>>Térkép megtekintése nagyobb méretben <<

Szárazmalom

A falu nevezetessége a Sziget (Tóhát, Árpád utcán) nevű részen helyreállított a XIX. század elején készült műemlék szárazmalom mely az Észak-Tiszántúl egyetlen fennmaradt szárazmalma Az ún. Tokaji-féle malom fazsindellyel fedett, malomházra és járószínre osztott épület. Az 1980-as évek elején újították fel.

 Képgalériának megnyitásához, kattints a képre!

Református templom

A gótikus stílusú műemlék református templom a Kossuth u. 15. sz. alatt áll. A nagyméretű, egyhajós, egytornyos, keletelt, XV. századi épületet részben a Várdayak és a velük rokon Báthoryak építtették; 1798-ban és 1812-ben átalakították. 1796-ban szentélyét a hajóval egyenlően kibővítették. A keleti végén akkor kezdték építeni a 45,5 méter magas új kőtornyot, 1798-ra készültek el vele, a XIX. század végén pedig késő barokk stílusban megújították. Déli oldalát késő barokk stílusú előcsarnokkal bővítették, a terméskőből faragott bejárat felett ma is ott díszlik teljes épségében a Báthory család címere: farkát szájába fogó sárkány, közepén három hegyes sárkányfoggal.
A templom eredeti, XV. századi ajtaja figyelemre méltó ritkaság, mert alig maradt meg Magyarországon ilyen ajtó: 127 cm széles, 253 cm magas, egyetlen tölgyfából készült erős vaspántokkal és díszes zárral. A néphagyomány szerint párját, a nyugati ajtót valamelyik év húsvét vasárnapján a befagyott Tisza folyón át elvitték Debrecenbe.
A templombelsőben, az északi falon 1981-ben feltárt, a XV. században festett gótikus freskók láthatók: középen a megfeszített Krisztus Szűz Máriával és Szent Jánossal, nyugatra a sárkányt épp megölő Szent György, a másik oldalon Szent Mihály arkangyal mérleggel a kezében. A templom szószéke a XV. századból, barokk stílusú karzata a XVIII. századból való. A torony nagyobb harangját 1826-ban öntette az egyház. Ebbe volt öntve a régi kisebb harang. 1881. június 23-án a villám belecsapott a toronyba és nem csak a harangokat olvasztotta meg részben, hanem a tornyot elhamvasztotta és az ledőlt. Érdekesség, hogy Tarpa külterületén még a XVIII. század végén is látszottak a pálos szerzetesek zárdájának nyomai.

Szőlőhegy tanösvény

A Szőlő-hegy tanösvény a Beregisíkon Tarpa nagyközség külterületén található. A tarpai Nagy-hegyet és környékének élővilágát mutatja be – kitérve a beregi tájat évszázadok óta formáló és megőrző természetközeli gazdálkodás főbb jellemzőire is.
A nemzeti park tájvédelmi körzetébe tartozó Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzetben a Nemzeti Fejlesztési Terv részét képező Regionális Operatív Program támogatásával megvalósult az információs táblákkal felszerelt bemutatóösvény a Tarpai Szőlőhegy – Tarpai Nagy-erdő túraútvonalon.

A létesített Tanösvény a hagyományos gazdálkodás és a genetikai, faji és élőhelyi biológiai sokféleség kapcsolatának szemléltetését, a fenntartható tájhasználat bemutatását, a térség öko-turisztikai vonzerejének fokozását szolgálja. A hegy a bányaudvarral és az ukrán határ irányában hosszan elnyúló Nagy-erdő a Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet részeként országos jelentőségű védett természeti terület. Az Európai Unió Natura 2000-es hálózata a környező gyepeket is magában foglalja.
A tanösvény végigjárásával olyan élményt szerezhetnek a látogatók, mely során megismerhetik a térség gazdálkodással kapcsolatos hagyományokat, azok hatását a táji és természeti, valamint a genetikai sokféleségre, és a megőrzést célzó tevékenységre.
A nemzeti park területén lévő tanösvények bejárását elsősorban diákcsoportok, táborozók, túrázók számára ajánljuk, de mindenkit szeretettel várunk.

 Képgalériának megnyitásához, kattints a képre!

II. Rákóczi Ferenc lovas szobra

Állíttatta:
A Miniszterelnöki Hivatal, A Honvédelmi Minisztérium, A Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium, és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatásával Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Önkormányzata 2003.

Képgalériának megnyitásához, kattints a képre!

A szobor talapzatán a következő idézet olvasható:
“…Édes hazánkba való bejövetelüktől fogvást tarpai jobbágyaink és lákósok elsők valának akik fegyvert kötvén s életeket felszentelvén mellénk adták önmagukat.”  (it.: Rákóczi Ferenc Tarának adott 1708. évi kiváltságleveléből)

Bajcsy-Zsilinszky Endre szobra

1975-ben állították fel Bajcsy-Zsilinszky Endre mellszobor a kultúrház előtti parkban. A szobrot Andreasz Papahrisztosz görög szobrászművész alkotta.

Bajcsy-Zsilinszky Endre síremléke

Tarpa temetőjében nyugszik a második világháborúban mártírhalált halt Bajcsy-Zsilinszky Endre akit 1944. december 24-én kivégezték. 1945. május 27-én ünnepélyes gyászpompával temette el a felszabadult demokratikus Magyarország majd végakaratának megfelelően hamvait Tarpán helyezték el.

Esze Tamás Park

1937-ben a község vezetése elhatározta, hogy emlékművet állit az I. világháborúhon elesetteknek. Összeírták a község világháborús áldozatait és megrendelte Cser Károly Budapest szobrászművésztől az emlékművet, aki a terveket be is mutatta a képviselő testületnek. Az emlékműnek azonban csak a talpazata készült el, amelyre 1950-ben helyezték rá Esze Tamás mellszobrát. Egész alakos, kezében kardot tartó kőszobra Németh Mihály alkotása. A műemlék a Községháza melletti Esze Tamás parkban látható.

Képgalériának megnyitásához, kattints a képre!

Millenniumi emlékmű

A millenniumi emlékmű Esze Tamás és II. Rákóczi Ferenc találkozását ábrázolja. A műemlék talpzatán “Cum Deo Pro Patria Et Libartate” felírat olvasható

 II.Világháborús emlékmű

Fülöp Sándor festőművész állandó kiállítása

Fülöp Sándor festőművész életrajza

Fülöp Sándor 1928. október 17-én született Debrecenben. Gyermekkorát Hajdúböszörményben töltötte. 1948-ban érettségizett a Hajdúböszörményi Bocskai István Református Gimnáziumban, ahol életre szóló elhivatottságot kapott a természettudományokhoz, a rajzoláshoz és a festészethez. Érettségi után felvételt nyert a Képzőművészeti Főiskolára, azonban a főiskola kollégiumába nem kapott helyet. Tanulmányait a debreceni Pedagógiai Főiskolán folytatta, mely iskola később Egerbe költözött. Mestere a kiváló művész Adler Miklós volt. A főiskola utolsó félévében Tarpára helyezték gyakorlatra. Ott ismerkedett meg Uzonyi Matild fiatal tanítónővel, akivel az első találkozáskor megszerették egymást, és 1952-ben házasságot is kötöttek. A család 1959-ben Jármiba, majd 1968-ban Mátészalkára költözött. Fülöp Sándor 1964-től nyugdíjba vonulásáig a mátészalkai Esze Tamás Gimnáziumban tanított matematikát, ábrázoló geometriát, rajzot és művészettörténetet. A festészet és rajzolás meghatározta életét. A jó időben felkéklő nagybányai, máramarosi hegyek, a Szamos, Tisza, Kraszna, Túr vize ártéri erdeinek csodálata beépült munkáiba. Szívesen festette életének színterét. Gazdag színvilág jellemezte, szívesen használt finom valőröket. Alkotásaiban fel lehet ismerni művészetének nemzeti karakterét, identitástudatát, kereszténységét. Ez adott ihletet, folyamatos motivációt. 2012. június 8-án méltó tiszteletadással kísérték utolsó földi útjára, Mátészalkán.

 Képgalériának megnyitásához, kattints a képre!

Székelykapu

Minden évben szeptember végén rendezik meg Tarpán a szilvából készült ételek hagyományőrző fesztiválját, a Szatmár-Beregi Szilvanapokat.

Az idei rendezvény kiemelkedő eseménye volt annak a székelykapunak a felavatása, amelyet Tarpa és az erdélyi Zágon község testvértelepülési megállapodása alkalmából avattak fel, Tarpa főterén.

Népi építészet

Tarpán legrégebbi lakóház a Posta utca végén, Kutyaszorító 22. sz. alatt található. A ház építési idejére pontos adat nincs, mivel olyan régen épült, hogy az általam megkérdezett emberek is csak annyit tudtak mondani, hogy az ő fiatalkorukban is már régi volt. Ebből a típusú házból még pár évvel ezelőtt is több állt, de ma már csak ez az egy van meg. A lakás 1850 előtt épülhetett. Ezt a következtetésem többféle is alá tudom támasztani.

A háznak nincs alapja, / fundamentuma/. A földet ledöngölték, majd erős fagerendákból fatalpat készítettek, Az épület erre a fagerendára került. Ezért ezeket a házakat talpas házaknak hívják. Majd fából sövényt fontak és ezt sárral tapasztották be. Tulajdonképpen ez a falazat, amelynek hivatalos neve talpas sövényfal, de itt mindenki paticsnak ismeri. Ez a falazat azért terjedhetett el, mert a sok árvíznek ez tudott legjobban ellenállni. Már csak ez az egy ház maradt meg, a többit lebontották, mer nem feleltek meg a mai igényeknek. Remélhetőleg a műemlékvédelem nem engedi lebontani. A tetőszerkezet is a legrégebbi, a múlt század elejére utal. Ennek ismérve a csüngőszarufás megoldás. Épsége azért is csodálatos, mivel komolyabb renováláskor a tetőszerkezetet építik át először. Itt viszont csak a szalmát cserélik. Ezt a tetőszerkezetet csupos vagy zsup tetőszerkezetnek nevezzük. Mind két végén kontyos megoldással.

Érdekessége még ennek a tetőnek, hogy ráhelyezett szalmát nem kötözték össze, hanem csak taposták. Meredek tetőszerkezete olyan magas, hogy a falazat magassága két és félszer is ráférne. Ez sajátos jelleget kölcsönöz az ilyen típusú házaknak, és szépsége is ebből adódik. Az ilyen tetőformát erdélyi mintára készítették. Bár nem mindegyik szakavatott ember ismeri ez el, pl, Csiszár Árpád vásárosnaményi Bereg Múzeum igazgatója. A feltűnően jól látható hasonlat  és több irodalom viszont ezt támasztja alá.

A házban csak két helyiség van, Az épület hátsó falán egyetlen ajtó a pitvarba vezet. Itt volt látható a nyitott kémény, amíg ez át nem alakították. A pitvarból a szobába léphetünk. A mennyezet nagyon alacsony, a szobahosszán végigfutó mestergerenda alatt felegyenesedve meg sem lehet állni. A szobában csak két ablak található, ezek is nagyon picik és alig jön be rajtuk fény.