Kereső
Kulcsszó
Kategória
Törlés

Linkek
Bemutatkozás
Önkormányzat
Tarpai Talpasok Non-Profit Kft
Közintézmények
Közérdekű adatok
Címek és telefonszámok
Rendezési terv Tarpa Nagyközség Önkormányzat
Tarpa Sport Club
Nevezetességek
Hírességek
Műemlékek
Természeti értékek
Kuruc kor
Mindennapok
Egészségház
Alkotóink
Szociális intézmények
Civil szervezetek
Egyházak
English
Deutscher
Feltöltés alatt
Alapítványok
Vállalkozások
Gasztronómina
Falugazdász
Kamarai és UMVT Tanácsadó
Leader Program
VOX
Pályázatok
Hasznos linkek

Polgármesteri Köszöntő
Bemutatkozás
Tarpa története
Tarpa természeti, földrajzi és gazdasági viszonyai
Település és népi építkezés
Helytörténeti érdekességek
Életmód - természeti adottság
Földrajzi helyzet, éghajlat, vízrajzi viszonyok
Szociológiai jellemzők, infrastruktúra, gazdaság
Kronológia
Bereg
Tarpáról írták
Tarpa a Google Map-on
Tarpa Nagyközség címere
Polgármesteri Köszöntő

 
Bemutatkozás

A Beregi-síkságon, Nyíregyházától ÉK-re, mintegy 72 km távolságra található település. A 41-es útról Vásárosnamény Esze Tamás- Gergelyugornyánál leágazó alsórendű úton érhető el. Tarpa a Felső-Tisza-vidék jelentős települései között is igen elökelő helyet vívott ki magának az elmúlt évszázadokban. Bár a község neve először csak 1299-ben bukkan fel László pap nevében (Ladislaus de Turpa), aki a helyi Szent András-templom papjaként 1332-ben 8 garas pápai tizedet fizetett, az 1975-ben feltárt honfoglalás kori leletek bizonysága szerint már korábban lakott hely volt. Nevét Corpa, Torpa, Turpa alakban is használták, a 19. században pedig a Mező-Tarpa néven volt ismeretes. Fénykora a 18. század elejére, a Rákóczi-szabadságharc idejére esett.

A tarpai születésű Esze Tamás (aki 1702-ben társai segítségével a rajta esett sérelmet a tiszaújlaki sóház kifosztásával torolta meg, s emiatt bujdosnia kellett) tagja volt annak a küldöttségnek, amely Rákóczit 1703-ban Lengyelországból hazahívta. Miután Tarpán, Váriban és Beregszászon kibontották Rákóczi zászlait és felolvasták kiáltványát, Esze Tamás állt a tiszaháti felkelők élére és a fejedelem szolgálatában egészen az ezredeskapitányi fokozatig vitte (Szobra a falu főterén áll). Hűségéért a települést Rákóczi 1708. augusztus 25.-én a hajdúvárosok sorába emelte, azonban 1711-ben a szabadságharc bukásával Tarpa a hajdúvárosi rangot elvesztette, újból súlyos teher nehezedett a tarpai jobbágyságra. Tarpa lakossága lelkesen csatlakozott az 1848-as szabadságharchoz is. Megalakították a nemzetőrségi századot, melynek Lónyai Menyhért gróf egy szép nemzeti színű dísz-zászlót ajándékozott. A szabadságharcban részvettek közül az 1896-ban megalakult 1848/49-es honvédegyletnek még 11 tarpai tagja volt. Tarpa mezővárosi jellegét máig megtartotta. A lakosság zöme mezőgazdaságból élt, határában magas szintű gazdálkodást folytattak. Nagy jelentősége volt a Tarpai - hegyen a szőlő- és gyümölcstermesztésnek, az ún. szegekben pedig a szilva, körte, alma és epertermelésnek. Egészen korai adat van arról, hogy nagy mennyiségben főzték a jó minőségű tarpai szilvapálinkát. A pálinkafőzésre, a bortermelésre és a kimérésre 1631-böl van írásos dokumentum. 1788-ból van adat arra, hogy a szegeken kívül a kertekben is termeltek gyümölcsöt. A hegyen már a múlt században működtek a borházak, borpincék.

Az 1930-as években a község újra az országos érdeklődés középpontjába került: 1931-ben a tarpai kerület országgyűlési képviselőjévé választotta a Nemzeti LiberálisPárt színeiben induló Bajcsy-Zsilinszky Endrét (1929-es megválasztását a kormánypártnak csak választási manipulációkkal sikerült megakadályoznia). A neves politikus 1944. decemberi kivégzéséig szoros kapcsolatban volt választókerületével. Végakaratának megfelelően a tarpai temetőben helyezték nyugalomra.

Az 1850-es években Tarpa volt a lónemesítés egyik központja. A XIX. század közepétől a város, az egyház, de magánszemélyek is működtettek kőbányát a hegyen. 1860 táján már volt a településen gyógyszertár, 1870-ben megalakul egy olvasóegylet, 1877-ben önálló kézbesítőkörrel rendelkező postahivatal jött létre, hozzátartoztak Fejércse, Gulács, Hete, Kisar, Tivadar községek. Az 1920-as, ’30-as években működött a településen Gazdakör, Tűzoltó egyesület, Polgári lövészegyesület, Hitelszövetkezet, Leány Egyesület, orvos, körállatorvos, két malom, Szőnyegszövő gyár, kőbánya. Trianon után Beregszászból a megyei közigazgatás ide került, itt állították fel az ideiglenes megyeszékhelyet. Az állami iskola egyetlen termében dolgozott az egész alispáni hivatal, az Állami Építészeti Hivatal, a Tanfelügyelőség, s a gimnázium tanári szobája is, mivel a beregszászi gimnázium is itt telepedett meg ideiglenesen. A kollégiumi diákoknak a református egyház emeletes takarékmagtárában alakítottak ki szállást: később a gimnáziumot Fehérgyarmatra telepítették át. Lakossága 1870-ben 2.646 fő, 1911-13-ban 3.515 fő volt. 1938-ban 4.001 fő élt itt, közülük 3.012 fő őstermelő, 3 bányász, 443 iparos, 110 kereskedő, 54 közlekedési, 83 közszolgálati alkalmazott, 182 napszámos, 41 nyugdíjas, 16 házi cseléd volt. Gyári üzemei: két hengermalom.

 
Tarpa története

Tarpa, a híres kuruc nagyközség a Tiszaháton. A szabálytalan alaprajzú település a középkorban már mezővárosi ranggal bírt. Igazán a kuruc szabadságharcok idején, a XVII. században virágzott, ekkor az országos történelemben is szerepet kapott.
   
A település nevét először 1299-ben említették, László pap levelében. A XIII. században már népes községet képez, birtokosa a Tarpai család volt. Az 1333-as pápai tizedek lajstromában Torpának hívták. 1626. március 1-jén Bethlen Gábor fejedelem kiváltságlevelet adott a településnek, ami szabad kereskedelmet és teljes vámmentességet biztosított az egész ország területén. 1665-ben országos vásártartási jogot kapott Lipót királytól.
    A történelmi múltja a Rákóczi szabadságharc kapcsán ismert. Esze Tamás és a Rákóczi szabadságharc tette híressé, ismertté, illetve segítette abban, hogy mezővárosi majd hajdúvárosi kiváltságot kapjon, ami a fejlődését elősegítette. Az ún. Hétmalom egyikében az 1870-es évek­ben Lehoczki Tivadar „őskori hamvved­reket” talált. A szabadságharc után a Habsburg hatalom háttérbe szorította, nyílván a rebellis múltja miatt. A településen nem voltak grófi, illetve uradalmi birtokok. Mindig kis és középparasztok lakták.
    Tarpa a Beregi-síkságon található a Tisza ölelése, a Kárpátok lába és az Alföld találkozásánál, tehát jó kereskedelmi útvonalon. A nagyarányú állattenyésztés és gyümölcstermesztés mellett igen sok népi iparos járult hozzá a gazdagodásához, híres volt a tarpai zsindely, a lisztes-, és a boroshordó. A tarpai kereskedők Máramarostól a Hegyaljáig messzire vitték az árukat.
    A mai utcák zöme már a XVIII. században is megvolt, a nép ajkán még élnek a hajdani utcanevek: Nagy Derék, Tóhát, Hajnal, Kis utca, Velence.... A szabálytalan, legtöbbször íves vonalú utcákat közök "szorosok" kötik össze. Az utcák találkozásánál általában tölcsérszerű terek alakultak ki, amelyek be is épültek. A soros és keresztcsűrös elrendezésű szalagtelkek általánosak, ahol nincs csűr, az udvart a kerttől legtöbbször vesszőből font, néha deszkakerítés választja el, amelynek átjáróját a tőkés kapu zárja. A Kossuth, a Rákóczi, a Hunyadi és az Árpád utcákon még sok népi klasszicista lakóház és "beszélő“ kiskapu (talán azért nevezték el így, mert a fedeles kiskapu alatt beszélgettek az emberek), valamint gazdasági épület maradt fenn.
    Református temploma késő gótikus stílusban a XV. században készült. Részben a Várdaiak és a velük rokon Báthoryak építtették. Belső terében legértékesebbek a gótikus freskók. A gótikus stílusú műemlék nagyméretű, egyhajós, egytornyos melyet 1798-ban és 1812-ben átalakították. 1796-ban szentélyét a hajóval egyenlően kibővítették.
   
A falu másik műemléke a szárazmalom, amely az Észak-Tiszántúl egyetlen megmaradt szárazmalma. A mai napig teljes épségben megőrizte eredeti szerkezetét az úgynevezett járgányos malmot, melyet 1885-ben ácsoltak. Értékes agrártörténeti emlék. Az ún. Tokaji-féle malom fazsindellyel fedett, malomházra és járószínre osztott épület.
   
A tájházban  megtekinthetik a község néprajzi tárgyait a helyi kismesterségek hagyományait és a történelmi múltat. A kétemeletes épületben működő tájházban külön termet szenteltek Esze Tamásnak, a város híres szülöttének, valamint Bajcsy-Zsilinszky Endrének, aki a körzet országgyűlési képviselője volt.
A tarpai kerület képviselője volt 1931-1935 között volt a második világháborúban mártírhalált halt Bajcsy-Zsilinszky Endre (1886-1944), akinek sírja a tarpai temetőben található.
    Itt született Esze Tamás, Rákóczi fejedelem ezredese, és innen indult el a Rákóczi-szabadságharc.
    Fokozottan védett erdei a Nagyerdő és a Téb-erdő. Terültén 35 m magas, sok évszázados tölgyfa látható.
    A község határában, a beregszászi hegyek előhírnökeként, kis vulkáni kúp magasodik
az 154 m magas Nagy-hegy, mely természeti értékeink közül kiemelkedő jelentőségű.

 (...Tovább... )
Tarpa természeti, földrajzi és gazdasági viszonyai

A beregi táj a Honfoglalás korában 50 %-ban volt erdővel borított (ma csak 10 %-ban). A Beregi-Tiszahát már akkor is csapadékban gazdagabb volt az Alföldnél. Egy XIII. század eleji írásos emlék szintén erdőségekben gazdag területről ír "az egri püspökség 1271-i privilégiumában Bereg és Ugocsa valaha a szent királyok vadászó erdeje volt. Erdőispánságát királyi procurator kormányozta." Györffy azt írja az Árpád-kori Tarpa környékéről, hogy Szipa-patakot a Tiszával összekötő ér közelében tavak, mocsarak jöttek létre, s az ott élők főleg halászattal foglalkoztak.
    A Tisza áradásai miatt a szántóművelés egészen a XVIII-XIX. századig alárendelt szerepet játszott Tarpa életében. 1697-ben a Szepesi Kamarához írt panasz levelükben is "maroknyi vetéseik" gyakori pusztulásáról számolnak be, s mint írják "ezen felső Magyar Országnak nagyobb részi tudgya, hogy a mikor gyümölcsöcskénk vagyon, az is ha terem, azzal tengettyük és táplányuk magunkat s cselédinket". A falu ártéri gyümölcsösei valóban hírnévre tettek szert, s még a földesúri cenzus egy részét is aszalt gyümölcsben rótták le.

 (...Tovább... )
Település és népi építkezés

Az utcahálózat halmaztelepülést mutat: már a XVII. században megvoltak azok az utcák, amelyek ma is a település magját alkotják, a későbbi évszázadok során a település inkább a szomszédos falvak felé vezető utak mentén terjeszkedett. a népi építkezésben a Felső-Tisza-vidéki jellegzetességek a múlt század második feléig domináltak. Az erdélyi, hegyvidéki hatást tükröző, favázas, meredek hajlású, taposott szalmatetővel ellátott szegényparaszti lakóházak közül mára csupán egyetlenegy maradt hírmondónak (Posta u. 22.). A XIX. század második felében indult meg azoknak a házaknak az építése , amelyek közül ma is sokat láthatunk a Kossuth, a Rákóczi és az Árpád utcán, s amelyek oly hangulatossá, egyedivé teszik a faluképet. A magas kőalapra emelt lakóházak (a kőbányát az 1860-as években nyitották a tarpai "Nagy-hegyen") robosztus, esztergált tornácoszlopaikkal, magas bádogtetejükkel és klasszicista kiképzésű homlokzatukkal igazán esztétikus megjelenésűek. Gyakori a vályogból falazott , vakolt kerítésfal, amelyet régebben (akárcsak a lakóházakat) zsindellyel, újabban bádoggal fednek, a deszkából készült, tömör nagykapuk és fedeles kiskapuk szép részletképzésükkel egészítik ki a lakóház külsőt, s alkotnak vele tökéletes összhatást. A részletképzés, az esztétikumra való törekvés a melléképületek megformálásánál is szerepet játszott. A tulipán- vagy csillagformára faragott gémeskutak, a kettős andráskeresztekkel merevített sertésólhomlokzatok, a csűrkapun az objektumokat a lakóházakkal egyenrangú épületekké emelték. Az írásbeliség és a díszítőművészet magas fokáról tanúskodnak a mestergerendák. Ezekre majdnem minden esetben felvésték az építtető és neje nevét , valamint az építés évszámát( nemcsak lakóházakon, hanem sertésólak esetében is!). Nem véletlen tehát, hogy a megye szabadtéri néprajzi múzeuma, a Sóstói Múzeumfalu, éppen Tarpáról telepített át egy ,a beregi népi építészetet reprezentáló portát.

 (...Tovább... )
Helytörténeti érdekességek

Tarpa neves szülöttei a Rákóczi-féle szabadságharc két jelese, Esze Tamás és Kis Albert mellett Szász János festőművész. Bajcsy-Zsilinszky Endre politikus, publicista 1939-ben Tarpa képviselője lett, 1944. december 24-én a nyilasok kivégezték. Végrendelete szerint Tarpán, a kedves kurucai között temették el. Szabó Pál népi író pályája kezdetén sokszor elkísérte a tarpai útjaira, és ezekről beszámolt az írásaiban is. Féja Géza a szociográfus író is elkísérte Tarpára Bajcsy-Zsilinszkyt. Ahogy az Emlékek és álmok c. írásából tudjuk, a Viharsarok megírásának gondolata is itt fogant meg benne. Megírta az emlékezetes tarpai választással kapcsolatos élményeit is a Szabadcsapat c. kötetében.

 
Életmód - természeti adottság

A trianoni békeszerződés után megrekedt a falu fejlődése. Ez odavezetett, hogy sértetlen, ép maradt a környezet - az őshonos fák, és a Tisza szép tiszta vize. Ezenkívül oly ritka kincsek birtokában vannak, mint pl. a kárpáti sáfrány (crocus heuffelianus), és a kocsányos tölgy (quercus robur).
    A Nagy-erdő és a Téb-erdő a Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzethez tartozik. Van egy közel tízhektáros terület, ahol hat-hétszáz éves tölgyfák találhatók. A gazdálkodásban nagy jelentősége volt az erdőnek. Speciális helyi ipar jött létre a fák felhasználására. Fenyőfából készítették a tetőfedő eszkolát, a zsindelynél nagyobb tetőfedő deszkalapocskát. Kemény tölgyfából készült a híres tarpai lemezvéka, de készítettek tölgyfalemezből kisebb méretű háztartási eszkö­zöket is. Ezt a mesterséget a gazdálkodás mellett téli időszak­ban végezték, az árut pedig tavasszal vitték a beregi és debreceni vá­sárokra.
    A beregi ember roppant vendégszerető, annak ellenére, hogy keményen meg kell dolgoznia a megélhetésért. A lakosság zöme mezőgazda­ságból él(t). A település határában magas szintű gazdálkodás folyik. Állattenyésztés, növénytermesztés, gyümölcstermesztés (amiből annak idején őseik kifizették az adót), jellemzi most is az ittlakókat. Az 1850-es években a mezőváros volt a lónemesítés egyik központja. Egyre jobban visszatérnek ezek a régi szokások, mesterségek, és kisgazdaságok alakulnak. Híressége a falunak a 154 m magas, dacitból álló tarpai öreg hegy, amely egy kialudt vulkáni kúp. Nagy jelentősége volt itt a szőlő- és gyümölcstermesztésnek, az ún. szegekben pedig a szilva, körte, alma és epertermelésnek. A pálinkafőzésre, a bortermelésre és a kimérésre 1631-ből van írásos dokumentum. A hegyen már a múlt században álltak borházak, borpincék. Jelenleg is több száz található belőlük. Az árvízkor a lakosság idemenekült.
    Tarpa ápolja a múltat és gondol a jövőjére. Minden évben itt rendezik meg a népzenei fesztivált. A citeraoktatásban országos hírű zenekara "Örökös Népművészeti" díjat kapott. Az "Kuruc napok" minden évben színes programot nyújt a különböző korosztályoknak.
    Beregi lakosnak lenni nem könnyű feladat; őrizni és hasznosítani több száz év értékeit és tapasztalatait. De megadatott, hogy a történelmet tagoló kétezredik évből átléphessenek a harmadik évezredbe, így egyaránt pillanthatnak a múltba, hogy számítást készítsenek a település elmúlt hétszáz esztendejéről, s a jövőbe, hogy felkészülhessenek a következő hétszáz évre. A ma élők széttekintve, arra gondolhatnak, hogy elődeik miért éppen itt vetették meg lábukat, hogy nekik miért éppen itt volt kékebb az ég, zöldebb a fű, legotthonosabb a táj? Nos, a világnak ezt a szeletét olyannak láthatták, amelyet érdemes megtartani, örökül hagyni a gyermekeiknek, ezért bizakodással tekinthetnek a jövőbe. A történelem belőlük születik: múltukból, jelenükből, jövőikből, küzdelmeikből, és álmaikból, ... és aki akar, ébredjen fel, valósítsa meg az álmait.

 
Földrajzi helyzet, éghajlat, vízrajzi viszonyok

Tarpa a Beregi - síkságon, Nyíregyházától ÉK-re mintegy 80 km távolságra található település. A 41-es útról Vásárosnamény - Gergelyiugornyánál leágazó alsórendű úton érhető el.
    Tarpa a Szatmár-Beregi síkság az Alföld leghűvösebb részéhez tartozik. Itt köszönt be először a tél és legkésőbb a tavasz. Néhány száz éve a természetes növénytakarót még élő és holt vizek, végelláthatatlan erdőségek alkották. Napjainkra ez a kép jelentősen megváltozott, de élővilágának még most is igen gazdag.

Településföldrajz adottságok:
Lakosság száma: 2323 fő
Belterülete: 240 ha 3262 m2
Igazgatási területe: 4972 ha 2565 m2
Külterület: 4660 ha 5471 m2
Zártkert: 71 ha 3832 m2
Talaja réti talaj

Éghajlata mérsékelten meleg és a mérsékelten hűvös határán van.
Az évi napsüléses órák száma 1950
Középhőmérséklet 9.4-9.5 C°
Csapadék 630-660 mm.
Az uralkodó szélirány az északi és a délkeleti.

A település melletti erdők - a Nagyerdő és a Téb-erdő - tájvédelmi körzethez tartoznak. Itt találhaló a 154 m magas, dacitból álló Tarpai-hegy. A vulkáni szigethegy löszös lejtőin barna erdőtalaj fejlődött ki, s rajta ősidők óta szőlőművelés folyik. A településtől É-ra a Szipa-csatorna, D-re a Tisza folyik. Jelentős kiterjedésű erdőtársulásai között a cseres-tölgyes erdők, gyertyános tölgyesek a legjellemzőbbek. A kőris, szil, juhar társulások is viszonylag nagy területet borítanak, ezen kívül találkozhatunk még gyertyánnal, nyárral, akáccal, valamint különböző fenyőkkel. A feltöltődött részeket ecsetpázsitos rétek, sovány csenkesz legelők fedik. Előfordul tőzegeper, mételykóró és vidrafű is.

 
Szociológiai jellemzők, infrastruktúra, gazdaság

Tarpa népességszám 1960 óta több mint 1600 fővel csőkként. Ennek oka elsősorban a természetes szaporodás hiánya; az elhalálozások száma évek óta felülmúlja az élveszületésekét. Az összlakosságon belül az idősek aránya 24 % ez 6 százalékponttal magasabb a megyei átlagnál. A migrációs arány mértéke nem jelentős.

Év

Lakónépesség fő

Állandó

1949.

4.091

-

1960.

4.381

4.193

1970.

3.346

3.764

1980.

3.012

3.275

1990.

2.459

2.774

1997.

2.233

2.504

2007.

 

 

2008. 04. 21.

 

 

A település egészségügyi, háziorvosi ellátása megoldott, az orvosi rendelő megfelelően felszerelt műszerezett. Gyógyszertár is áll a lakosság rendelkezésére. Az Öregek Napközi Otthona 70 főnek biztosít ellátást. A 90 férőhelyes napközi otthonos óvodába 2002-ben 88 gyermeket iratlak be. Az Általános Iskola 18 tantermes, tornateremmel felszerelt, a 226 diák oktatását 21 fős nevelőtestület végzi. Művelődési ház ás a 38 ezer kötetes könyvtár biztosítja a művelődési, szórakozási lehetőségeket.
    A község vasútállomással nem rendelkezik, a postai szolgáltatás helyben biztosított A villamos hálózat, a gáz- ás úthálózat kiépítettsége 100-os. A kommunális szilárd hulladék összegyűjtése megoldott. A folyékony kommunális hulladék elszállítása 5%-át tartálykocsival, 95%-át csatornahálózaton keresztül történik. A helyi szennyvíztisztító mű üzemeltetése a Beregvíz Kft. feladata, a telep kapacitása 100 m3/nap. A helyi vízmű tulajdonosa Tarpa Önkormányzata. 23 jogi személyiségű vállalkozást és 74 egyéni vállalkozót tartanak nyilván a településen. A vállalkozók nagy része kereskedelemmel, illetve mezőgazdasággal foglalkozik. A lakosság kiskereskedelmi ellátását 32 üzlet biztosítja, ebből 14 árusít élelmiszert. Számos panzió várja a vendégeket.

 Demográfiai adatok:
            Lakónépesség  2357fö
            Altondó népesség        2424 fő
            Külterületi lakónépesség          72fő
            Kútterületi lakott helyek száma 2 db
            Összes foglalkoztatott száma    168 fő
            Helyben foglalkoztatott 138 fő
            Munkaképes korúak száma     1400 fő
            Munkanélküliek száma 314 fő
            Felsőfokú végzettségűek száma 10 fő
            Középfokú végzettségűek        575 fő
            Ebből szakmunkás       320 fő
            Alsbfokú végzettségűek           50 fő
            Eltérő etnikumúak        480 fő
            Lakások száma 960 db

Közmű adottságok: Vezetékes gáz, víz, szennyvíz csatorna, villany, csapadék csatorna, telefonhálózat, internet szervezett hulladékgyűjtés.

Mezőgazdasági és ipari adottságok: Mezőgazdasági területek 1540 ha szántó. 1420 ha erdő, 11 ha kert, 473 ha gyümölcsös. A helyben működő ipari tevékenységek profilja: csomagolás, péküzem, szárító.

Intézmények: Óvoda, Általános Iskola, körzeti fogorvosi rendelő, gyógyszertár, művelődési ház, könyvtár, szociális otthon, polgármesteri hivatal, postahivatal, takarékszövetkezet, rendőrség, tűzoltószertár, iparterület, farmgazdaság, vízmű telep, panzió.

 (...Tovább... )
Kronológia

1940. Megépül az egészségház és a körorvosi lakás. Befejeződik a községháza bővítése.
1941. Országos Nemzeti és Családvédelmi Alap (ONCSA) keretén belül 10 ház épül zömmel az árvízkárosultak részére.
1944. október 26. A front átvonul a falun.
1944.  november 21. Mintegy 450 tarpai lakost hurcolnak el "málenkij robot" címén hadifogolynak a Szovjetunióba.
1945. A földrefrom során 460 tarpai család 650 kh-földet kapott. A tarpai határban azonban csak nyolcvan hold szabad föld volt így a többiek birtokait Beregsurány, Márokpapi, Hete és Csaroda községek határában osztották ki.
1945. május 27.Bajcsy-Zsilinszky Endre budapesti ünnepélyes gyászszer tartása.

1945.

augusztus 16-augusztus 28. Ukrán milicisták megszállják a falut.

1946.

Megalakul a Földműves szövetkezet 114 taggal.
1947. Tarpa bekapcsolódik a távolsági buszforgalomba.
1949. Államosítják dr. Károlyi Istvan vadászkastélyát, ahol szociális otthont rendeznek be.
1949. Megalakul a Bajcsy-Zsilinszky Endre Tszcs.
1951. Megalakul a Rákóczi Tszcs.
1955. Elkezdik építeni a kultúrházat.
1956. október. A községi forradalmi munkástanács alakul Élész József bányász elnökletével.
1960. Győzelem Tsz megalakításával Tarpát szocialista községgé nyilvánítják.
1962. Elkészül a hét éve épülő kultúrház.
1961. Elhangzik a tanácsülésen a javaslat, hogy sajátítsákki a volt egyházi magtárat a Terményforgalmi Vállalattól múzeum céljaira.
1963. Felépül az új modern héttantermes emeletes iskola
1966. Ifjúsági Ház és a mozi felveszi Esze Tamás nevét. Esze Tamás életnagyságú mellszobrának felállítása (Németh Mihály alkotása) a félbe maradt első világháborús hősi emlékmű helyen.
1970. A község teljes villamosítása. Vízműtársulat megalakulása.
1973. április 15. Tarpa nagyközséggé nyilvánítása. Április 19. Nagyközségi Közös Tanács alakuló gyűlése (Gulács és Tivadarral együtt)
1974. A gulácsi Új Élet és a tarpai Győzelem Tsz egyesül és felveszi az Esze Tamás Termelőszövetkezet nevet. Elnök Faggyas Jenő.
1974. január 1-től megjelenik az üzemi lap Esze Tamás Népe címmel.
1975. Bajcsy-Zsilinszky Endre mellszobor felállítása a kultúrház előtti parkban. (Andreasz Papahrisztosz görög szobrászművész alkotása)
1976. Rákóczi ünnepségek keretében megnyitják a Tájházat.
1986.

A község népessége 2486 fő.

 

Rendezvények
X. Kuruc Nap
Játék Határok Nélkül - Sportnap

Utoljára módosított
TIOP-1.1.1/07/1-2008-0105. IKT fejlesztés a tarpai Esze Tamás Általános Iskolában
Tarpa Nagyközség Önkormányzat
Lakatos József fafaragó sikerei
Tarpai Tűzoltó Egyesület
Önkormányzati rendelettár (2009)
Önkormányzati rendelettár (2008)
II. Tevékenységre, működésre vonatkozó adatok
Önkormányzati rendelettár (2010)
I. Szervezeti, személyzeti adatok
Háziorvos
2010. évi Kulturális Programtervezet
2009. évi Kulturális Programtervezet
III. Gazdálkodási adatok
2005. évi XC. törvény az elektronikus információszabadságról
ÉAOP-2007-4.1.5 A tarpai Esze Tamás Általános Iskola akadálymentesítése



  Kezdőlap   |   Nevezetességek    |  Galéria    |  Vendégkönyv    |  Regisztáció    |  Elérhetőség 

© 2005-2010  Minden jog fenntartva  Tarpa Nagyközség Önkormányzat   webmester: tarpawebmester@gmail.com

Generated with CodeCharge Studio.