A falu nevezetessége a Sziget (Tóhát, Árpád utcán) nevű részen helyreállított a XIX. század elején készült műemlék szárazmalom mely az Észak-Tiszántúl egyetlen fennmaradt szárazmalma Az ún. Tokaji-féle malom fazsindellyel fedett, malomházra és járószínre osztott épület. Az 1980-as évek elején újították fel.

A gótikus stílusú műemlék református templom a Kossuth u. 15. sz. alatt áll. A nagyméretű, egyhajós, egytornyos, keletelt, XV. századi épületet részben a Várdayak és a velük rokon Báthoryak építtették; 1798-ban és 1812-ben átalakították. 1796-ban szentélyét a hajóval egyenlően kibővítették. A keleti végén akkor kezdték építeni a 45,5 méter magas új kőtornyot, 1798-ra készültek el vele, a XIX. század végén pedig késő barokk stílusban megújították. Déli oldalát késő barokk stílusú előcsarnokkal bővítették, a terméskőből faragott bejárat felett ma is ott díszlik teljes épségében a Báthory család címere: farkát szájába fogó sárkány, közepén három hegyes sárkányfoggal.
    A templom eredeti, XV. századi ajtaja figyelemre méltó ritkaság, mert alig maradt meg Magyarországon ilyen ajtó: 127 cm széles, 253 cm magas, egyetlen tölgyfából készült erős vaspántokkal és díszes zárral. A néphagyomány szerint párját, a nyugati ajtót valamelyik év húsvét vasárnapján a befagyott Tisza folyón át elvitték Debrecenbe.
    A templombelsőben, az északi falon 1981-ben feltárt, a XV. században festett gótikus freskók láthatók: középen a megfeszített Krisztus Szűz Máriával és Szent Jánossal, nyugatra a sárkányt épp megölő Szent György, a másik oldalon Szent Mihály arkangyal mérleggel a kezében. A templom szószéke a XV. századból, barokk stílusú karzata a XVIII. századból való. A torony nagyobb harangját 1826-ban öntette az egyház. Ebbe volt öntve a régi kisebb harang. 1881. június 23-án a villám belecsapott a toronyba és nem csak a harangokat olvasztotta meg részben, hanem a tornyot elhamvasztotta és az ledőlt. Érdekesség, hogy Tarpa külterületén még a XVIII. század végén is látszottak a pálos szerzetesek zárdájának nyomai.

A XIX. századi emeletes magtárépületben található a Tájház. Ebben a régi, kétszintes magtárépületben 1976-től állandó kiállítása Tarpa viszontagságos történetét szemlélteti a határban talált neolitikus (újkőkori) emlékektől a kuruc időkig. Az emeleten látható néprajzi tárlaton a népi kerámia, a kender- és textilkészítés, a mindennapi élet és a helyi kismesterségek (pl. zsindelymetszés) tárgyi emlékeit mutatják be.
    A két világháború között itt választották képviselővé Bajcsy-Zsilinszky Endrét (1886-1944), az antifasiszta ellenállás vezető politikusát. A kuruc hagyományairól ismert település Esze Tamás (1666-1708) kuruc brigadéros szülőfaluja. Bajcsy-Zsilinszkyről, Esze Tamásról külön kiállítás keretében emlékeznek meg.

Kedves Vendégeink!
Tájékoztatjuk Önöket, hogy a Tájház munkanapokon de. 8.00 - du. 16.00 óra között látogatható.
Érdeklődni a Művelődési Házban vagy a Könyvtárban (06 45/488-002) lehet.

Az 1920-as évek végén virágzott ki Bereg vármegyében az a hímző háziipar, melynek termékeit beregi keresztszemesként ismerte meg az egész világ. Az 1929. év karácsonyára készülve a vásárosnaményi református Leányegylet tagjai Keleínen Gyula a gyülekezet lelkipásztora és felesége vezetésével hímzett törölközőket, terítőket készítettek a karácsonyi vásárra, s az eladásért befolyt összegből karácsonyi adományokat osztottak az arra rászoruló szegény családoknak.

A falu határában húzódó erdőségek biztosították,a messze földön híres tarpai kádár vagy bodnármesterség alapanyagát. Erről tanúskodik többek között az az adat, amely szerint a tarpaiak 1698-ban megegyeztek a Szepesi Kamarával, hogy a hadiadó fejéden százezer liszteshordónak való dongát szállítanak a Tiszához. 1703-ban Rákóczi fejedelem is Tarpáról rendet 1406 "beregszászi forma" hordót a hegyaljai szürethez, melyért kősóval fizetett. 1705-ben Ramocsaházy György prefektus 20 kaszás és 20 arató mellett 10 kádárt is Ecsedre rendel "úrdolgára", "a kőműveseknek kévántató csöbrök, désák és egyéb szükséges eszközök csénálására". 1642-ben, még Bethlen István földesurasága idején az ecsedi várhoz szükséges zsindelyek, készítése fejéden 8 tarpai jobbágy mentesült minden egyéb szolgáltatást alól, az ecsedi uradalom 1648. évi urbáriumából pedig már 12 zsindelyhasító szerepel a paraszti terhek alól mentesülő ún. officiolatusok között.
    Az új földesúr, I. Rákóczi György fejedelem ugyan ismét jobbágyi szolgálatra rendelte őket, de a zsindelykészítés nem szűnt meg: 1691-ben pl.: 34 600 "Ecsed várához tartozandó sendellt" számlált össze az erdőn a bíró és a tanács segítségével a tarpai ispán. A Szepesi Kamara hadiadó fejéden 1698-ban százezer liszteshordó dongáinak, készítését írta elő.
    A fejedelem, II. Rákóczi Ferenc is innen rendelt 1406 "beregszászi forma" hordót a hegyaljai szüretre, ezekért kősóval fizetett. A Beregszász környéki szőlőhegyek borait tarpai hordódon tároltár s a környéken a gabonáit tarpai vékával mérték. Egykor nevezetes volt a beregszászi borok számára készített tarpai hordó, és használatban volt a kassai vékánál 10 %-kal nagyobb űrtartalmú tarpai véka is.