő-testülete Önkormányzat és szervei  szervezeti és működési szabályzatáról szóló 4/2005./IV.13. / rendeletét /továbbiakban: R ) az alábbiak szerint módosítja:
    1.§ A R. 48.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    „ (2) A képviselő-testület öt fős Pénzügyi-gazdasági bizottságot hoz létre.
     2.§  A R. 48.§ -a  a következő (4) bekezdéssel egészül ki :
   „ (4)    A Bizottság létszámát és tagjait a képviselő- testület külön határozattal állapítja meg és bármikor szükség szerint módosíthatja.
   3.§ A R. 48.§ (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
     „(3) A pénzügyi-gazdasági bizottság főbb feladatai:
             a.) javaslatot tesz a polgármester illetményének emelésére
             b.) ellátja a képviselők vagyonnyilatkozatainak nyilvántartását és ellenőrzését
            c.) kivizsgálja a képviselő összeférhetetlenségének megállapítására irányuló kezdeményezést.
     4.§  A R. 50.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
            „(2) A bizottság elnökére, tagjaira bármely képviselő javaslatot tehet.”
     5.§ A R. 54.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
           „ (1) A polgármester főállásban  látja el feladatát .”
    6.§ (1) A rendelet 2007. január 20. napján lép hatályba
       (2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a 14/2006./X.20. / Kt. sz. rendelet.

Tarpa, 2007. január 12.

                                                 Vassné Szűcs Róza                                                        dr. Kelemen Béla
                                                           jegyző                                                                     polgármester