Kereső
Kulcsszó
Kategória
Törlés

Linkek
Bemutatkozás
Önkormányzat
Településrendezési Terv
Közintézmények
Tarpai Óvoda Bölcsőde és Konyha
Közérdekű adatok
Címek és telefonszámok
Rendezési terv Tarpa Nagyközség Önkormányzat
Tarpa Sport Club
Nevezetességek
Hírességek
Műemlékek
Természeti értékek
Tarpai Talpasok Non-Profit Kft
Kuruc kor
Mindennapok
Egészségház
Alkotóink
Szociális intézmények
Civil szervezetek
Egyházak
English
Deutscher
Feltöltés alatt
Alapítványok
Vállalkozások
Gasztronómina
Falugazdász
Kamarai és UMVT Tanácsadó
Leader Program
VOX
Pályázatok
Hasznos linkek

Kuruc énekek, kuruc dalok, kuruc nóták
A kuruc-labanc világ kémei
Tarpa város czimeres- és kiváltságlevele II. R.F-t
Rákóczi Brezáni kiáltványa
Esze Tamás gyalogezredében harcoltak
A kurucz-labancz háború. Tököly Imre
A Rákóczi-féle szabadságharc
Tarpa, Esze Tamás kuruc szabadságharcban
A kuruc zászló (története) származása
Esze Tamás és a só
Kuruc
Rákóczy család I. rész
Rákóczy család II. rész
Rákóczy-induló
Rákóczy-nóta
A református Esze Tamás
Esze Tamás harcai
"Istennel a hazáért és a szabadságért"
Kuruc énekek, kuruc dalok, kuruc nóták

A Kuruc énekek, kuruc dalok, kuruc nóták a Thököly Imre, majd II. Rákóczi Ferenc vezetésével vívott függetlenségi harcok eseményeivel és személyeivel foglalkozó epikus-lírai alkotások. Műfaji szempontból történeti énekekre, politikai dalokra, vitézi énekekre és bujdosóénekekre, keletkezésük és elterjedésük időpontját tekintve pedig egykorú (1670-1711), bukás utáni (18. sz.-i), továbbá Thaly Kálmán fellépése utáni (1872) csoportokra oszthatók. A kuruc énekek korábbi rétege félnépi, az újabb irodalmi eredetű, mindkét rétegből számos alkotás került be a szóhagyományba; az előző gyökeresebben, az utóbbi alig alakult át. Két évszázadon át tartott e téren is az írás- és szóbeliség kölcsönhatása; számos kuruc ének csak egyik vagy csak másik formában maradt fenn. Mindez megnehezíti a kutatást, mely máig lezáratlan; Thaly és követőinek jó szándékú utánköltései, hamisításai azonban köztudottak.

 (...Tovább... )
A kuruc-labanc világ kémei

A titkos hírszerzés, kémkedés alkalmazásában és eljárásaiban II. Rákóczi Ferenc felkelése alatt nem igen találunk az elmúlt évszázadhoz viszonyítva haladást. Ebben a korszakban is még mindig csak alkalmi kémek, legtöbb­ször önként jelentkező ügyes, furfangos és vakmerő emberek végeztek ilyen szolgálatokat. Az akkori háború természetéből következett, hogy abban az időben még egyik állam, kormány vagy hadvezetőség sem gondolt arra, hogy titkos hírszolgálatát központilag szervezze és irányítsa. Természetes, hogy minden hadvezér igyekezett megtudni ellenfelének titkos szándékait, harcra bontakozó csapatainak felvonulását, erejét, de ennél többre nem volt kíváncsi. Az akkori hadakozási mód mellett egyébre nem is volt szüksége. Ha egy ügyes kém meg tudta állapítani azt, hogy az ellenfél hol, milyen helyzetben van, csapatai milyen erősek, lehet-e őket éjjeli táborozás közben váratlanul meglepni, menetek közben tőrbe csalni, - akkor hadvezérének nyert ügye volt. Ilyen feladatokra pedig nem kellett külön kiképzett és be-gyakorlott személyzet, elég volt, ha egy-két ügyes ember álruhában vagy a környékbeli lakosok közé vegyülve figyelte és kísérte az ellenséget, s feladata abban a percben véget ért, amikor az összeütközés megkezdődött.

 (...Tovább... )
Tarpa város czimeres- és kiváltságlevele II. R.F-t

Izabella királyné, Brandenburgi Katalin, Báthory András, vagy a dicső emlékű II. Rákóczi Ferencz fejedelmünk czimeres nemeslevelei valósággal ritkaság számba mennek, vagy eredetiben egyáltalában ismeretlenek.
    Thaly Kálmán, a Rákóczi-kornak közel félszázad óta kutatója és méltán állithatni, legalaposabb ismerője, eddigelé közölt ugyan egynéhány II. Rákóczi Ferencz fejedelem által adományozott czimeres nemeslevelet, illetőleg nemesitőlevelet (Nyúzó, Szerencs, 1707. május 20., TuruI, XIII. évf. 49-54. l., Almásy, Szerencs, 1707. okt. 28., Turul, XXIII. évf. 49-52. l., Vigouroux, Rodostó, 1728. ápr. 7., Turul, XXVI. évf. 11-14. l.), továbbá Kiss István, egy eredeti nemesitőlevelet (Kiss István, Rodostó, 1725. márczius 14., Turul, XXV. évf. 193-195. l.), de ezek közül a Nyúzó és az Almásy család részére adott czimeres nemeslevelek nem eredetiek, hanem csak azok másolataiból ismeretesek.

 (...Tovább... )
Rákóczi Brezáni kiáltványa

1701-ben a tiszaújlaki sótisztek túlkapásai miatt Esze Tamás a bujdosók közé állt, s hamarosan egyik vezetőjük lett. .Az Ő javaslatára kérték fel a Lengyel országi emigrációban Rákóczi Ferencet, hogy álljon a felkelők, élére. 1703 májusában a tarpai jobbágy és a bujdosó fejedelem személyesen is találkozott Brezán (Brezna) várában, ahol Esze Tamás átvette a vörös hadizászlót és az ország népét fegyverbe szólító brezáni kiáltvány példányait. Hazatérve május 21-én Tarpán és Váriban, majd 22-én Beregszászban bontották ki Rákóczi zászlait, s ezzel vette kezdetét a szabadságharc.

 (...Tovább... )
Esze Tamás gyalogezredében harcoltak

Az összeállítás az 1706. évi mustrakönyv névsora alapján készült

Tisztek és altisztek:
Esze Tamás ezereskapitány és az 1. szd. főhadnagya 40 éves, nős
Esze János vicekapitány és a 2. szd. főhadnagya 45 éves, nős
Szász András főhadnagy 30 éves, nős (12. szd.)
Rácz János vicehadnagy 36 éves, nőtlen (2. szd.)
János Deák vicehadnagy 26 éves, nőtlen (12. szd.)
Szilágyi Mihály zászlótartó 25 éves, nős (7. szd.. a pudmerici csatában megsebesült)
Tót Lukács strázsamester 45 éves, nőtlen (2. szd.)
Kónya Ferenc furír 29 éves, nőtlen (6. szd.)
Nagy Ferenc furír 28 éves, nőtlen (9. szd.)
Sütő András furír 28 éves, nőtlen (2. szd.)
Német György dobos 15 éves, nőtlen (3. szd., beteg régen Tarpán)
Kása Máté káplár 28 éves, nős (2. szd.)
Majtini András káplár 30 éves, nős (2. szd.)
Nagy György káplár 38 éves, nős (2. szd.)

Közlegények:
Almásy János 25 éves, nős (2. szd.)
Barany Mihály 30 éves, nős (2. szd.)
Barát András 25 éves, nős (2. szd)
Bede Miklós 25 éves, nőtlen (2. szd.)
Bot Istók 25 éves, nős (2. szd.)
Böde János 25 éves, nőtlen (2. szd.)
Büte Tamás 26 éves, nőtlen (2. szd.)
Contra György 22 éves, nőtlen (10. s1d.
Contra Mihály 35 éves, nőtlen (2. szd.
Cser Sámuel 25 éves, nőtlen (2. szd.)
Csillag Márton 24 éves, nőtlen (2. szd.J
Ecsedi András 28 éves, nőtlen (2. szd.)
Fábián András 19 éves, nőtlen (2. szd.)
Fábián Márton 22 éves, nőtlen (2. szd.)
Fagjas Pál 23 éves, nőtlen (2. szd., édesanyja halála miatt szabadságon)
Fodor András 24 éves, nőtlen (2. szd.)
Garha Ferenc 25 éves, nőtlen (2. szd.)
Gati Istók 22 éves, nőtlen (2. szd.)
Gergely István 32 éves, nős (2. szd.)
Gozt Bálint 40 éves, nőtlen (2. szd.)
Hegy Mihály 26 éves, nős (2. szd.)
Jakab Mátyás 25 éves, nős (2. szd.)
Kelemen Tamás 22 éves, nőtlen (2. szd.)
Kocsis János 22 éves, nőtlen (2. szd.)
Kondor András 20 éves, nőtlen (2. szd.)
Koni. . .y István 26 éves, nőtlen (2. szd.)
Kopocsi imre 22 éves, nőtlen (2. szd.)
Kurucz István 22 éves, nőtlen (2. szd.)
Kusta [?] Mihály 25 éves, nőtlen (2. szd.)
Lankó András 28 éves, nőtlen (2. szd.)
Lőrincz István 40 éves, nőtlen (2. szd.)
Mihály András 30 éves, nőtlen (2. szd.)
Mihály István 22 éves, nőtlen (2. szd.)
Montusin [?] Mihály 25 éves, nőtlen (1. szd.)
Nagy Pál 23 éves, nőtlen (2. szd.)
Péter Gáspár 26 éves, nős (2. szd.)
Péter István 24 éves, nőtlen (2. szd.)
Predó János 28 éves, nős (1. szd.)
Rácz András 26 éves, nőtlen (2. szd.)
Roza András 22 éves, nőtlen (2. szd.)
Simon János 25 éves, nőtlen (2. szd.)
Sípos András 20 éves, nőtlen (2. szd.)
Sipos Istók 25 éves, nőtlen (1. szd.)
Siti János 24 éves, nős (2. szd., a nagyszombati csatában megsebesült)
Sriti [?] Mihály 23 éves, nőtlen (2. szd.)
Szabó András 26 éves, nőtlen (2. szd.)
Szabó István 28 éves, nős (2. szd.)
Szabó Márton 30 éves, nőtlen (2. szd.)
Szabó Mihály 22 éves, nőtlen (2. szd.)
Szabó Mihály 38 éves, nőtlen (2. szd., beteg otthon)
Szász János 18 éves, nőtlen (2. szd.)
Szénás István 27 éves, nőtlen (1. szd.)
Szűcs István 30 éves, nőtlen (2. szd.)
Takács János 22 éves, nőtlen (2. szd.)
Tarpai Illés 24 éves, nős (2. szd.)
Tordai István 26 éves, nőtlen (1. szd.)
Tót Mihály 28 éves, nős (2szd.)
Zagyva Mihály 30 éves, nős (2.szd.)

 
A kurucz-labancz háború. Tököly Imre

A Wesselényi összeesküvés véres elfojtása óta nem szünt meg a véres harc Magyarország északkeleti részeiben. A magyarság ősi fészkében látta magát megtámadva, nemcsak vallásáért és szabadságáért küzdött, hanem életéért, megmaradásáért. Alisoknak és katolikus papoknak páratlan kegyetlenkedései megtorlásra találtak a büszke, elnyomást addig nem ismerő népnél. Addig a nemesség harcolt a német ellen, vallásáért és szabadságáért. Több és társai üldözésének volt köszönhető, hogy az egész nemzet osztálykülönbség nélkül magáévá tette szabadságának ügyét. A bécsi udvar a parasztság jogtalan színvonalára akarta süllyeszteni a magyar nemességet, s a magyar jobbágyság ugyanakkor a nemesség mellé emelkedett önfeláldozó hazaszeretet által. Ez nem volt politikai háború, hanem irgalmat, tekintetet nem ismerő race-harcz. Eleinte szervezetlen volt a magyar fél, inkább egyes üldözött csapatokból, mint rendes katonákból álló, hanem mint olyan is félelmesnek mutatkozott, s minden talpalatnyi földön kétessé tudta tenni fürge megtámadása által a német uralmat. Később rendes vezetés alatt fontos politikai tényezővé vált és egész Magyarországon megrendítette a császári uralmat.

 (...Tovább... )
A Rákóczi-féle szabadságharc

Előzmények: Az ország felszabadításában szervezett magyar sereg nem vett részt, ezért a külföldi csapatok jogosultnak érezték magukat a rablásra, fosztogatásra és kegyetlenkedésre. Az ország ügyeit az Új Szerzeményi Bizottság intézte, mely csak az érvényes birtoklevél és a birtok árának 10%-a befizetése után adta vissza a földeket jogos tulajdonosainak. A magyar nemesek többsége természetesen nem rendelkezett ezen iratokkal, ezzel szemben az idegenek egész vármegyéket kaptak érdemtelenül. Ez nagy felháborodást váltott ki az arisztokrácia körében. Szenvedet a jobbágyság is, ugyanis ők látták el a külföldi csapatokat. Fizették a porciót és a forspontot is.
    1690-bei I. Lipót kiadta a Diploma Leopoldinumot
, mely elválasztotta Erdélyt Magyarországtól. Ezen felül betiltották a protestáns vallásszabadságot is.

 (...Tovább... )
Tarpa, Esze Tamás kuruc szabadságharcban

"1703 márciusában a beregi-ugocsai kurucfelkelők követei, Papp Mihály és Bige György a lengyel földön bujdosó II. Rákóczi Ferencnél jártak és felkérték, álljon a felkelők élére. A fejedelem elfogadta a felkérést, és májusban az újabb küldötteknek, akiket Esze Tamás vezetett, piros selyemből varrott toborzózászlót és felhívást adott át. A tiszaháti felkelőket a fejedelem saját hadinépének tekintette. Május 21-én Tarpán és Váriban, 22-én pedig a beregszászi piactéren toborozták a legényeket. Ezekre az eseményekre emléktáblák hívják fel a figyelmet."

 (...Tovább... )
A kuruc zászló (története) származása

Május 10. körül visszatért Rákóczihoz Pap Mihály is, aki egy kis küldöttség élén kereste most már fel a fejedelmet. Május 12-én Rákóczi és Bercsényi néhány, már elkészített zászlót nyújtott át a küldöttségnek, amely élén Pap Mihállyal felesküdött a zászlókra. Ezek egyik oldalán a fejedelem címere és neve kezdőbetűi, a másik oldalán pedig a következő jelmondat állt: "Cum deo pro patria et libertate" - Istennel a hazáért és a szabadságért. Maga Rákóczi is megesküdött, hogy nem hagyja el a vele tartókat és amíg a francia segítőcsapatok megérkeznek, addig is gyűjt egy kis hadat a határra.

Meghagyta, hogy a zászlókat újabb parancsig ne tűzzék ki, a nemesség birtokait ne pusztítsák, hanem igyekezzenek valamely hadicsel útján egy-egy, a németek által gyengén őrzött helyet elfoglalni. Rákóczi ismerte a német őrségek restségét, a tisztek gyávaságát és korruptságát, s már az 1697-es esetekből tudta, hogy az ügyesen előkészített meglepő támadásnak könnyen sikere lehet. Ugyanezen a napon kiáltványt is bocsátott ki Rákóczi, amit Bercsényi is aláírt, amelyben fegyverre hívta az ország lakosságát. Ugyanezen a napon egyesült a bajor választó serege a francia sereggel. A felkelés kilátásai tehát igen jók voltak.

Forrás: Asztalos Miklós II. Rákóczi Ferenc és kora

Zeke Mihály bácsi nagymamájának elmesélése szerint az 1800 évek végén vagy az 1900 évek elején nagygyűlés volt Munkácson (tálán a várban) melyen Zeke Mihály nagyapja Zeke Károly (meghalt 1933-ban) részt vett (a munkácsi levéltárban még lehet van nyoma a gyűlésnek). Urai Imre tartotta a nagygyűlést melynek több kuruc részvevője volt. A nagygyűlésen a kuruc zászlót négy gesztenyefával Zeke Mihály nagyapjának adták, hogy hozza haza Tarpára („A kurucoknak adományozta a kuruc zászlót, Tarpa kuruc népének”). A kuruc zászlót 1944-ig Ők őrizték. Majd Hajdú jegyző úr utasítása szerint át kellett adni Esze Gyulának mivel Ő Esze Tamás leszármazottja. Addig minden március 15-én ki volt függesztve a Kossuth szobornál.
    A zászlónak gyönyörű fából faragott tokja is volt. Ebbe tartották a zászlót összecsavarva. A gesztenye fákból mára már csak egy maradt. Életkora 120-130 évesre tehető.

Urai Imréről: Gulácson temették el két gyönyörű urai fejfa volt a sírján amit 1970-ben elloptak. A fejfa svédmárványból készült rajtra a következő felirata: "Hazádnak, fajodnak rajongója voltam, szabad hazáról álmodtam s most szabad szél fúj sírom felett népek őrzi emlékemet".

Forrás: Zeke Mihály

 (...Tovább... )
Esze Tamás és a só

A tarpai Esze-család  1565-től ismert a forrásokból. Családfájuk a híres kuruc brigadéros nagyapjától, az "öreg" Esze  Tamástól vezethető le. Ő l648-ig Ecsed  várához tartozó katonaparaszt ("szabad draban", majd marhával szolgáló jobbágy volt. Fia, szintén Tamás, 1674 -ben nincste1en gyalogszeres jobbágyként tűnik fel, 1683-ban pedig már csak özvegye, Márton Anna szerepel három fiával, s volt egy lánykájuk is. A három fiú Márton, János, valamint a nagyapja és apja nevét viselő Tamás közül a legfiatalabb játszott történelmi szerepet mint a Rákóczi-szabadságharcot előkészítő szegénylegény-mozgalom vezetője, majd a kuruchadsereg magas rangú tisztje. Ő 1666 körül született, felesége, Bíró Anna, valószínűleg Debrecenből származott. Egyetlen leánykájuk Erzsók korán elhunyt.
EszeTamás részt vett az 1697. évi hegyaljai felkelés megszervezésében, de Károlyi Sándor szatmári főispán még a felkelés kitörése előtt fogságra vetette. Kis Albertel együtt előbb Nagyárolyban, majd Szatmár várában raboskodott. A mozgalom vérbefojtása után szabadon engedték,  s mint Károlyi  írja  "nyugodtan élt övéi körében ... csendesen viselte magát otthon, adózásainak eleget tett, ... sókereskedéssel tartatta fönn életet.
    A só egészen a XIX. századig a legalapvetőbb ételízesítő és tartósító eszközként jelentős szerepet játszott a mindennapi életben, s nélkülözhetetlen volta rendkívül fontossá tette a gazdiság számára is. A történelmi Magyarország gazdag sóbányáinak jövedelme királyi felségjog alapján a kincstári bevételek. jelentős hányadát tette ki. Tarpa és Esze Tamás életében különös jelentősége volt a  sónak. A falú  adójában az egyik legjelentősebb tétele volt az a 420 kősó, amelyet évente kellett beszolgáltatniuk Ecsedre. Ez a szokatlan adónem bizonyára a  helyiek kereskedelmi tevékenységéből eredeztethető, számos adatunk van ugyanis arra, hogy Máramarosból tarpai fuvarosok szekerezték a sót a Tiszáig. A hegyaljai felkelés után Esze Tamás is sókereskedésből tartotta el családját, és éppen a sótisztekkel való összetűzése miatt vált földönfutóvá.  A Brezáni Kjáltvány is a "sónkat, kenyerünket elvevő" idegen elnyomók ellen szólította fegyverbe az ország népét. Rákóczi államában Szintén meghatározó volt a sómonopólium haszna, sőt különösen kezdetben, majd a rézpénz forgalmán megszűnése után a só mint fizetőeszköz is szerepelt: a fejedelem gyakran kősóban utaltatta ki tisztjeinek elmaradt zsoldját.

 (...Tovább... )

Rendezvények
X. Kuruc Nap
Játék Határok Nélkül - Sportnap

Utoljára módosított
TIOP-1.1.1/07/1-2008-0105. IKT fejlesztés a tarpai Esze Tamás Általános Iskolában
Tarpa Nagyközség Önkormányzat
Lakatos József fafaragó sikerei
Tarpai Tűzoltó Egyesület
Önkormányzati rendelettár (2009)
Önkormányzati rendelettár (2008)
II. Tevékenységre, működésre vonatkozó adatok
Önkormányzati rendelettár (2010)
I. Szervezeti, személyzeti adatok
2010. évi Kulturális Programtervezet
2009. évi Kulturális Programtervezet
III. Gazdálkodási adatok
2005. évi XC. törvény az elektronikus információszabadságról
ÉAOP-2007-4.1.5 A tarpai Esze Tamás Általános Iskola akadálymentesítése
Önkormányzati rendelettár (2006)



  Kezdőlap   |   Nevezetességek    |  Galéria    |  Vendégkönyv    |  Regisztáció    |  Elérhetőség 

© 2005-2010  Minden jog fenntartva  Tarpa Nagyközség Önkormányzat   webmester: tarpawebmester@gmail.com

Generated with CodeCharge Studio.